A „Kapuzörgető” című (TOP-6.9.2-16-MI2-2017-00003) projekt bemutatása

A „Kapuzörgető” című (TOP-6.9.2-16-MI2-2017-00003) projekt a helyi identitás és kohézió erősítése című európai uniós pályázati konstrukció támogatásával valósult meg.  Az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület (ERKE) főpályázóként, a Miskolc Város Kultúrájáért Közalapítvány pedig konzorciumi partnerként vett részt a projektben. A munkamegosztásban az volt különleges, hogy az országban egyedül Miskolcon és Szegeden volt lehetőség arra, hogy „standard” pályázati eljárásrend keretében, civil szervezetek lehessenek a kezdeményezéseket megvalósító konzorciumok vezető szereplői. Miskolcon négy akcióterületen indultak olyan projektek, amelyeket civil szervezetek irányítottak.

A „Kapuzörgető” projekt Miskolc középső részén, a Győri kapu városrészben valósult meg. A megvalósításának helyszínét, a városi intézményekkel és más civil szervezetekkel történő egyeztetést követően Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata hagyta jóvá.  A célterületen közel 10.000 ember él. A városrész lakosság vonzóképessége magas. Sok a fiatal család, ugyanakkor ez a településrész is elöregedő félben van. A városrész lakóövezet jellege meghatározó, a gazdasági súlya kevésbé jelentős. A városrész közszolgáltatások terén általában jól ellátott. A városrész kulturális, közösségi élete gyengült az elmúlt évtizedekben. A közösségépítés erőforrásai a projekt indulásakor már nagyon hiányosan álltak rendelkezésre a városrészben.

Célok

Átfogó cél

A Kapuzörgető projekt átfogó célja, hogy feltárja, illetve önállóan vagy a szinergikus hatásain keresztül biztosítsa azokat a közösségi és részvételi lehetőségeket, amelyek által az itt élők javítani tudják saját életük minőségét, illetve hatást gyakorolhatnak mások, és az őket befogadó szűkebb-tágabb közösségek épülésére.

Közvetlen célok

I. A „győrikapusi” identitás fejlesztése

I.1. Tanulókörök, öntevékeny, stabil, cselekvő közösségek létrehozása, ahol azonnos érdeklődésű körű helyi lakosok közösségben végezhetik tevékenységeiket.

I.2. Helyi értékek feltárása, hasznosítása

I.3. Közös ügyek feltárása Információ gyűjtése

II. Párbeszéd és nyilvánosság: a közös, illetve a nagyobb közösségeket érintő ügyek megjelenítése

II.1.   A lakosság motiválása képessé tétele A lakosság véleményének megismerése, motiválása a közösségi tevékenységre   

II.2.      Érdekképviseleti csatornák kiépítése, meglévők használata.

II.3.      A helyi nyivánosság biztosítása

III. A lakókörnyezet gazdagítása    

III.1. A zöld területek gondozása   

III.2. Az elhasználódott és/vagy kihasználatlan közösségi terek felújításának, lakosság részére történő hasznosítás lehetőségének megvizsgálása

III.3. A városrész hulladékkezelései gondjainak csökkentése

IV. A lakosság igényei mentén javuló közszolgáltatások, közművek

 

A tevékenységek áttekintése

A célok, beavatkozások meghatározása terén nem volt teljes a szabadságunk. A támogatási konstrukció eleve kijelölte, hogy a projektnek a közművelődés/közösségfejlesztés, bűnmegelőzés és közlekedésbiztonság területén kell maradnia. E miatt a projekt megvalósítása során mérsékelten tudtunk az emberek által igényelt, de más városfejlesztési területekhez tartozó kérdések felé fordulni. Ennél azonban nagyobb kihívást jelentett az alapvetően falusi közösségekre kidolgozott, időszerűségében is kifogásolható közösségfejlesztési módszertan alkalmazása, amit tovább nehezített, hogy a járványhelyzet miatt például épp azok a digitális, telekommunikációs eljárások, gyakorlatok kerültek előtérbe, amelyekről a módszertan említést sem tett.  

Közösségek részvételével megvalósuló felmérés és tervezés    

A projekt a helyi közösség tagjai által előkészített, véleményezett és folyamatosan aktualizált Helyi Cselekvési Terv (HCST) alapján valósult meg. A Helyi Cselekvési Terv határozta meg a projekt konkrét céljait, a tevékenyégek témáját, azok ütemezését, az elérni/bevonni kívánt szereplőket és partnereket stb. A HCST egy több lépcsős, több állomásból álló folyamat eredményeként állt össze. Először 30 közösségi interjú készült a győri kapuban élő, aktív érdeklődő, véleményformáló lakosokkal. Majd ezen interjúk alapján kérdőíves felmérést végeztünk. A kérdőíves felmérést 8 közösségi beszélgetés követte. Ezek közül kettő a HCST konkrét intézkedéseinek tervezésével, illetve a Helyi Esélyegyenlőségi Program és a Közművelődési Rendelet véleményezésével foglalkozó tervező műhely volt.

A közösség múltjának feltárása és a lakosság számára elérhetővé tétele

A helytörténeti, helyismereti projektelem keretében a tevékenyégek az itt élők aktív részvételével és a településrész történeti, kulturális, művészeti emlékeit gondozó intézményekkel együttműködve valósultak meg.  A helytörténeti elem többek között a levéltári, muzeológiai és könyvtári háttérkutatások folytatását, a városrész írott, képi emlékeinek megismertetését és múzeumi látogatás szervezését foglalta magában. A helyismereti kutatás az oral history módszerével valósult meg, amely kiegészült a fotók, dokumentumok gyűjtésével, digitális úton történő archiválásukkal. Jelenléti és online beszélgetéseket, nosztalgia esteket, közösségi tárlatot szerveztek.

Közösségi akciók

A projekt során negyedévente kellett egy-egy közösségi akciót megszerezni. A Helyi Cselekvési Terv alapján 36 hónap alatt 12 akció valósult meg. Egy-egy akcióba a hasonló, illetve azonos módszerrel és céllal szervezett tevékenyégek, rendezvények tartoztak. Az akciók keretében így több mint 50 személyes jelenléten alapuló eseményen, rendezvényen vehettek részt a helyiek. A „győrikapusi” identitás fejlesztése, a lakókörnyezet gazdagítása, az emberek biztonságérzetének javítása elképzelhetetlen lett volna a kisebb nagyobb, rendezvények nélkül.  Illetve az sem mellékes, hogy ezen akciók tették igazán ismertté a kezdeményezést az egész városban.

A projekt keretében szervezett akciók:

1. akció: A Győri kapu kertje, balkonja
2. akció: Ünnepváró Győri kapu
3. akció: Szomszédünnep és közbiztonsági nap
4. akció: Játszd újra Győri kapu!
5. akció: Mozgásban a Győri kapu; ehhez kapcsolódóan kerékpáros ügyességi verseny, a Győri kapu gyalogos és kerékpáros bejárása
6. akció: Zenél a győri kapu
7. akció: Nagyszülők napja és ehhez kapcsolódóan Nagyszülők napja – idősjogi fórum/játszóház
8. akció: Bolhapiac
9. akció: Környezetvédelmi önkéntes akció
10. akció: A Győri kapu kultikus helyei
11. akció: Volt egyszer egy kisvasút
12. akció Természeti értékek megismerése és csillagles

Közösségi programok, folyamatok megvalósítása

A módszertani útmutatóval összhangban hat program, folyamat indult el a projekt keretében. A programok, folyamatok tartalmukat, módszertanukat illetően összetett természetűek, a kapcsolatok és ismeretek egymásra építését tették lehetővé. A résztvevők elmondása szerint ezek a folyamatok a Győri kapu és az Ifjúsági Ház egykor virágzó közösségi életét hozták vissza.  

A településrészen élő polgárok, közösségek személyes találkozási alkalmak, foglalkozások, illetve on-line csatornákon keresztül kapcsolódhatnak be a folyamatokba.

A városrész lakosságvonzó képessége kedvezőnek mondható a városon belül, viszonylag nagy arányban vannak jelen a gyermekes családok. Részben rájuk illetve a játszóterek, sportpályák, kutyafuttatók köré szerveződő kisközösségekre építették a programokat, folyamatokat. Az is fontos tapasztalat volt, hogy az emberek és családok számára nem kielégítő, ha egyetlen tevékenységi, érdeklődési irány mentén szerveződhetnek. E helyett olyan önképzési és kapcsolatépítési formát kerestek, amelynek tematikája több területet fog át. Egyszerűbben fogalmazva inkább klub, mint szakkör jellegű folyamatok voltak sikeresek. A projekt keretében megvalósult folyamatok:

1. folyamat: „Családi tanulókör”
2. folyamat: “Tankatalógus, tudásmegosztás”
3. folyamat: “Mozdulj Győri Kapu!”
4. folyamat: Képessé tétel
5. folyamat Helytörténeti, helyismereti folyamat
6. folyamat: „Jogos önvédelmi klub”

Részvételi fórumok és a település társadalom- és gazdaságfejlesztése tekintetében meghatározó dokumentumok áttekintése, megújítása  

A projekt első évében négy, a második és harmadik évben 2-2 részvételi fórumon volt lehetősége a résztvevőknek elmondani észrevételeiket. A részvételi fórumok leginkább a közösségi beavatkozásokat rögzítő Helyi Cselekvési Terv aktualizálását, illetve megvalósított programok érétkelését, a jövőbeli tervek rögzítését tették lehetővé. E mellett próbálták feltárni azokat a témaköröket, amelyek leginkább foglalkoztatták a közösség tagjait, és ezek folyamatosan beépültek a Cselekvési Tervbe.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program, illetve a helyi közművelődési rendelet módosítása a projekt indulásra esett. E dokumentumokról csak az előkészítés során volt lehetőség beszélgetést folytatni. A részvétel és a párbeszéd lehetőségét nem e területek szolgáltatták. A projekt megvalósítása során alkalmazkodni kellett a megváltozott szakmapolitikai környezethez. Ezért foglalkoztak pl. Miskolcon a helyi kormányzás előterébe állított részvételiség kérdéskörével, a demokrácia közvetlen gyakorlásával.   

Szakmai minőség biztosítása

Az ERKE és a Közalapítvány munkatársai részt vettek a kötelezően előírt Közösségfejlesztő Szk képzésen. A projekt belső, tanulási alkalmat is biztosított, amely célja a kisközösségek építésével, gondozásával kapcsolatos képességek fejlesztése volt. E mellett cél volt a projektesemények megszervezéséhez szükséges kooperációk erősítése is. Résztvevők a közösség aktív magjából kerültek ki, akik önkéntes munkájukkal már eddigiekben is segítették a közösség építését.

A projekt keretében két napos tanulmányút során Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kulturális intézményeket, jól működő közösségeket ismerhettek meg a résztvevők. Cél volt a bevált „jó gyakorlatok” átvétele, illetve saját gyakorlatok, tapasztalatok átadása.

Bűnmegelőzés – A településen élők biztonságának és biztonságérzetének javítása

A projekt célja a településrészen élők biztonságának és biztonságérzetének javítása volt. Kiemelten az idősek, valamint a gyermekek és fiatalok áldozattá válását kívántuk csökkenteni. Ennek érdekében részmunkaidőben bűnmegelőzési mentort foglalkoztatott a projekt, akinek feladata a tudatosságnövelés, valamint a rendőrséggel, a rendészekkel és a polgárőr szervekkel történő kapcsolattarás volt. A projekt kereténben évente megszervezett családi napon, többek között a polgárőrség, a rendészet, a rendőrség közreműködésével volt mód információkat közvetíteni a bűnmegelőzés, az áldozattá- illetve az elkövetővé válás területén. A szemléletformálást, a figyelemfelkeltést szolgálták a szórólapos és plakátkampányok is, melyek során a liftreklámok alkalmazásával a több emeletes társasházak lakói kerültek fókuszba.

A projektben megvalósuló lakossági beszélgetések egyaránt alkalmasak voltak a problémák feltárására, valamint a személy és értékvédelmi ismeretek közreadására. A gyermekek, fiatalok elérését a rendhagyó „osztályfőnöki órák” segítették. Szintén a gyermekek, valamint az idősek érdekében interaktív gyermek és idősjogi „játszóházak” valósultak meg.

Közlekedésbiztonsági programok

A Városrész közlekedési kihívásainak megjelenítése és kezelése horizontális elemként is megjelent a projektben. A településrész közlekedési viszonyai megkövetelik az itt élő polgárok tudatos és cselekvő bekapcsolódását a területen tapasztalható hiányosságok orvoslásába, illetve a kedvező adottságok kihasználásába. Ezért a célterület közlekedésbiztonságának témaköre közösségi beszélgetések és közösségi akciók keretében kerültek feldolgozásra. Ugyanakkor a közlekedésbiztonság önálló elemként is megjelent a projektben. A projekt három közlekedésbiztonsági programelemet foglalt magában. A közlekedési veszély és konfliktus források feltárása és megjelenítése egy komplex folyamatot alkotott, amely lakossági beszélgetésekből, fórumokból. a terület évente ismétlődő bejárásából, bebiciklizéséből, közösségi kiadvány megjelentetéséből, valamint közösségi kiállítás szervezéséből állt. A projektben ezeken kívül kerékpáros ügyességi versenyek, vetélkedők valósultak meg, A gyermekekre külön hangsúlyt kaptak. Az ő nevelésüket szolgálta a két alkalommal megszervezett közlekedésbiztonsági napközis tábor

Számszerű eredmények

A projekt időtartama:

• Előkészítés: 03.01-2018.08.31.  
• Megvalósítás: 09.01-2021.09.30.
• Fenntartási kötelezettség: 10.01-2024.10.31.

A projekt indulásakor vállalt indikátor szám: 5 107 fő.

A projekt során az összes résztvevők száma (jelenléti ívek alapján): 10 622 fő,

közülük a célterületen élő, a projekt eredményességi mutatójába tartozó személy : 9 315 fő.

 

Találkozási alkalmak száma: 288 db. ebből online 19 db.

Egy rendezvényen átlag résztvevők száma: 37 fő.

Maximum: 642 fő: I. Szomszédünnep és Közbiztonsági Nap, 2019.06.01.

Minőségi mutatók

• A célterületen a három év során nagy volt az érdeklődés a projekt iránt. A helyi cselekvők köre tovább szélesedett: A központi maghoz – akik a tervezésbe szervezésbe és megvalósításba is egyaránt részt vettek – egyre többen csatlakoztak.
• Aktivizált, tudatosuló, a helyi cselekvésre képessé váló lakosság formálódott. Ügyeiket maguk kezdték megoldani, önszerveződnek, keresik a lehetőségeit a részvételiségnek több területen is.
• Erősödött a közösségi identitás: helytörténeti klub létre jötte („A Mi Győri kapunk”).  
• Korábban már működő helyi közösségek megerősödtek a megvalósítás során: MKK Ifjúsági és Szabadidő Házban tevékenykedő közösségek, pl. „Nagyi klub”, Sakk klub, a településrészen található óvódákhoz, általános iskolákhoz kötődő közösségek.
• Új, egyéb cselekvő közösségek jöttek létre: mama-baba klub, rocktörténelmet kutató klub („Rockláng”), művelődő közösség, torna klub.
• A helyi nyilvánosság fejlődött: Facebook oldal, csoportok létrejötte. Zárt messenger csoportok a klubok támogatására.