A civil szervezetek szerepe a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben
Palik Zoltán, Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ
Bevezetés
Magyarország elismeri, hogy a polgárok önszerveződése és a civil szervezetek hozzájárulása nélkülözhetetlen az ország fejlődéséhez, a közös értékeink megvalósításához. A hazai jogszabályok az alapjogok biztosítására vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban szavatolják a polgárok egyesülésének szabadságát. Ezt mindenképp ki kell emelni akkor is, amikor a pénzmosás- (money laundering: ML), a terrorizmusfinanszírozás (terrorist financing: TF) és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének finanszírozása (proliferation financing: PF) elleni fellépésről beszélünk. Ezek az intézkedések sem járhatnak a legitim módon működő civil szervezetek tevékenységének indokolatlan korlátozásával. Ugyanakkor megkerülhetetlen a szervezetek felelőssége, hiszen számos pénzügyi, gazdálkodási kérdésben saját maguk határozzák meg a működésük szabályait. A jelen kiadvány a polgárok, a támogatók bizalmára érzékeny civil szervezetek számára nyújt segítséget. Vázlatos áttekintést adunk arról, milyen módon védhetik meg az egyesületek, alapítványok a gazdálkodásuk tisztaságát.
Az állam más szereplők közreműködésével arra törekszik, hogy a gazdálkodó szervezetek biztonságos és feddhetetlen pénzügyi rendszerben működhessenek. A nonprofit szervezetek, köztük a civil szervezetek is ennek a rendszernek részei. A pénzügyi környezetük megbízhatósága teszi lehetővé az egyesületek, alapítványok számára is, hogy gördülékenyen tudják intézni a gazdálkodásukkal összefüggő banki és egyéb pénzmozgással járó ügyleteiket. Annak érdekében, hogy az ország pénzügyi rendszerének megbízhatóságából származó előnyöket élvezhessék, bizonyos kötelezettségeket a civil szervezeteknek is teljesíteniük kell. E kötelezettségek konkrét formáját általában nemzeti és európai szintű jogszabályok határozzák meg. E jogszabályok nagymértékben globálisan elfogadott, több mint kétszáz országban alkalmazott, az ML/TF/PF elleni küzdelmet támogató szabványokhoz igazodnak. A jelen kiadványunkban bemutatjuk ML/TF/PF elleni küzdelem civil szervezetekre háruló kötelező feladatait, valamint ezek indokait is. De már elöljáróban is meg kell jegyezni, hogy a kötelezettségek a kockázatok mérlegelésén alapulnak. A civil szervezetek többsége átlagos (inkább mérsékelt) ML/TF/PF kockázatnak van kitéve. E szervezetek az általános számviteli feladatok körében, valamint a banki, könyvviteli, jogi stb. szolgáltatások igénybevétele során, különösebb megterhelés nélkül teljesíthetik a vonatkozó kötelességeiket. De léteznek olyan szervezetek is, amelyek a tevékenységeik, az alapítók, vezetők személye miatt, vagy más okból magasabb kockázatot viselnek. Természetes, hogy e szervezetekre fokozottabb figyelmet fordítanak a hatóságok, a pénzügyi és egyéb szolgáltatók is. A nemzetközi jógyakorlatok alapján úgy gondoljuk, hogy e szervezeteket különösen segíteni kellene abban, hogy maguk is képesek legyenek a ML/TF/PF elleni védelmet célzó szabályokat beépíteni a működésükbe. A jelen kiadvány arra alkalmas, hogy az érintett szervezetek figyelmét felkeltse az átláthatóságukat, az irántuk érzett bizalmat erősen érintő témakör iránt.
A teljes dokumentum elérhető: itt
ML

