A civil szervezetek helyzete Magyarországon a statisztikai adatok tükrében

2025.06.29. erke

Készítette: Palik Zoltán

Bevezetés

Az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület (ERKE) 2015. óta látja el a civil közösségi szolgáltató központ címmel járó feladatokat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A feladatunk, hogy tanácsadási, képzési, információs segítséget nyújtsunk a civil szervezetek működéséhez. Ennek kapcsán folyamatosan követjük a civil szektor helyzetének változásait. Így elkerülhetjük, hogy járhatatlan utak felé tereljük a velünk kapcsolatba kerülő szervezeteket.

Évente tájékoztatjuk a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlést a civil szervezetek helyzetéről. Ennek a tájékoztatónak készítése során szembesültünk azzal, hogy mennyire kevés ingyenes, illetve nyilvánosan elérhető statisztikai adat áll rendelkezésre a civil szektorról. Az elmúlt években ez a témakör néhány táblázatra és egy rövidke helyzetképre zsugorodott a KSH portálján. Ezért döntöttünk úgy, hogy megvásároljuk a szükséges adatokat, és egy részletes elemzést adunk közre.

Köszönjük annak az 53 647 egyesületnek és alapítványnak, amelyik eleget tett a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének. Mindenekelőtt velük szeretnénk megosztani – az általuk közölt adatokon alapuló – helyzetképet. Bízunk benne, hogy hasznosítani tudják a működésük során. Szakmai és forrásteremtési szempontból is hasznos lehet, ha a civil szervezetek össze tudják vetni saját tapasztalataikat a statisztikai adatok alapján kirajzolódó képpel.

Reméljük továbbá, hogy az elemzés közreadásával támogatni tudjuk azokat is, akik a civil szervezetekről tanulnak, tanítanak, publikálnak, döntenek…

Az elemzés három fő részből áll. Az első rész a civil szervezetek számával, a polgárok önszerveződésének mennyiségi jellemzőivel foglalkozik. A második rész a civil szervezetek emberi erőforrásait mutatja be. A harmadik rész a civil szervezetek gazdálkodásáról ad áttekintést.

1. fejezet Mennyien vagyunk civilek?

Mennyi civil szervezet működik Magyarországon?

Magyarországon 53 647 bejegyzett civil szervezet tevékenykedik. Ezek kétharmada egyesületi formában működik. Az egyesületek közé tartoznak a jogi értelemben vett szövetségek[1] is. Emellett az Civil törvény[2] lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek civil társaságokat hozzanak létre. A civil társaságokat azonban nem kell bejegyeztetni, és nem szerepelnek a statisztikákban sem. Az alapítványok a civil szervezetek 34%-át teszik ki.

Az egyesületek társas formában működő, ún. személyegyesítő szervezetek. Az egyesületek tevékenysége a tagok közös akaratán és tevékeny közreműködésén alapul. Az alapítványok ezzel szemben ún. vagyonegyesítő szervezetek. Az alapítványoknak nincs tagságuk, a működésükhöz nincs szükség az alapítók közreműködésére sem. Ehelyett az alapító vagyont ruház át az alapítványra. Ez a vagyon segíti, hogy az alapítvány megvalósíthassa az alapítója által meghatározott célt.

Mind az országos, mind a vármegyei szintű adatok azt mutatják, hogy a hazai civil szektor döntően a polgárok öntevékenységére és közösségi cselekvésére épül. Ez jelenik meg abban, hogy az egyesületek jelentős többségben vannak a civil szektoron belül.

1. ábra Az egyesületek, alapítványok száma és megoszlása vármegyék szerint 2023.

Forrás: Saját szerkesztés a Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) civil szervezetekre vonatkozó egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállománya alapján

Hogyan változott a szervezetek száma az elmúlt években?

Az egyesületek száma enyhén növekedett az elmúlt tíz évben. A folyamat nem volt egyenletes. Az egyesületek száma 2014-2019 között -900 szervezettel csökkent. A nagy mértékű csökkenés annak tudható be, hogy a Civil törvény majd az új Ptk[1]. hatálybalépése után lehetővé vált, hogy a bíróságok – az ügyészségek közreműködésével – viszonylag rövid idő alatt “kiszűrjék” és töröljék a nyilvántartásból a régi, nem működő egyesületeket. Ez a tisztulási folyamat nagyjából 2019-ig tartott. Az egyesületek száma 2020–2023. között újra növekedésnek indult. Az utóbbi öt évben több mint ezer új egyesület jött létre, így 2023-ra a számuk meghaladta a tíz évvel korábbi szintet.

Az alapítványok száma folyamatosan csökken. A legnagyobb mértékű csökkenés 2014-2017 között, illetve 2022-ben következett be. Mindössze két olyan év volt az elmúlt tíz évben, amikor nőtt az alapítványok száma az előző évhez képest. De ezek az évek nem fordították meg a trendet. Tíz év alatt több mint -2 400, ezen belül az elmúlt öt évben – 600 alapítvánnyal csökkent a szervezetek száma.

Az alapítványok számának tartós csökkenése mögött több tényező állhat. Az egyik ok jogi természetű. Az egyesületek tisztségviselőinek megbízatása legfeljebb öt évig tarthat. Ezzel szemben az alapítványi tisztségviselők megbízatása határozatlan időre is szólhat. Ezért az alapítványok hosszú ideig működhetnek anélkül, hogy kötelezően módosítani kellene a nyilvántartási adataikat. Ez megnehezíti az ügyészség és a bíróság számára annak megállapítását, hogy az alapítvány már nem aktív. Ezért jobban elhúzódik a régi, nem működő szervezetek kiszűrése és megszüntetése. A másik ok a társadalmi-intézményi változásokkal kapcsolatos. Számos alapítvány az általa támogatott intézmény megszűnése, átalakulása miatt szűnik meg. Az oktatási, szociális, egészségügyi intézményrendszer változásai a civil szervezetekre is hatnak. A régebben alakult alapítványok körében gyakori, hogy az alapítók, tisztségviselők a koruk vagy az élethelyzetük miatt nem tudják vállalni a szervezet tevékenységének megújítását. E helyett a szervezet jogutód nélküli megszűntetését kezdeményezik.

2. ábra Az alapítványok és egyesületek számának változása 2014-2023 között

Forrás: Saját szerkesztés a Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) civil szervezetekre vonatkozó egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállománya alapján

Hogyan oszlanak meg szervezetek a községek és a városok között?

A civil szervezetek 21%-a budapesti székhelyű. A szervezetek 51%-a köthető vármegyeszékhelyekhez, illetve a többi városhoz. Az országos átlag alapján a községekben a szervezetek 38%-a működik. Csak néhány vármegyében van jelentősebb eltérés az országos átlagtól községi szervezetek javára. A községekben működő szervezetek aránya Nógrádban 55%, Somogyban 49%, Hevesben 46%, Győr-Moson-Sopronban 44%.

3. ábra A civil szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint vármegyék szerint 2023.

Forrás: Saját szerkesztés a Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) civil szervezetekre vonatkozó egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállománya alapján

A szervezetek száma összességében növekedett az elmúlt években. Ennek oka a községekben bejegyzett szervezetek számának viszonylag jelentős bővülése. A kisebb településeken működő szervezetek számának emelkedésében valószínűsíthetően szerepet játszanak a Magyar Falu Program részeként 2020. óta meghirdetett Falusi Civil Alap (FCA) pályázatok is. De egyéb tényezők is erősítethették a civil aktivitást a községekben. A falusi CSOK és egyéb a kisebb települések népességmegtartó erejének növelését célzó intézkedések, a helyi önkormányzati és nemzetiségi választásokhoz kapcsolódó aktivitás, az ágazati támogatások községi fókuszának erősödése (pl. a polgárőr és tűzoltó szervezetek esetében) stb.

Ezzel egy időben a vármegyeszékhelyeken csökkent, a fővárosban és más városokban pedig lényegében stagnált az egyesületek, alapítványok száma. Ennek is lehetnek a források rendelkezésre állásával összefüggő okai. A népesebb településeken működő szervezetek számára elérhető, 2021-ben elindult Városi Civil Alap (VCA) ugyanakkora kerettel működik, mint az FCA, de kisebb hatást tud elérni, mert jóval nagyobb a pályázat benyújtására jogosult szervezetek száma, így az arányokat tekintve kevesebb szervezet jut támogatáshoz. Az európai uniós pályázatokhoz – a támogatási konstrukciók szakmai és területi lehatárolása, illetve az erősebb forrásallokációs képességük miatt – nagyobb arányban fértek hozzá a városokban működő szervezetek. A civil szervezetek számára elérhető európai uniós források szűkülése a kisebb szervezetekre is hatással van. Kevesebb a mikroközösségeket is mozgósító, aktívan tartó kezdeményezés tud megvalósulni. A városi civil szervezetek számának alakulására más tényezők is hatással vannak. Az önkormányzatok feladat ellátási és gazdálkodási mozgástere változott, a helyi intézményrendszerek az állami és egyházi szerepkörök változása miatt átalakultak stb. A fenntartó váltások, illetve az intézmények összevonása miatt főleg az alapítványok szűnnek meg. Az egyesületek körében a legjelentősebb változást megítélésünk szerint az okozza, hogy a polgárok kevésbé akarnak mélyebb elkötelezettséget vállalni valamely szervezet működtetésében. Ez jelenik meg az egyesületi tagok, illetve újabban az önkéntesek számának csökkenésében is. A városokat ez a folyamat erősebben érinti, mert a piaci és (ön)kormányzati kezdeményezések is széles palettát kínálnak az alkalmi jellegű aktivitási lehetőségekből. A kisebb településeken kevésbé jellemző, hogy más szektorok szereplői vezessenek a fenntarthatóságot, a társadalmi felelősségvállalást stb. kifejező kezdeményezéseket.

A fentiekben csak néhány lehetséges magyarázatot jelenik meg a civil szervezetek számának községekben és városokban tapasztalt változásokra. A kérdést érdemes lenne alaposabb elemzésben feltárni.

4. ábra A civil szervezetek számának alakulása településtípus szerint 2019-2023.

Forrás: Saját szerkesztés a Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) civil szervezetekre vonatkozó egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállománya alapján

Hogyan oszlanak meg szervezetek a vármegyék között?

A civil szervezetek száma szerinti vármegyei rangsor első negyedében Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron vármegye helyezkedik el. A szervezetek száma szerinti rangsort Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Tolna, Nógrád vármegye zárja. A szervezetek mennyisége leginkább a lakosság számával, a települések – azon belül is főleg a városok, „városias” jellegű települések – számával mutat szorosabb kapcsolatot. Ez természetes, hiszen annak ellenére, hogy növekszik a községekben működő szervezetek száma a szervezetek közel kétharmada a fővárosban és más városokban működik.

A vármegyék helyzetére vonatkozó statisztikai adatokból összeállítottunk egy 23 változóból álló adatsort. Ezeket a változókat MI használatával rangsoroltuk aszerint, hogy milyen irányú és mértékű kapcsolatban állnak szervezetek számával. A ChatGPT segítségével a Pearson-féle korrelációs együttható értéke alapján határoztuk meg a különböző változók és a civil szervezetek száma közötti kapcsolatot. A korrelációs együttható értéke -1 és +1 között mozog. A +1 érték a tökéletes pozitív korrelációt jelenti. Ha az egyik változó növekszik a másik változó is ugyanolyan mértékben nő. A – 1 érték a tökéletes negatív korrelációt jelenti, ha az egyik változó értéke csökken a másik tényező ugyanolyan arányban növekszik.

1. táblázat A civil szervezetek számát befolyásoló tényezők – korrelációs elemzés

Színkód: sötétvörös = legerősebb pozitív, sötétkék = legerősebb negatív kapcsolat (színátmenet a kettő között)
Tényező	korrelációs mutató értéke	Érték értelmezése
Civil szervezetek száma	1.000	nagyon erős pozitív kapcsolat
Lakónépesség száma	0.999	nagyon erős pozitív kapcsolat
Kedvezményezett járások lakónépessége	0.987	nagyon erős pozitív kapcsolat
Kedvezményezett járások száma	0.987	nagyon erős pozitív kapcsolat
Városok száma	0.973	nagyon erős pozitív kapcsolat
Kedvezményezett települések száma	0.967	nagyon erős pozitív kapcsolat
Települések száma	0.967	nagyon erős pozitív kapcsolat
Községek száma	0.964	nagyon erős pozitív kapcsolat
Kedvezményezett települések lakónépessége	0.957	nagyon erős pozitív kapcsolat
Havi nettó átlagkereset az országos átlag százalékában	0.321	gyenge pozitív kapcsolat
Legalább érettségivel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb népesség körében	0.303	gyenge pozitív kapcsolat
Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában	0.285	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
A középszintű vagy magasabb digitális jártassággal rendelkezők aránya a hat éves és idősebb népesség körében	0.259	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
5000 fő feletti településeken élők aránya a vármegye népességén beül	0.254	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
A városokban élők aránya a vármegye népességén belül	0.231	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Aktivitási arány, % (15-74 év közöttiek)	0.204	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Foglalkoztatási ráta, % (15-74 év közöttiek)	0.180	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás	0.172	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Népsűrűség, fő/km²	0.172	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Kultúra index	0.140	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Születéskor várható élettartam	0.135	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Az ezer lakosra jutó civil szervezetek száma	-0.037	nincs kapcsolat
Munkanélküliségi ráta, % (15-74 év közöttiek)	-0.085	nincs kapcsolat
Öregségi nyugdíjban részesülők aránya a népességen belül	-0.104	nagyon gyenge negatív kapcsolat
Rászorultsági alapon nyújtott támogatásban részesülők aránya a népességen belül	-0.129	nagyon gyenge negatív kapcsolat
Ellátásban, járadékban részesülők aránya a népességen belül (az öregségi nyugdíjban részesülők nélkül)	-0.184	nagyon gyenge negatív kapcsolat
A községekben élők aránya a vármegye népességen belül	-0.231	nagyon gyenge negatív kapcsolat

Forrás: Saját szerkesztés a Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) civil szervezetekre vonatkozó egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállománya, illetve nyilvános adatai alapján

A szervezetek mennyisége leginkább a lakosság számával, a települések – azon belül is főleg a városok, „városias” jellegű települések – számával mutat szorosabb kapcsolatot. Ez természetesnek mondható, hiszen annak ellenére, hogy növekszik a községekben működő szervezetek száma a szervezetek közel kétharmada a fővárosban és más városokban működik. Az elemzés alapján erős a kapcsolat az adott vármegye társadalmi, gazdasági fejlettsége között. A fejlesztési szempontból kedvezményezettnek minősülő (azaz rosszabb helyzetben lévő) települések, járások száma, az itt élők száma nagyon erős kapcsolatban áll a szervezetek számával. Az érintett településeken és térségekben nagyobb társadalmi igény mutatkozik a civil szervezetek jelenlétére. E mellett a célzott fejlesztési támogatások is ösztönzik a szervezetek fenntartását. illetve alapítását. Mindazonáltal nincs ok-okozati összefüggés a kedvezményezett fejlesztési státusz és a szervezetek száma között. Inkább arról van szó, hogy áttételesen ugyanazok a tényezők hatnak. A fokozottabb társadalmi, gazdaság kihívások miatt nem jön létre több szervezet. Ugyanakkor ugyanazok a külső és belső erőforrások, illetve tényezők (pl. a megtartóerő növelését, a fejlesztési kapacitások építését célzó intézkedések) erősítik a civil aktivitást, mint, amelyek az érintett települések, térségek általános fejlődéséhez is szükségesek.

5. ábra A civil szervezetek száma és az ezer lakosra jutó szervezetek száma vármegyék szerint 2023.

Milyen mértékben szerveződnek az emberek Magyarországon?

A szervezetek számánál kifejezőbb, ha az ezer főre jutó szervezetek számát – a szervezetek sűrűségi mutatóját – vesszük alapul. Ebből jobban lehet következtetni az adott vármegyében élő polgárok önszerveződési hajlandóságára. A civil aktivitást kifejező rangsor elején Somogy vármegyét Nógrád, Veszprém, Zala vármegye követi. Rajtuk kívül még a főváros és öt vármegye (Baranya, Vas Tolna Békés, Csongrád-Csanád és Heves,) haladja meg az országos átlagot (5,57 szervezet/ezer lakos).

A sűrűségi mutató vonatkozásában is elvégeztük a fent említett korrelációs vizsgálatot. A vármegyék adatainak elemzése azt mutatja, hogy a civil aktivitást számos tényező együttesen befolyásolja. Az elemzés szerint a polgárok önszerveződési hajlandósága az öregségi nyugdíjban részesülők arányával mutatja a legerősebb pozitív irányú korrelációt. Ugyanakkor nem feltétlenül a nyugdíjasok vagy a rászorulók magasabb száma eredményezi a több civil szervezetet egy adott térségben. Valószínűbb, hogy ugyanazon társadalmi és demográfiai tényezők hatnak a mutatók alakulására: pl. a népesebb vármegyékben, illetve a nagyobb lélekszámú településeken természetes módon magasabb az idősek és a védelmet érdemlő emberek száma is. Mindemellett az azonos élethelyzetű csoportok könnyebben szerveződnek, és a segítő, támogató szervezetek jelenléte is erősebb azokban a térségekben, ahol a népességen belül magasabb a rászorulók aránya (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya vármegyékben).

Előzetesen arra számítottunk, hogy a polgárok önszerveződési hajlandósága és a kulturális. művelődési szolgálatások igénybevétele között erős pozitív irányú kölcsönhatást fog kimutatni a vizsgálat[1]. Az MI segítségével végzett elemzés szerint azonban csak gyenge pozitív kapcsolat áll fenn. A kulturális szolgálatások igénybevétele más tényezőkkel együtt van hatással a civil aktivitásra. Budapest, Baranya, Heves, Csongrád-Csanád vármegyében a polgárok önszerveződési hajlandósága és a kulturális szolgáltatások igénybevétele között erősebb az összhang. Ugyanakkor a sűrűségi mutató szerint rangsorban elől álló vármegyékben (pl. Zala, Vas, Nógrád, Somogy) kulturális tényezők gyengébb kölcsönhatásban állnak a civil aktivitással.

Érdekes módon a kedvezőtlenebb munkanélküliségi, szociális és demográfiai mutatókkal rendelkező vármegyékben erősebb a civil aktivitás. Ennek egyik oka lehet, hogy e térségekben nagyobb szükség van az azonos élethelyzetű emberek összefogására, a közösségi támogatásra. Másrészt ott , ahol a piaci szereplők nem képesek megfelelő szolgáltatásokat vagy munkalehetőségeket biztosítani, a lakosság gyakran civil kezdeményezéseken keresztül próbál meg munka- és jövedelemszerzési lehetőségeket teremteni.

A negatív kapcsolatok az elemzésben lényegében azt mutatják meg, hogy hol vannak a polgárok önszerveződésének legerősebb korlátai. A magas foglalkoztatottságú, sűrűn lakott, városiasodottabb vármegyékben a piaci és állami szolgáltatások széles körben elérhetők, így ezekben a térségekben kevésbé van szükség a hiányosságokat pótló civil szervezetek szerepvállalására. Ezzel szemben a kedvezőtlenebb helyzetű, ritkábban lakott térségekben a közösségi összefogás és az önszerveződés – a lehetőségekhez mérten – gyakran az ellátórendszer hiányait is pótolja. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezekben a térségekben a célzott támogatások és pályázati lehetőségek elérhetősége is jelentős hatással van a civil aktivitás szintjére.

2. táblázat A civil szervezetek sűrűségét (ezer lakosra jutó szervezetek számát) befolyásoló tényezők – korrelációs elemzés

Színkód: sötétvörös = legerősebb pozitív, sötétkék = legerősebb negatív kapcsolat (színátmenet a kettő között)
Tényező	Korrelációs érték	Érték értelmezése
Az ezer lakosra jutó civil szervezetek száma	1.000	nagyon erős pozitív kapcsolat
Öregségi nyugdíjban részesülők aránya a népességen belül	0.763	erős pozitív kapcsolat
Kultúra index	0.364	gyenge pozitív kapcsolat
Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás	0.233	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Ellátásban, járadékban részesülők aránya a népességen belül (az öregségi nyugdíjban részesülők nélkül)	0.212	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
A községekben élők aránya a vármegye népességen belül	0.190	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Születéskor várható élettartam	0.180	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Munkanélküliségi ráta, % (15-74 év közöttiek)	0.154	nagyon gyenge pozitív kapcsolat
Rászorultsági alapon nyújtott támogatásban részesülők aránya a népességen belül	0.043	nincs kapcsolat
A középszintű vagy magasabb digitális jártassággal rendelkezők aránya a hat éves és idősebb népesség körében	0.034	nincs kapcsolat
Kedvezményezett települések száma	0.026	nincs kapcsolat
Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában	0.016	nincs kapcsolat
Legalább érettségivel rendelkezők aránya a 15 éves és idősebb népesség körében	0.006	nincs kapcsolat
Községek száma	0.003	nincs kapcsolat
Települések száma	-0.011	nincs kapcsolat
Civil szervezetek száma	-0.037	nincs kapcsolat
Kedvezményezett járások száma	-0.060	nincs kapcsolat
Havi nettó átlagkereset az országos átlag százalékában	-0.067	nincs kapcsolat
Lakónépesség (fö)	-0.078	nincs kapcsolat
Kedvezményezett járások lakónépessége	-0.081	nincs kapcsolat
Kedvezményezett települések lakónépessége	-0.108	nagyon gyenge negatív kapcsolat
Városok száma	-0.125	nagyon gyenge negatív kapcsolat
A városokban élők aránya a vármegye népességén belül	-0.190	nagyon gyenge negatív kapcsolat
5000 fő feletti településeken élők aránya a vármegyei népességen beül	-0.294	nagyon gyenge negatív kapcsolat
Foglalkoztatási ráta, % (15-74 év közöttiek)	-0.411	gyenge negatív kapcsolat
Aktivitási arány, % (15-74 év közöttiek)	-0.488	gyenge negatív kapcsolat
Népsűrűség, fő/km²	-0.556	közepesen erős negatív kapcsolat

A járási szintű adatok vizsgálata más összefüggéseket is felszínre hoznak. Ezen adatok alapján a civil szervezetek ott jönnek létre az átlagot meghaladó számban, ahol fellelhető valamilyen a helyi identitást, a közösségi aktivitást erősítő természeti, kulturális érték (Pl. a Balaton parti járások, települések adatai jelentősen javítják a Somogy, Zala és Veszprém vármegye mutatóit). Az ezer lakosra jutó szervezetek számára kedvező hatással van, ha az adott vármegyében több gazdasági, igazgatási pólus található. (pl. Zala vármegye: Zalaegerszeg – Nagykanizsa: Nógrád: Salgótarján – Pásztó- Balassagyarmat, illetve Békés: Békéscsaba – Gyula – Orosháza) Az önszerveződési hajlandóságot erősen befolyásolja továbbá, hogy az adott területen mennyire van kultúrája az ott élők összefogásának, illetve mennyire vannak jelen mintát adó civil bázisok, hálózatok.

Mivel foglalkoznak a civil szervezetek?

Az alapítványok háromnegyede az emberi erőforrások megőrzésével, fejlesztésével összefüggő célokat valósít meg. Az oktatás, a szociális ellátás, a kultúra és az egészségügy területén az alapítványok jelentős mértékben segítik a közszolgáltatások biztosítását.

6. ábra Az alapítványok megoszlása tevékenységcsoportok és vármegyék szerint 2023.

Az alapítványok tevékenység szerinti megoszlása terén jelentkeznek különbségek a budapesti és a vármegyékben tevékenykedő szervezetek között. A fővárosban a kulturális és kutatási célú alapítványok nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint a vármegyékben. A vármegyékben viszont az oktatási, a környezetvédelmi és a településfejlesztési alapítványok vannak jelen nagyobb arányban, mint Budapesten.

Az egyesületek kétharmada a sport, szabadidős és hobbi, valamit a kulturális tevékenységeket végez. A meghatározó tevékenységi területek vonatkozásában nincs jelentős különbség a fővárosban és a vármegyékben tevékenykedő civil szervezetek között, de eltérések érzékelhetők. A fővárosban a közbiztonság-védelmi tevékenységet végző egyesületek száma alacsony. Az ország többi részében ezek az egyesületek 8%-os súllyal vannak jelen. A fővárosban kisebb a hobbi és szabadidős egyesületek aránya, mint az ország többi részén. A vármegyékben viszont nagyon kevés kifejezetten a nemzetközi tevékenységeket végző egyesületet találunk, míg a fővárosban az egyesületek 3%-a ezen a területen dolgozik.

7. ábra Az egyesületek megoszlása tevékenységcsoportok és vármegyék szerint 2023.

A civil szervezetek tevékenység szerinti megoszlásában is látható, hogy az ország kulturális, felsőoktatási és tudományos élete Budapesten koncentrálódik. A vármegyékben működő civil szervezetek tevékenység szerinti megoszlásából leginkább arra lehet következtetni, hogy melyek az általában a lakhelyhez kötődően szerveződő helyi közösségek által leginkább fontosnak tartott ügyek.

A szervezetek tevékenységére vonatkozó adatok nem teljesen pontosak. Nagyon sok olyan szervezet létezik, amelyik egyidejűleg több tevékenységi területen is dolgozik. A szektor szervezeteinek éppen az a sajátossága, hogy rugalmasan tudnak reagálni a felmerülő belső és külső igényekre, szükségletekre, a jogi és a támogatási környezet pedig elég rugalmas ahhoz, hogy a szervezetek sokoldalúsága megmaradhasson.

Mennyi szervezet rendelkezik közhasznú minősítéssel?

A közhasznú jogállású szervezetek mentesülnek a helyi adók, illetve az eljárási és vagyonszerzési illetékek alól. A közhasznú civil szervezetek és a számukra adományozó cégek, szervezetek a társasági adó és az áfa tekintetében is kedvezményeket érvényesíthetnek. A közhasznú jogállás feltétele annak, hogy a szervezet közszolgáltatási szerződés keretében láthasson el önkormányzati vagy állami feladatot. A közhasznú szervezetek által támogatott emberek is magasabb összeghatárig kaphatnak SZJA-mentes pénzbeli segélyt vagy ösztöndíjat. A közhasznú jogállás megszerzése és megtartása általában nem jelent különösebb adminisztrációs terhet sem.

A közhasznú jogállás megállapítását két lezárt üzleti év után tudják igényelni a szervezetek a bíróságtól. A közhasznú szervezet közvetve vagy közvetlenül segíti valamely közfeladat megvalósítását. Emellett a szervezetnek vállalnia kell, hogy nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, és a tevékenységeinek eredményeit – a szervezet alapítóin, tisztségviselőin, tagjain kívül – mások is élvezhetik. A közhasznú szervezetek működése kapcsán kötelező biztosítani a nyilvánosságot, a tisztségviselőkre szigorúbb összeférhetetlenségi és kizárási szabályok vonatkoznak. A közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltétele, hogy a szervezet éves számviteli beszámolója alapján megállapítható legyen, hogy a szervezet megfelelő erőforrásokkal, továbbá megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik. A megfelelő erőforrás meglétét igazolhatja, hogy a szervezet legalább 1 millió forint bevétellel rendelkezik, pozitív eredménnyel gazdálkodik, vagy az önkéntesek tevékenységének értékét is figyelembe véve a kiadásainak negyedét a személyi ráfordítások teszik ki. A társadalmi támogatottságot bizonyítja, ha a szervezet a kiadásainak legalább felét közhasznú tevékenységeire fordítja, vagy közérdekű önkénteseinek létszáma, illetve az SZJA 1%-os felajánlásokból származó bevétele eléri a Civil törvényben meghatározott mértéket.

Az országban összesen 53 647 civil szervezet működik (alapítványok és egyesületek együtt). Ezek közül 21,3%-a, összesen 11 425 szervezet rendelkezik közhasznú minősítéssel. Az alapítványoknak közel harmada (5 735 szervezet) közhasznú jogállású. Az alapítványok a civil szervezeteken belüli számarányuknál nagyobb mértékben rendelkeznek közhasznú minősítéssel. Ennek egyik magyarázata, hogy az alapítványok jellemzően olyan tevékenységi területeken (pl. szociális ügyek, oktatás, egészségügy) működnek, ahol természetes a szélesebb társadalmi igények szolgálata. E területeken az is gyakoribb, hogy pénzbeli segítségnyújtás történik. Az egyesületek ezzel szemben gyakran a saját tagjaik érdekeit képviselik és szolgálják, így esetükben a közhasznú minősítés megszerzése kevésbé jellemző. Leginkább ezzel magyarázható, hogy mindössze az egyesületek 19%-a (5 690 szervezet) szerzett közhasznú minősítést.

Az alapítványok esetében a helyi adók és illetékek alóli mentesség is motivációt jelenthet. Ezeket a mentességeket az egyesületek jogállástól függetlenül élvezhetik, amíg nem kell társasági adót fizetniük. Az alapítványok közül azonban csak a közhasznú jogállást elérő vagy a közhasznúság megszerzését vállaló, újonnan alakult szervezetek jogosultak ezekre.

A közhasznú szervezetek aránya Budapesten (30,59%), Békés (25,06%), Heves (23,75%), Pest (23,31%) és Hajdú-Bihar (23,15%) vármegyében a legmagasabb. Budapesten és Békés vármegyében a közhasznú egyesületek aránya is kiemelkedő, míg a többi felsorolt vármegyében inkább az alapítványok javítják a közhasznú szervezetek arányát. A közhasznú civil szervezetek aránya Borsod-Abaúj-Zemplén (15,79%), Somogy (15,57%), Győr-Moson-Sopron (14,80%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (13,39%) és Vas (11,39%) vármegyében a legalacsonyabb. E vármegyékben is az alapítványok körében vannak nagyobb súllyal jelen a közhasznú szervezetek, ugyanakkor mindkét szervezeti formánál alacsonyabb a közhasznú arány a civil szektoron belül, mint az ország más részein.

8. ábra A közhasznú egyesületek, alapítványok száma és aránya 2023.

A Civil törvény újra szabályozta a közhasznú jogállás fogalmát és a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit. Többek között megszűnt a kiemelten közhasznú jogállás, és kiszélesedett a közhasznú tevékenységek köre. A civil szervezeteknek az új feltételek teljesítését igazolva tarthatták a közhasznú jogállást. A közhasznú civil szervezetek aránya 2013-ban még meghaladta az 56%-ot. A korábban közhasznú szerzetek közül sokan nem kérvényezték újra a közhasznú jogállás megtartását. Ezzel párhuzamosan pedig zajlott a nem működő szervezetek tömeges megszűntetése is. E két ok miatt a közhasznú szervezetek aránya 18.8 %-ra esett vissza. Az alapítványok és az egyesületek körében hasonló ütemben zajlottak a változások. Az elmúlt öt évben a közhasznú szervezetek aránya alig változott. Jelenleg a szervezetek valamivel több, mint ötöde rendelkezik közhasznú minősítéssel.

9. ábra A közhasznú jogállású szervezetek számának és arányának alakulása 2010-2023 között

2. fejezet Kik működtetik a civil szervezeteket?

Mennyi tagja van az egyesülteknek?

Az egyesületek 95,4%-át a részben vagy teljes mértékben magánszemély tagokból álló szervezetek alkotják. E tagok száma 154 ezer fővel csökkent az előző évhez, de így is meghaladja a 2,42 millió főt. A szövetségekben – a tagságot alkotó jogi személyek és civil társaságok képviseletében – tevékenykedő tisztségviselők néhány ezer fővel növelik meg ezt a számot. A civil szervezeti tagok eloszlása nem követi az egyesületek területi megoszlását. A tagok 40,6%-a Budapesten tevékenykedik, míg az egyesületeknek 17%-a fővárosi székhelyű. Csupán Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében haladja meg a tagok országos szinthez mért aránya (J.-N.-SZ. vármegye: 4,5%) az egyesületek arányát (J.-N.-SZ. vármegye: 3%). E vármegye sajátossága, hogy a viszonylag kevés egyesület működik, de ezek taglétszáma kiugróan magas a többi vármegyéhez képest.

A tagok és szervezetek számának lakosságarányos adatai nagyjából azonos képet mutatnak a polgárok önszerveződési hajlandóságáról. Általában, ahol több a szervezet működik, a polgárok nagyobb arányban vesznek részt tagként az egyesületek életében. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezetek átlagos taglétszáma is magasabb lenne. Azokban a vármegyékben, ahol magasabb az ezer főre jutó szervezetek száma, ott az átlagos taglétszám inkább alacsonyabb (pl. Nógrád, Somogy).

10. ábra Az egyesületi tagok száma, az ezer lakosra jutó tagok és egyesületek száma, valamint az átlagos taglétszám vármegyék szerint 2023.

Mennyi embert alkalmaznak a civil szervezetek?

A magyarországi foglalkoztatottak 1,2%-a dolgozik civil szervezeteknél. A foglalkoztatottak száma 2,49%-kal csökkent az előző évhez képest. Vélhetően a bevételek reálértékének negatív irányú változása tükröződik vissza a foglalkoztatási adatok változásában. A szervezetek bérköltsége 9,68%-kal nőtt, a foglalkozatottak száma azonban 32 807 főre csökkent.

Területileg sincsenek túlzott mértékű eltérések a civil szervezetek foglalkoztatási súlya tekintetében. Budapesten is csak a foglalkoztatottak 2,86%-a dolgozik az egyesületeknél, alapítványoknál. A vármegyék közül Békésben (1,49%), Somogyban (1,19%), Baranyában (1,09%) és Veszprémben (0,96%) a legmagasabb a civil munkavállalók aránya a foglalkoztatottak körében. A többi vármegyében a foglalkoztatottak számának 1%-át sem éri el a civil szervezeteknél dolgozók aránya. A civil foglalkoztatottak aránya Győr-Moson-Sopron (0,66%), Komárom-Esztergom (0,64%), Zala (0,53%) és Jász-Nagykun-Szolnok (0,47%) vármegyében a legalacsonyabb.

A foglalkoztatás nem általános gyakorlat a szervezetek körében. A civil szervezetek mindössze 17,8%-a (9 548 szervezet) alkalmaz fizetett munkaerőt. A civil szervezetek körében az atipikus foglalkoztatás elterjedtebb gyakorlat, mint a nemzetgazdaság egészében vagy akár a nonprofit szektorban. A fizetett munkaerőt foglalkoztató civil szervezetek 9,5%-a (kb. 5 900 szervezet) rendelkezik főállású, teljes munkaidős foglalkoztatottal (is). A fizetett munkaerőt alkalmazó szervezetek száma öt év alatt 9%-kal bővült. Ezzel egyidejűleg azonban 3,8%-kal csökkent azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek tipikus foglalkoztatási formában (is) alkalmaznak munkavállalókat. A rugalmasabb foglalkoztatási formák előretörése (pl. részmunkaidő, megbízás) nem a civil szektor sajátossága. A COVID-19 járvány hatására a nemzetgazdaság egészében átalakultak a foglalkoztatásifoglakoztatási szokások. A civilek körében a változás viszont nem volt látványos, mert eleve elterjedtebb volt az atipikus foglalkoztatás, mint más szektorokba.

A civil szervezeteknél dolgozó főállású teljes munkaidős alkalmazottak aránya az összes civil foglalkoztatott körében 58,3%. Eközben a nemzetgazdaság egészében a munkavállalók 94,9%-a ebben a tipikus foglalkoztatási formában dolgozik. A főállásban, de részmunkaidőben dolgozó munkavállalók az összes foglalkoztatott 24%-át jelentik. Arányuk a civil szervezeteknél alkalmazott főállású foglalkoztatottak körében 28,9%. A nemzetgazdaság egészében a részmunkaidőben dolgozók aránya azonban csak 4,9%[1].

11. ábra A foglalkoztatás jellemzői adatai a civil szervezetek körében 2018-2023. között

Mely tevékenységi területeken dolgoznak a civil szervezetek munkavállalói?

A legtöbb foglalkoztatott a szociális területen működő civil szervezeteknél dolgozik. Az összes civil foglalkoztatott 35%-a dolgozik a szociális tevékenységet végző szervezeteknél. A sport területén tevékenykedő civil szervezetek közel 14 ezer embert foglalkoztatnak, ami a civil foglalkoztatotti létszám 24%-át jelenti. Közel hasonló súllyal vannak jelen a foglalkoztatásban a szabadidős (9%), a kulturális (8%) és az oktatási szervezetek (7%). E területeken együttesen több, mint 13 ezren dolgoznak.

12. ábra A civil szervezeteknél foglalkoztatottak száma tevékenységcsoport és szervezeti forma szerint 2023.

Mit mutatnak a főváros és a vármegyék civil szervezeteinek foglalkozgatási adatai?

A civil szervezeteknél foglalkoztatottak 45,8%-a Budapesten dolgozik. A fővárosi civil szervezeteknél foglalkoztatottak 64,5%-a főállásban és teljes munkaidőben (tipikus formában) dolgozik. A részmunkaidőben dolgozók aránya 21,6% az összes foglalkoztatotti létszámon belül, a főállású munkavállalók körében pedig 25,1%. A foglalkoztatottaknak 13,8%-a nem főállásban dolgozik a budapesti civil szervezeteknél. A civil szektorban minden negyedik munkavégzésre irányuló megbízási szerződést a fővárosban működő civil szervezetek létesítik..

A főváros adatait nem számítva, a vármegyékben működő szervezeteknél foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 ezer főt. A tipikus formában dolgozó munkavállalók aránya a vármegyékben foglalkoztatottak körében 53%. A vármegyékben az atipikus foglalkoztatás és megbízás szerződés keretében történő munkavállalás kiemelt szerepet játszik. A nem főállású munkavállalók 21,7%-át adják foglalkoztatotti létszámnak. A részmunkaidőben dolgozók aránya az összes foglalkoztatott létszámához viszonyítva 25,4% (a főállású alkalmazottak körében 32%). A vármegyei szervezeteknél nagyjából 5 900 munkatárs dolgozik megbízási szerződéssel. „Az összes civil szervezeti munkatársnak több mint egyharmada megbízási szerződéssel vagy nem főállásban dolgozik.

Annak ellenére, hogy a civil szervezetek által történő foglalkoztatás súlya csekélynek tűnik, illetve az országos adatokból is látható, hogy a civil szektorban a rugalmas foglalkoztatás jóval elterjedtebb, mint más szektorokban, mégis érdemes néhány összefüggést kiemelni a vármegyék helyzetének bemutatása kapcsán. A vármegyék közül Pest vármegyében dolgozik a legtöbb civil szervezeti munkavállaló. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 4 700 főt. A magyarországi civil foglalkoztatottak 8,5%-a dolgozik Pest vármegyében. Pest vármegye után viszont azok a vármegyék következnek, ahol a nyílt munkaerőpiaci viszonyok kedvezőtlenebbek: Borsod-Abaúj-Zemplén (2 473 fő, 4,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (2 082 fő, 3,7%), Békés (2 066 fő, 3,7%). Ezekben a vármegyékben a civil szervezetek foglalkoztatási szerepvállalása erősebb. Több szervezet biztosít a szociális gazdasághoz kötődő támogatott és védett foglalkoztatási lehetőségeket a hátrányos helyzetű csoportok tagjai számára.

A legkevesebb civil foglalkoztatott Nógrád (1 %), Zala (1,2%), Tolna (1,3%), Jász-Nagykun-Szolnok (1,4%) és Vas (1,5%) vármegyékben dolgozik. Ezekben a vármegyékben viszonylag kevés munkavállalót alkalmaznak a civil szervezetek. A foglalkoztatás adataiból azonban nem lehet a civil aktivitásra következtetni. A foglalkoztatottak száma szerinti rangsor utolsó helyein olyan vármegyék is szerepelnek, amelyekben az átlagosnál magasabb az ezer lakosra jutó civil szervezetek száma. A vármegye civil bevételeinek nagysága egyértelműen befolyásolja a foglalkoztatási lehetőségeket. A kevesebb bevétellel rendelkező vármegyékben a foglalkoztatottak száma is kevesebb.

13. ábra A civil szervezeteknél dolgozó munkatársak száma, megoszlása a munkavégzés formája és vármegyék szerint Budapest adatai nélkül 2023.

A főállásban és teljes munkaidőben dolgozó civil foglalkoztatottak aránya Fejér, Baranya, Bács-Kiskun, Vas és Hajdú-Bihar vármegyékben a legmagasabb. Az atipikus formában dolgozók részesedése pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád, Békés, Zala és Nógrád vármegyében a legjelentősebb. Az éves szinten elért összes civil bevétel nincs közvetlen kapcsolatban a szervezetek által alkalmazott foglalkoztatási formákkal. Ha a bevételek összegét a foglalkoztatottak számára vetítjük, látható, hogy ahol több bevétel jut egy munkavállalóra, ott magasabb a tipikus formában foglalkoztatottak aránya. De itt sem feltétlenül a bevételek mértékétől függ a foglalkoztatási gyakorlat. Inkább az valószínűsíthető, hogy az érintett vármegyék munkaerőpiaci viszonyai kényszerítik ki, hogy a civil szervezetek is stabil és minőségi munkahelyeket biztosítsanak. Azokban a vármegyékben, amelyekben támogatott foglalkoztatási programokra van szükség, illetve a gazdasági és a kormányzati szektor vonzereje sem annyira érvényesül, az atipikus foglalkoztatás gyakoribb. A civil szervezetek eleve a rugalmas foglalkoztatási megoldásokat igénylő célcsoportok tagjait alkalmazzák. E célcsoportok vonatkozásában – többek között az adó- és járulékfizetési kedvezmények, munkaerőpiaci támogatások hatására – a foglalkoztatási költségek alacsonyabbak lehetnek. Ez lehetővé teszi, hogy az érintett szervezetek több munkavállalót foglalkoztassanak.

Miért nélkülözhetetlenek az önkéntesek?

A civil szervezetek tevékenységének legfontosabb humánerőforrás bázisát az önkéntesek jelentik. A szervezetek több mint 87%-a fogad alkalmi vagy rendszeres jelleggel önkénteseket. A civil szervezeteknél tevékenykedő önkéntesek száma egy év alatt 381 ezerről 373 ezer főre csökkent. A teljes nonprofit szektorban tevékenykedő önkéntesek 94,5%-át az egyesületek és alapítványok fogadják. A civil szervezetek önkénteseinek 33%-a az alapítványoknál, 67%-a pedig az egyesületeknél tevékenykedik. A fogadó szervezetek arányában az alapítványok kerültek kedvezőbb helyzetbe. Vélhetően az intézmények működését segítő alapítványok jobban meg tudják tartani az önkénteseket.

Az önkéntesek közül a legtöbben a szociális, a kulturális, szabadidős és sport tevékenységeket végző szervezeteknél tevékenykednek.

14. ábra A civil szervezetek által fogadott önkéntesek száma és megoszlása szervezeti formák és tevékenységcsoportok szerint 2023.

Az önkéntesek által teljesített tevékenységek becsült időtartama 50,77 millió óra. Ez a teljesítmény – A KSH módszertana szerint számítva – 25 287 teljesállású munkatárs foglalkoztatásának felel meg[2]. A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján is megbecsülhető az önkéntesek által végzett tevékenység értéke. A 2023. évi minimálbért alapul véve az önkéntesek „időadományának” pénzben kifejezett értéke 73,62 milliárd forint[3].

A szervezetek jellemzően nem formális keretek között fogadnak önkéntes segítőket. Annak ellenére nem változik ez a gyakorlat, hogy a közérdekű önkéntesek fogadásához komoly előnyök kapcsolódnak. A közérdekű önkéntesek fogadása hozzájárulhat közhasznú jogállás megszerzéséhez, megtartásához. Ezért is érdekes adat, hogy a közérdekű önkéntes fogadó szervezetek nyilvántartása[4] szerint, a szervezetek alig 10%-ának tevékenységét segítik önkéntes jogviszonyban állók.

15. ábra Az önkéntes segítőkkel rendelkező szervezetek száma és az önkéntesek száma vármegyék szerint 2023.

Mennyi az IKSZ értéke a civil képletben?

A civil szervezetek 4%-a (2 279 szervezet) fogad – az érettségi megszerzésének feltételeként előírt – iskolai közösségi szolgálatot (IKSZ) teljesítő diákokat. A civil szervezetek 23 ezer diákot fogadtak az IKSZ keretében.

16. ábra Az iksz keretében diákokat fogadó szervezetek és az „iksz diákok” száma a civil szervezeteknél vármegyék szerint 2023.

Az érettségit adó iskolatípusokban tanuló diákok teljes létszámához viszonyítva magas a civil szervezeteknél fogadott IKSZ-es diákok aránya Hajdú-Bihar (20,7%), Komárom-Esztergom vármegyében (18,9%) és Budapesten (18,4%). Ez az arány Heves (3,5%), Somogy (4,0%) és Békés (4,6%) vármegyében a legalacsonyabb.

17. ábra A civil szervezetek által fogadott IKSZ-es diákok aránya az érettségit adó intézményekben tanuló diákok számához képest 2023.

3. fejezet Mennyi pénzból gazdálkodunk?

Mekkora bevétellel rendelkeznek a civil szervezetek?

A civil szervezetek éves összes bevétele 1 344,59 milliárd forint. Az éves bevétel összegszerűen 5,87%-kal növekedett az előző évhez képest. Ez reálértéken számolva alig 3%-os bővülést jelent. A civil szektor bevétele nominálisan nagyjából 50%-kal növekedett az elmúlt öt évben. Az infláció hatását figyelembe véve a bevételek növekedésének mértéke azonban csak 31,65%.

18. ábra A civil szervezetek bevételének alakulása összeg szerint és reálértéken számolva 2019-2023.

A civil szervezetek összes bevétele a bruttó hazai termék (GDP) 1,79%-ának felel meg. Ez csökkenést jelent az előző évhez képest, amikor ez az arány 1,92% volt. Az adatok értékelésekor érdemes figyelembe venni, hogy 2010-ben a civil szervezetek bevétele a GDP 1,54%-át tette ki, a COVID–19 járvány előtti utolsó évben, 2019-ben pedig 1,91%-ot ért el. Azokban az években, amikor a magyar gazdaság stagnált vagy csekély mértékben bővült (pl. 2009, 2012, 2020), többnyire nőtt a civil szervezetek bevételeinek aránya a GDP-n belül. Amikor a gazdaság dinamikusabban növekedett, a civil szervezetek gazdasági súlya általában csökkent (pl. 2017-2019. és 2021-2023. között). Általában, ha nő a GDP, akkor a civil bevételek aránya csökken. De ez nem törvényszerű: 2018-ban a civil szektor bevételeinek GDP-n belüli aránya nőtt, miközben a gazdaság teljesítménye közel 11%-kal javult. A COVID-19 járvány idején a gazdaság alig növekedett, a civil bevételek aránya mégis csökkent. A civil szektor gazdasági súlya nagyjából állandó. Általában más ágazatok gazdasági mozgásától függ, hogy mekkora a civil bevételek részesedése a GDP-n belül. A civil szervezetek mégis sérülékenyek. A járvány megmutatta, hogy az adományozási és támogatási lehetőségek beszűkülése rendkívüli mértékben visszafogja a civil szektor gazdasági teljesítményét.

3. táblázat Az éves civil bevétel és az éves összes civil bevétel GDP-hez vizsonyott arányának alakulása 2009-2023. között

Év	Civil szervezetek bevétele	Civil bevétel/GDP arány	Bruttó hazai termék (GDP) [piaci beszerzési áron, millió Ft]	A GDP változása az előző évhez képest		A civil bevétel/GDP arány változása az előző évhez képest
2009.	418 412	1,58%	26 467 800	❌	-2,81%	✅	5,00%	nőtt
2010.	423 020	1,54%	27 427 573	✅	3,63%	❌	-2,44%	csökkent
2011.	445 658	1,56%	28 492 068	✅	3,88%	✅	1,42%	nőtt
2012.	485 367	1,68%	28 919 193	◻	1,50%	✅	7,30%	nőtt
2013.	525 195	1,73%	30 343 344	✅	4,92%	✅	3,13%	nőtt
2014.	558 550	1,70%	32 826 770	✅	8,18%	❌	-1,69%	csökkent
2015.	577 140	1,65%	34 984 755	✅	6,57%	❌	-3,05%	csökkent
2016.	629 785	1,73%	36 311 882	✅	3,79%	✅	5,13%	nőtt
2017.	699 694	1,78%	39 335 929	✅	8,33%	✅	2,56%	nőtt
2018.	831 061	1,91%	43 553 984	✅	10,72%	✅	7,27%	nőtt
2019.	898 022	1,87%	47 940 496	✅	10,07%	❌	-1,83%	csökkent
2020.	895 522	1,83%	48 807 766	◻	1,81%	❌	-2,05%	csökkent
2021.	1 070 529	1,93%	55 556 986	✅	13,83%	✅	5,02%	nőtt
2022.	1 269 991	1,92%	66 165 628	✅	19,10%	❌	-0,39%	csökkent
2023.	1 344 594	1,79%	75 086 595	✅	13,48%	❌	-6,70%	csökkent

A Budapesten és Somogy vármegyében működő civil szervezetek más térségekhez képest nagyobb súllyal bírnak a saját vármegyéjük gazdaságában. A civil szervezetek bevételei a főváros GDP-jének 2,85%-át tették ki. A fővárosban a civil szervezetek valamennyi szakmai területen jelen vannak. Emellett a forrásválaszték is szélesebb. A civil szervezetek bevételszerzési szempontból tágabb keretek között mozoghatnak. A lakossági és szervezeti adományozók, támogatók, megrendelők, vásárlók, szponzorok, partnerek elérhető közelségben vannak. A nagyobb, erősebb pénzügyi háttérrel rendelkező civil szervezetek, ernyőszervezetek is a fővárosban koncentrálódnak.

A hazai civil szektoron belül ugyancsak kiemelkedőnek számít az egyesületek, alapítványok gazdasági súlya Somogy vármegyében (2,07%), ahol a viszonylag alacsony GDP mellett, magas a civil szervezetek aktivitása és gazdasági szerepe. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron vármegye, bár gazdasági szempontból az egyik legerősebb térség, a legalacsonyabb, 0,76%-os arányt mutatja a civil szervezetek bevételeinek GDP-n belüli részesedése tekintetében. Hasonlóan alacsony értékeket találunk Jász-Nagykun-Szolnok (0,79%), Heves (0,94%) és Zala (0,86%) vármegyékben is. Jász-Nagykun-Szolnok (0,79%) vármegyében a civil aktivitás is gyengébb az országos átlagnál. Emellett az adatok alapján úgy tűnik, hogy az adományok, támogatók érdeklődése is csak néhány tevékenységi területre (pl. sport, szabadidő és hobbi stb.) terjed ki. Heves (0,94%) és Zala (0,86%) vármegyében a civil szervezetek forrásszervezési szempontból is aktívak. A vármegyében működő szervezetek alacsonyabb száma azonban meghatározza a civil szektor gazdasági súlyát.

19. ábra A civil szervezetek bevétele, a bruttó hazai termék és a civil bevételek GDP-hez viszonyított aránya vármegyénk szerint 2023.

Az egyesületeknek vagy az alapítványoknak több a bevétele?

Nagyjából fele annyi alapítvány működik az országban, mint egyesület. A civil bevételek 44%-a mégis az alapítványokhoz kerül. A forrásszervezés szempontjából is látszik a különbség a szervezeti formák között. Az egyesületek tagjai 47 milliárd forint tagdíjat fizetnek. Az egy tagra jutó átlagos tagdíj kevesebb mint 2 000 forint. Az egyesületek működése leginkább a tagjaik és segítőik közös cselekvésén alapul. Ez látható a bevételi adatokból is. Az egyesületek a számarányuknál kisebb mértékben részesednek a civil bevételekből.

Minden alapítvány az alapítója által meghatározott tartós cél érdekében tevékenykedik. Az alapító köteles a cél elérését szolgáló vagyont is átruházni a szervezetre. Az alapítványok gyakran nem cselekvő módon, hanem az általuk nyújtott támogatások által formálják a környezetüket. E jellegzetességek miatt az alapítványok körében magasabb az egy szervezetre jutó bevétel.

20. ábra Az egyesületek és alapítványok bevétele és a civil bevételek megoszlása szervezti forma szerint, Budapest adatai nélkül 2023.

Budapest civil szervezetek bevétele összesen 819 010,4 millió forint. Ennek 47%-ával, 384,05 milliárd forinttal az alapítványok rendelkeznek. A fővárosban kiegyensúlyozott a bevételek megoszlása. Az alapítványok részesedése 47% (384,05 milliárd forint), az egyesületeké 53% (434,95 milliárd forint).

Az alapítványok csak két vármegyében érnek el magasabb bevételt az egyesületeknél. Fejér vármegyében a civil bevételek 59%-a, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében az 58%-a fölött rendelkeznek az alapítványok. Bács-Kiskun vármegyében fele-fele arányban oszlanak meg a civil bevételek. Ehhez az arányhoz közelítenek Somogy (alapítványok: 49%, egyesületek: 51%) és Veszprém vármegye (48-52%) adatai is.

A bevételi arányok Komárom-Esztergom, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében tolódnának el leginkább az egyesületek javára. E vármegyékben a civil bevételek 75-78%-a kerül az egyesületekhez.

21. ábra Az egy szervezetre jutó bevétel szervezeti forma és vármegyék szerint 2023.

Az országos átlag szerint egy alapítványra másfélszer annyi bevétel jut, mint egy egyesületre. Fejér és Somogy vármegyében azonban ez az arány meghaladja a háromszorosát, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben és Bács-Kiskunban körülbelül kétszer akkora az egy alapítványra jutó bevétel, mint az egyesületek esetében.

Az egy szervezetre jutó egyesületi bevétel Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében haladja meg leginkább az alapítványokét: előbbiben 66%-kal, utóbbiban pedig 40%-kal magasabb az egy egyesületre jutó bevétel. Az említetteken kívül csak Hajdú-Bihar, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben jut több bevétel egy egyesületre, mint egy alapítványra.

Hogyan oszlanak meg a civil szervezetek bevételei a tevékenységi területek szerint?

A bevételek döntő többsége négy tevékenységi területhez kötődik. A sporttal foglalkozó szervezetek a civil bevételek 27,5%-a fölött rendelkeznek. A szociális célú szervezetek a bevételek 18,8%-át birtokolják. Az oktatás területén tevékenykedő szervezetekhez a bevételek 15,8%-a, a kulturális szervezetekhez pedig a 11,4%-a kerül. A bevételek jelentős része a sport mellett azokon a tevékenységi területeken koncentrálódik, ahol a civil szervezetek állami feladatokat vállalnak át. E feladatok ellátását az állam normatív módon finanszírozza. Más területeken a közszolgáltatások átvétele is inkább csak az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódva valósul meg vagy pályázati támogatásokból történik, ami szűkebb pénzügyi mozgásteret jelent.

22. ábra A civil szervezetek bevételeinek megoszlása tevékenységcsoportok szerint 2023.

A bevételek tevékenységcsoport szerinti megoszlásában területileg jelentős eltérések figyelhetők meg. Budapesten és valamennyi vármegyében a sporttal foglalkozó szervezetek részesednek legnagyobb arányban a civil bevételekből. Több vármegyében különösen magas a sportszervezetek részesedése: például Fejér vármegyében a civil bevételek 58,23%-át, Vas vármegyében pedig 45,13%-át ők teszik ki.

A szociális terület esetében már jelentősebb területi különbségek tapasztalhatók. A kedvezőtlenebb gazdasági és társadalmi helyzetben lévő vármegyékben a szociális területen működő szervezetek bevételszerző képessége meghaladja az ország fejlettebb térségeit. Erre utalnak Borsod-Abaúj-Zemplén (22,35%), Békés (29,16%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (20,59%) vármegyék adatai is. Ezzel szemben Vas és Zala vármegyében a civil bevételek kevesebb mint 6%-a kerül a szociális szervezetekhez, míg Győr-Moson-Sopronban (9,83%) és Komárom-Esztergomban (11,42%) is az országos átlag alatt marad a részesedésük. A hátrányosabb helyzetű térségekben a civil szektorra fokozott nyomás nehezedik a szociális problémák enyhítésében, ami egyben nagyobb bevételszerzési kényszert is jelent. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a szociális terület 6,79%-os arányban részesedik a civil bevételekből. Ez az adat nem a rászorultság hiányából, hanem a civil szektor struktúrájából következik. A sport, valamint a szabadidős és hobbi szervezetek bevételeinek mértéke eltolja az arányokat.

Az oktatás országos szinten szintén kiemelt terület, azonban a bevételek megoszlása ebben az esetben is erős szórást mutat. Bács-Kiskun (31,6%), Veszprém (32,17%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (32,60%) vármegyékben az oktatással foglalkozó szervezetek bevételi súlya kiemelkedő. Ezzel szemben Vas (4,12%), Zala (5,03%), Baranya (4,87%) és Somogy (5,26%) vármegyékben kifejezetten alacsony az oktatási tevékenységből származó civil bevételek aránya. Egy részletesebb ágazati szintű elemzés vélhetően kimutatná, hogy a magasabb értékek mögött is különböző – akár ellentétes – okok húzódhatnak meg. Bizonyos térségekben a felzárkózást célzó állami vagy magántámogatások dominálnak, míg másutt az oktatás színvonalának fenntartása, illetve az állami, önkormányzati intézményrendszer gyengülése ösztönzi a civil szektort. Ahol az oktatási célú civil szervezetek alacsonyabb bevétellel rendelkeznek, ott vélhetően az oktatási rendszer stabilabb, és kevésbé vannak jelen extrém társadalmi kihívások.

A kulturális tevékenységekhez kapcsolódó bevételek aránya Somogy (28,27%), Veszprém (15,11%), Baranya (13,14%), Vas (12,44%) vármegyékben, valamint Budapesten (12,49%) haladja meg az országos átlagot. A legalacsonyabb arányokat Pest (6,30%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (5,62%) vármegyékben találjuk. Fontos azonban megjegyezni, hogy e két utóbbi térségben a civil szektor összbevétele kiemelkedően magas, így a kulturális szervezetek a kisebb részesedés ellenére is jelentős abszolút bevétellel rendelkezhetnek.

A vallási célú szervezetek bevételeinek aránya Győr-Moson-Sopron (7,93%), Pest (3,18%) és Heves (3,08%) vármegyékben haladja meg az országos átlagot. A legtöbb vármegyében azonban ez a tevékenységcsoport csak elenyésző arányban jelenik meg a bevételek között.

A szabadidős és hobbi tevékenységek, különösen a vadász- és horgászszervezetek erőteljesebb jelenlétére utal, hogy ezek a területek Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Nógrád vármegyében kapnak nagyobb hangsúlyt. Budapesten ezzel szemben csupán 2,11%-ot képviselnek a civil bevételekből.

A környezetvédelmi tevékenységek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (8,24%) és Nógrád (4,14%) vármegyékben a legmagasabb, más térségekben a terület szerepe marginális.

A jogvédelem területe bevételi arány tekintetében szinte kizárólag Zala (3,97%), Hajdú-Bihar (1,91%) vármegyében és Budapesten (2,16%) emelkedik ki.

23. ábra A civil bevételek tevékenységcsoport szerinti megoszlása vármegyék szerint 2023.

Hogyan oszlanak meg a civil szervezetek bevételei a vármegyék között?

A bevételek megoszlása területileg is egyenetlen. A fővárosi szervezetek az ország civil bevételeinek 61%-a fölött rendelkeznek. A budapesti civil szervezetek összes bevétele 4%-kal (32 milliárd forinttal) nőtt az előző évhez képest. A vármegyékre – a főváros nélkül – 525,58 milliárd forint civil bevétel jut. A vármegyékre jutó civil bevétel 9%-kal (kb. 42 milliárd forinttal) bővült az előző évhez képest. A fővárosban egy szervezetre 74,1 millió forint, míg a vármegyékben átlagosan csak 11,8 millió forint bevétel jut.

A vármegyékre jutó – Budapest nélkül számított – bevételek 17,3%-a fölött a Pest vármegyei egyesületek és alapítványok rendelkeznek. Pest vármegyét Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegye követi a civil bevételek elérése tekintetében. A vármegyék közül csak Vas, Békés és Fejér vármegyében csökkent a civil bevételek összege az előző évhez képest. A legnagyobb mértékű bevételnövekedés Komárom-Esztergom (55%), Bács-Kiskun (21%) és Jász-Nagykun-Szolnok (20%) vármegyében történt az előző évhez képest. A bevételek összege szempontjából Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Nógrád foglalják el az utolsó helyeket a vármegyék rangsorában. E vármegyék együttesen is csak a 9%-át adják a főváros nélkül számított civil bevételeknek.

Az egy szervezetre jutó bevétel tekintetében Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Pest és Somogy vármegye áll a legjobban. A rangsor végén található Heves, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala és Nógrád vármegyékben egy szervezetre nagyjából fele annyi bevétel jut, mint az élen álló vármegyében.

24. ábra A civil szervezetek éves bevétele 2022-2023 években, valamint az egy szervezetre jutó bevétel vármegyék szerint, Budapest adatai nélkül 2023.

Hogyan oszlanak meg a civil bevételek a kis és nagy szervezetek között?

A civil szervezetek 32%-a 500 ezer forintnál kevesebb éves bevétellel rendelkezik, de mindössze 3%-uk működik teljesen pénzbevétel nélkül. Az egyesületek és alapítványok 4%-ánál kizárólag kiadás keletkezik, bevétel nem. A legnépesebb csoportot az 501 ezer és 5 millió forint közötti bevétellel rendelkező szervezetek alkotják, arányuk 40%. Ezzel szemben mindössze a szervezetek 5%-a ér el évi 50 millió forintnál magasabb bevételt.

Összességében elmondható, hogy az 5 millió forintnál kevesebből gazdálkodó civil szervezetek a szektor 72%-át teszik ki, ám a teljes civil bevételnek csupán 3,3%-át birtokolják. Ezek a kisebb szervezetek nem rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal és kapacitásokkal, amelyek szükségesek lennének a bevételi források diverzifikálásához. Ezzel szemben a nagyobb, jelentősebb bevétellel működő szervezetek a forrásszervezés területén is hatékonyabban tudnak fellépni.

A szervezetek közötti különbségek évről évre nőnek: a legmagasabb bevételi kategóriába tartozó szervezetek 2019-ben a teljes civil bevétel 76,5%-ával, 2020-ban 77%-ával, 2021-ben 79,5%-ával, 2022-ben 81,4%-ával, míg 2023-ban már 82,1%-ával rendelkeznek. Ezzel párhuzamosan az alacsonyabb bevételi sávokban működő szervezetek száma stagnál, de a rendelkezésre álló forrás mennyisége csökken.

Az 501 ezer és 5 millió forint közötti szervezetek számaránya jelentős, de bevételi részesedésük viszonylag alacsony. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy e csoport többsége inkább az alsó bevételi határ közelében helyezkedik el. Az 5–50 millió forint közötti kategóriába tartozó szervezetek a helyi, térségi és ágazati szinten kulcsszerepet töltenek be – ők már képesek alkalmazottakat foglalkoztatni, valamint érdemi hatással bíró projekteket megvalósítani.

Az 501 ezer és 50 millió forint közötti bevételi sávba tartozó szervezetek adják a civil szektor szakmai és társadalmi bázisát. A fejlődésük, működésük és eredményeik fenntartása azonban egyre nehezebbé válhat, mivel a források koncentrációja továbbra is a legnagyobb szervezetek irányába tolódik el.

25. ábra A szervezetek megoszlása éves bevételük nagysága szerint, valamint a bevételek megoszlása a szervezetek között bevételnagyság szerint, 2023.

Honnan származnak a civil szervezetek bevételei?

A civil szektor bevételei 5,87%-kal bővültek az egy évvel korábbihoz képest. Az állami támogatások összege meghaladja az 533,9 milliárd forintot. Az államtól (a központi költségvetésből és az önkormányzatoktól együttesen) származó bevételek összegszerű értéke 21 milliárd forinttal (4,1%-kal) nőtt az előző évhez képest. Az állami támogatásból származó bevételek inflációval kiigazított értéke 454,04 milliárd forint. Az állami támogatásból származó bevétel reálértéken számítva 1,35%-kal bővült, ami 6 milliárd forintos többletet jelent. Az államtól származó támogatások aránya a civil bevételeken belül az elmúlt öt évben soha nem csökkent 35% alá. Az e forrástípusból származó bevétel az átlagosnál magasabb arányt ért el 2021-ben (47%) és 2020-ban (43,9%).

A civileknek nyújtott állami támogatások mértékéről képet alkothatunk, ha az e forrásból származó bevételt a központi költségvetés összes kiadásához viszonyítjuk. Ez az arány a Civil törvény hatályba lépésének, illetve a Nemzeti Együttműködési Alap működésének kezdetén, 2012-ben 1% volt. A legmagasabb arányt 2018-ban (1,73%) és 2021-ben (1,68%) érte. Az utolsó hivatalos civil bevételi adat 2023-ból áll rendelkezésre, eszerint az arány 1,29%. Az állami források is azokban az években voltak a legnagyobb arányban a civil bevételeken belül, amikor a civil szektor támogatásának súlya erősödött a költségvetésen belül.

A hazai és külföldi forrásból származó magántámogatások összege 4,34%-kal, azaz 13,3 milliárd forinttal csökkent az előző évhez képest. A magántámogatások összege 293,7 milliárd forint. Ez az éves összes civil bevétel 21,8%-át jelenti. A magántámogatás inflációval kiigazított értéke 249,75 milliárd forint. A magántámogatásból származó bevételek aránya szintén állandónak mondható. Az elmúlt öt évben a civil szervezetek bevételeinek nagyjából ötöde származott e forrástípusból.

26. ábra A civil bevételek megoszlása forráscsoportok szerint (millió Ft), illetve a civil szervezetek támogatására fordított támogatás aránya Magyarország költségvetési kiadásain belül (%) 2010-2023.

Forrás: Saját szerkesztés a Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) civil szervezetekre vonatkozó egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállománya, illetve a Költségvetés zárszámadási törvényei[5] alapján

Az alaptevékenységekből származó bevételek összege 340,6 milliárd forint, ami 24,4 milliárd forinttal (7,74%-os) emelkedést jelent az előző évhez képest. Reálértéken számítva a növekedés mértéke 4,9%-os volt az előző évhez képest. Az alaptevékenységből származó bevétel inflációval kiigazított értéke 289,64 milliárd forint. A civil szervezetek bevételeinek negyede származik az alap- és közhasznú tevékenység keretében végzett értékesítésekből, szolgáltatásokból, adománygyűjtésből stb. Az egyesületek, szövetségek esetében nem lebecsülendő forrást jelentenek a tagdíjból származó bevételek sem, amelyek szintén alaptevékenységek körébe tartozó forrást jelentenek. Az alaptevékenységekből származó bevételek aránya öt év alatt nem változott. A civil bevételek 25%-a származik ebből a forrásból. Az összeg nominálisan azonban ez idő alatt 50%-kal nőtt.

A gazdálkodási-vállalkozási tevékenységek által 169 milliárd forint bevételre tesznek szert a szervezetek. Az ilyen módon elért bevételek összege 38,3 milliárd forinttal, 29,4%-kal emelkedett az előző évhez képest. A bővülés mértéke reálértéken 25,98%-os. A gazdálkodási-vállalkozási bevétel inflációval kiigazított értéke 143,75 milliárd forint. E forrástípusból a bevételek nagyjából tizede származik.

Az egyéb, pl. hitel- és kölcsönfelvételből származó bevételek összege 129,9%-kal, reálértéken számolva 123,7%-kal nőtt az előző évhez képest. E forrásokból összegszerűen 7,2 milliárd forint, reálértéken 6,15 milliárd forint bevételre tettek szert a civil szervezetek. A növekedés ellenére e forrásokból a civil bevételeknek nagyjából 1%-a származik.

A civil szervezetek bevételeinek szerkezete alapján látható, hogy a civil szektor nagyobb mértékben támaszkodik a támogatásokra, mint a saját gazdálkodásukból vagy egyéb forrásokból származó bevételekre.

27. ábra A civil szervezetek éves bevételének alakulása összegszerűen és reálértéken számolva 2019-2023. (milliárd Ft)

Hogyan oszlanak meg a civil bevételek a vármegyék között?

Az államtól származó támogatások aránya a civil bevételeken belül területileg jelentős eltéréseket mutat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a bevételek 56,7%-a, Komárom-Esztergom és Vas vármegyében egyaránt 56,4%-a származik állami támogatásból. Az állami források súlya meghaladja az 50%-ot Komárom-Esztergom (56,4%), Veszprém (53,4%) és Baranya vármegyében (52,8%). A fővárost is magába foglaló országos adat szerint az államtól származó támogatások a civil szervezetek bevételének 39,7%-át jelentik. Az említetteken kívül az országos átlagot meghaladó az állami források súlya Békés (47,5%), Bács-Kiskun (46,7%), Csongrád-Csanád (45,5%), Borsod-Abaúj-Zemplén (43,8%), Heves (42,9%), Tolna (42,2%), Nógrád (41,9%) és Pest (40,1%) vármegyében is. Az államtól származó bevételek aránya Fejér (34,3%), Somogy (34,8%) és Zala (35,6%) vármegyékben a legalacsonyabb. E vármegyéket előzi meg Budapest, ahol az állami támogatás aránya 36,8%-ot jelent a civil bevételek körében. Nem azonos a bevételek összetétele. Fejérben szinte kizárólag a magántámogatásokból származó bevétel, míg az említett vármegyékben és fővárosban a magántámogatások és az alapcél szerinti tevékenységekből befolyt összegek együttesen ellensúlyozzák az állami forrásokat. Az állami támogatások aránya és e bevételek összege szerinti rangsorok nem fedik egymást. Budapest és Pest vármegye esetében az állami támogatásból származó bevétel összegszerűen kiemelkedően magas. Ám mivel a főváros és Pest vármegye összes civil bevétele is magas, az állami támogatásból származó bevétel aránya viszonylag alacsony. Vas és Komárom-Esztergom vármegye viszonylag kisebb összegű támogatást kapnak, de az arány mégis magasabb, mert a teljes civil bevétel összege magasabb. Fejér vármegye az állami támogatás összege szerint a középmezőnyben szerepel, de az összes bevételhez képest ennek a forrásnak az aránya a legalacsonyabb a vármegyék között.

Fejér vármegyében a bevételek több mint 40%-át a magántámogatások adják. Ez csaknem kétszerese az országos átlagnak (21,8%). A magántámogatások csak Tolna (24,6%), Somogy (23,0%) vármegyében és Budapesten (22,7%) érnek el az országosnál magasabb arányt. A rangsor legvégén szereplő Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya vármegyében a magántámogatások aránya nem éri el a bevételek 15%-át sem. A magántámogatások esetében sem feltétlenül van összhangban a vármegyék támogatások összege és a civil bevételeken belüli súlya szerinti pozíciója. Fejér és Somogy vármegyében, illetve Budapesten például magas a magántámogatás összege, de az arány a teljes bevételhez képest nem kiemelkedő. Ezzel szemben olyan megyék is vannak (pl. Zala, Vas), ahol a magántámogatások aránya magas, de összege alacsony, így a tényleges támogatás alapján hátrébb kerülnek a rangsorban.

Zala, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nagyjából a bevételek harmada származik az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységekből. A vármegyék többségében és a fővárosban a civil bevételek 20-30%-át jelentik az alapcél szerinti bevételek. E rangsor végén Fejér (15,2%), Borsod-Abaúj-Zemplén (15,7%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (18,6%) és Komárom-Esztergom vármegyék (19,7%) szerepelnek. Egyes megyék, mint Heves vagy Hajdú-Bihar, előrébb szerepelnek a bevétel súlya szerinti rangsorban. E megyékben az alaptevékenység fontos bevételi forrás, annak ellenére, hogy az összege szerényebb. Ezzel szemben Budapest, amely a legnagyobb tényleges alaptevékenységi bevétellel rendelkezik, arányában középmezőnybe esik.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében kiugróan magas a gazdálkodási (vállalkozási) tevékenységből származó bevételek aránya (26,5%). A második és harmadik helyen álló Somogy vármegyében 17,7%-os, és Budapesten 13,6%-os a gazdálkodási (vállalkozási) tevékenységből származó bevételek részesedése. Az ellenpólust Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Heves és Baranya vármegyék jelentik, ahol e bevételek 8%-nál is kisebb súllyal jelennek meg.

Nógrád, Zala és Tolna megyékben a gazdálkodási bevétel aránya meglepően magas az összes civil bevételhez képest. De e forrásból összegszerűen viszonylag kevés bevétel származik az itt működő szervezeteknek. Fejér és Veszprém megyék fordított helyzetben vannak: jelentősebb összegű gazdálkodási bevétellel bírnak, de az arányuk kisebb az összes forrást tekintve.

Az egyéb bevételek arányát tekintve nincs jelentős eltérés a vármegyék között. E téren Budapest sem lóg ki a sorból. De ha összeg szerinti adatokat nézzük, érdekes következtetések vonhatók le. Budapesten a hiteleket, kölcsönöket is magába foglaló egyéb bevételek összege háromszor akkora, mint az összes vármegyéé együtt. E mögött több tényező is állhat. A nagyobb méretű, szélesebb hatókörrel működő szervezetek többnyire a fővárosban működnek. Jellemzőbb lehet, hogy az utófinanszírozott projektek megvalósítása során hiteleket vesznek igénybe. A legtöbb bank és pénzintézet központja is Budapesten található. A civil szervezetek könnyebben hozzáférnek a különböző finanszírozási konstrukciókhoz, illetve ezek elérését segítő tanácsadási és egyéb szolgáltatásokhoz.

28. ábra A civil szervezetek éves bevétele és a bevétel megoszlása forrástípusok és vármegyék szerint, Budapest adatai nélkül 2023.

Mennyi bevétel származik a pályázatokból?

Országos szinten

A civil szervezetek 26,6%-a részesül pályázati támogatásokban. Az előző évhez képest 118 szervezettel kevesebb, összesen 14 257 szervezet kapott pályázati támogatást. A pályázati úton elérhető források a civil bevételek 9,9%-át alkotják. A pályázati úton elnyert támogatások összege 135,56 milliárd forint. A civil szervezetek pályázatokból származó bevétele 33,3 milliárd forinttal (–19,75%-kal) csökkent az előző évhez képest. A pályázati bevétel összegszerű csökkenése mellett figyelembe kell venni az infláció hatását is. A pályázatokból származó bevétel reálértéke 115,3 milliárd forint. Az egy szervezetre jutó pályázati bevétel 2,52 millió forint. Ez csökkenést jelent az előző, 3,16 millió forintos adathoz képest.

29. ábra A pályázati bevétel és az egy szervezetre jutó pályázati bevétel összege vármegyék szerint Budapest adatai nélkül 2023.

Területi szinten

A pályázati bevételek 45,9%-át, 62,2 milliárd forintot budapesti székhelyű szervezetek kapták. A fővárosi szervezetek az elmúlt évben a pályázati bevételek közel 60%-ával (99,34 milliárd forint) rendelkeztek. A pályázati források eloszlása e téren egyenletesebb lett. A fővárosban egy szervezetre 5,63 millió forint pályázati bevétel jut. Ez kétszerese az országos átlagnak, ami 2,53 millió forint/szervezet. Az egy szervezetre jutó magasabb bevétel vélhetően annak tudható be, hogy nagyobb számban működnek a komolyabb projektek megvalósítására képes szervezetek. Továbbá a pályázati források elérését segítő együttműködési lehetőségek is gazdagabbak.

Budapesten a civil szervezetek 21,13%-a rendelkezik pályázati bevétellel, ami a legalacsonyabb arány az országban. A civil szervezetek magasabb száma, a bevételszerzési lehetőségek sokrétűsége együttesen okozhatja, hogy alacsonyabb a pályázati bevétellel rendelkező szervezet aránya Budapesten.

A pályázati bevétellel rendelkező szervezetek száma Pest vármegyében 1 419 (2022. évben: 1 340), Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 867 (2022. évben: 805), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 801 (2022. évben: 821) a legmagasabb. De ezekben a vármegyékben a pályázók közepes léptékű támogatásokban részesültek. Sok szervezet nyert, de átlagos vagy kisebb léptékű támogatást. A pályázati támogatásban részesült szervezetek számát tekintve Heves (409 szervezet), Nógrád (358 szervezet) és Komárom-Esztergom (281) vármegye zárja a sort. Komárom-Esztergom vármegyében a civil szervezetek ötöde részesült támogatásban. A fővárost nem számolva ez az egyetlen vármegye, ahol ez az arány 25% alatt marad. Heves a pályázati aktivitás szempontjából a középmezőnyben szerepel. A szervezetek 25,8%-a részesült pályázati támogatásban. A vármegyében működő civil szervezetek számából következik, hogy a pályázati nyertesek száma sem magas. Nógrád vármegyében a pályázati bevétellel rendelkező szervezetek alacsonyabb száma félrevezető lehet. Az aktivitást jelzi, hogy Nógrád vármegye szervezeteinek több mint 28%-a kapott pályázati támogatást. Ráadásul a vármegye szervezetei az egy szervezetre jutó pályázati bevétel tekintetében is (1,76 millió forint/szervezet) jól teljesítenek.

A pályázati bevétellel rendelkező civil szervezetek aránya Békés vármegyében a legmagasabb, 38,43%, amit Tolna követ 35,85%-kal, majd Bács-Kiskun 32,42%-kal. Ezekben a vármegyékben a civil szervezetek jelentős része él a pályázati lehetőségekkel. Ezzel szemben Komárom-Esztergom vármegyében mindössze a szervezetek 20,42%-a kapott pályázati támogatást. De Fejér vármegyében is csak 23,81% ez az arány. A civil szervezetek pályázati aktivitása terén komoly különbségek vannak a vármegyék között. Figyelembe véve, hogy a jobb társadalmi, gazdasági helyzetben lévő fővárosban és vármegyékben pályázik kevesebb civil szervezet, valószínűsíthető, hogy a fejlett térségek civil szervezetei kevésbé függenek a pályázati rendszertől. A magántámogatások, adományok, tagdíjak és egyéb források lehetővé teszik, hogy a szervezetek nagyobb számban kerüljék el a komolyabb adminisztrációval járó pályázati lehetőségek igénybevételét. A kedvezőtlenebb helyzetben lévő vármegyék civil szervezetei jobban rászorulnak a pályázati támogatásokra. De a pályázati aktivitást más tényezők is befolyásolják (pl. hogy az adott vármegyének milyen képviselete van a támogatási rendszerekben).

A pályázati bevétellel rendelkező szervezetek a vármegyében működő összes szervezethez viszonyított aránya Békés (38,43%), Tolna (35,85%), Bács-Kiskun (32,42%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (31,46%) vármegyékben a legmagasabb. E vármegyékben sok szervezet pályázik. Továbbá Bács-Kiskun és Békés vármegye az egy szervezetre jutó pályázati bevétel tekintetében is előkelő helyen áll.

Az egy szervezetre jutó pályázati bevételek tekintetében a fővárost Bács-Kiskun (3,04 millió forint/szervezet), Csongrád-Csanád (2,6 millió forint/szervezet) és Békés vármegye (2,16 millió forint/szervezet) követi. Az egy szervezetre jutó pályázati bevétel vonatkozásában Komárom-Esztergom (1,44 millió forint/szervezet), Baranya (1,39 millió forint/szervezet), Vas (1,29 millió forint/szervezet), Somogy (1,26 millió forint/szervezet), Heves (1,44 millió forint/szervezet) és Zala (1,01 millió forint/szervezet) vármegyék zárják a sort.

Mennyi bevétele származik a szervezeteknek az adó felajánlásokból?

Magyarországon valamennyi SZJA-bevallásra kötelezett magánszemély, egyéni vállalkozó és őstermelő az adója kétszer 1%-áról rendelkezhet. Egyrészt dönthet egy általa választott, az SZJA 1% fogadására jogosult civil kedvezményezett támogatásáról. Továbbá 1998 óta minden adózónak lehetősége van arra is, hogy az adója második 1%-át valamely vallási közösség, egyház vagy az Országgyűlés által – az adott évre vonatkozóan – meghatározott, kiemelt előirányzat javára ajánlja fel. (2024-ben a Nemzeti Tehetség Program javára lehetett rendelkezni.) Az adózó saját döntésén múlik, hogy teljeskörűen kihasználja-e az SZJA 1+1%-os felajánlás lehetőségét. Az adófizető a kedvezményezettek mindkét csoportjából egy-egy javára rendelkezhet. De nem kötelező mindkét csoportból választani.

A civil kedvezményezettek körének döntő többségét valóban a civil szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) alkotják. De az „1%-os törvény” alapján a civil kedvezményezettek körében lehet rendelkezni nagyjából 700 közalapítvány, több mint 120 nonprofit cég és több tucat könyvtári, levéltári, múzeumi, kulturális, alkotó- és előadó-művészeti tevékenységet folytató intézmény javára is.

Az SZJA-bevallás módjának átalakítása miatt 2016 után visszaesett a felajánlók száma és aránya. Az adófizetők számára kényelmesebb, hogy a NAV állítja össze a bevallás tervezetét. De ez sajnos azzal járt, hogy a kevésbé tudatos adózók megfeledkeztek arról, hogy akár hagyományos módon, akár elektronikusan rendelkezzenek a „civil 1%” felajánlásáról.

30. ábra A „civil 1%” felajánlás főbb jellemzői 2015-2024*

* A 2024. évi felajánlás alapján történő kiutalásról 2025 végén lesznek végleges adatok. A táblázatban megjelenő adatok a NAV 2025. május 30-án közzétett jegyzékéből származnak.

Forrás: Saját szerkesztés a NAV által közölt jegyzékek és NAV Évkönyvek[6] alapján

Míg 2023-ban minden vármegyében nőtt a felajánlók száma az előző évhez képest, addig 2024-ben már mindenhol csökkent a felajánlók száma. A legnagyobb mértékben Somogy (–8,6%), Heves (–6%), illetve Csongrád-Csanád (–5,76%) vármegyében fogyatkoztak meg a felajánlók. 2024-ben egyedül Hajdú-Bihar vármegyében ajánlották fel többen az adó 1%-át, mint az előző évben. Érdemes kiemelni azonban, hogy a felajánlók száma sehol sem esett vissza a 2022. évi szint alá. Azoknak az adózóknak a többsége, akik 2023-ban először vagy valamennyi idő kihagyása után ajánlották fel az adójuk civil 1%-át, 20224-ben is élt ezzel a lehetőséggel.

A 2024. évben az SZJA-adófizetők 34%-a rendelkezett az SZJA civil 1%-áról. Ez minimális csökkenést jelent az előző évhez képest (2023.: 35,17%). A szórás azonban jelentős. Budapesten a rendelkezők aránya –2,6 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. Ennek ellenére a fővárosban továbbra is kiemelkedően magas, 62,3%-os a rendelkezők aránya, amely az országos rangsorban még mindig az első helyet jelenti. A legkisebb csökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében következett be, mindössze –0,3 százalékpontos visszaeséssel. A rendelkezők aránya lényegében Heves és Zala vármegyében is stagnált. A legnagyobb mértékű csökkenés Tolna vármegyében volt tapasztalható, de a rendelkezők aránya itt is csak közel –1,9 százalékponttal esett vissza.

31. ábra Az SZJA 1%-ról rendelkezők száma és aránya az SZJA bevallók körében vármegyék szerint 2022-2024.

Forrás: Saját szerkesztés, NAV

A 2024. évi felajánlás alapján kiutalt SZJA 1% támogatás legnagyobb mértékben (17%-kal) Hajdú-Bihar vármegyében növekedett az előző évhez képest. Komárom-Esztergom és Pest vármegyében egyaránt 14%-kal bővült a kiutalt SZJA 1% összege. A legkisebb növekedés Somogy (7%) és Tolna (7,7%) vármegyében történt. De ezekben a vármegyékben is 30–35%-kal több támogatáshoz jutottak a szervezetek az SZJA 1%-ból, mint 2023-ban.

Az egy rendelkezőre jutó felajánlás összege az országos átlag szerint 9 778,46 forint, ami 17%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Bár a rendelkezők száma csökkent, a jövedelmek növekedése miatt valamennyi vármegyében és a fővárosban is növekedett a kiutalt SZJA 1% összege.

32. ábra Az SZJA 1%-ról rendelkezők száma (fő) és aránya (%) az SZJA bevallók körében 2022-2024.

Forrás: Saját szerkesztés a NAV által közölt jegyzékek és NAV Évkönyvek^[7] alapján

Nemzeti Együttműködési Alap

Az SZJA 1%-ának megfelelő összeg mindenképp eljut a civil szervezetekhez. A forrás egy része közvetlenül az adózók rendelkezésének megfelelően. A fel nem ajánlott rész pedig a Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: NEA) fő bevételét adja. A NEA támogatásain keresztül szolgálja a civil szervezetek működését, tevékenységét. A két forrás egymást kiegészítő kapcsolatát őrzi a NEA támogatási rendje. A NEA azért támogatja több pályázati felhívás keretében is a civil szervezetek működését, mert erre a célra a közvetlenül kiutalt SZJA 1% összeget a törvényi szabályozás miatt csak korlátozottan lehet felhasználni.

A NEA mindenkori éves keretének legjelentősebb része egy úgynevezett „költségvetési forrásautomatizmus” alapján áll rendelkezésre. Az SZJA-adóbevételből a NEA-nak átadott összeget egy képlet alapján határozza meg a költségvetési törvény. E képlet szerint a NEA tárgyévre vonatkozó kerete megegyezik az adott költségvetési évet megelőző második évben a civil kedvezményezetteknek felajánlható, és számukra ténylegesen kiutalt összeg különbségével. A NEA költségvetése az adózott jövedelmek, valamint az SZJA 1%-os felajánlások alakulásától függ. A NEA éves kerete nagyjából a civil szervezetekre jutó állami támogatás 2%-ának felel meg.

A korábbi évekhez képest 2023-ban növekedett az SZJA 1%-áról rendelkező adózók száma. Ezért az SZJA-adózók által felajánlható részéből több forrás került közvetlenül a kedvezményezett civil szervezetekhez. A NEA-nak azonban vannak egyéb bevételei is. Ezért a NEA kerete 2025-ben kisebb mértékben csökkent az előző évhez képest, mint amit a felajánlók számának növekedése indokolna. Az SZJA 1%-os felajánlók száma csökkent 2024-ben, ezért a NEA kerete 2026-ban emelkedik. A 2026. évi költségvetési törvény alapján várhatóan 16,042 milliárd forint lesz a teljes keret.

A keret felhasználását a Civil törvény és a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet határozza meg. A hatályos szabályok szerint a teljes keret legfeljebb 6%-a fordítható az Alap működésével kapcsolatos költségekre. A keret 20%-a egyedi támogatás keretében, 50%-a az összevont – csak a működést, illetve a működést és a szakmai tevékenységeket is támogató – nyílt pályázatok által jut el a szervezetekhez. Az egyszerűsített pályázati kategóriára a támogatási keret 24%-a, az adományok után járó normatív pályázati támogatásra pedig a 6%-a fordítható.

33. ábra A Nemzeti Együttműködési Alap keretének változása 2012-2026. között

Saját szerkesztés, Civil kézikönyv 2024. és Magyarország Központi költségvetése

Mennyit költenek a civil szervezetek?

A civil szervezetek összes kiadása 1 202,7 milliárd forint. A ráfordítások 4,45%-kal, 51,2 milliárd forinttal növekedtek az előző évhez képest. A bevételek 5,87%-kal bővültek az előző évhez képest. Tehát a bevételek nagyobb mértékben nőttek, mint a kiadások. Ez reálértéken számolva is igaz. Az inflációt figyelembe véve a bevételek 3%-kal, a kiadások csak 1,5%-kal bővültek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a civil szervezetek összeségében pozitív eredménnyel gazdálkodtak, a bevételeik 141,8 milliárd forinttal haladták meg a kiadásaikat.

A civil szervezetek közel azonos arányban költenek anyag- és termékvásárlásra (36,6%), mint az egyéb működési kiadásaikra (35,29%). A személyi jellegű ráfordítások a kiadások negyedét teszik ki. A személyi ráfordítások 70%-át (222,75 milliárd forint) a bérköltségek jelentik. A megbízási díjak aránya 10% (32,84 milliárd forint) a személyi ráfordítások körében.

A felhalmozási (pl. beruházásra és nagyobb értékű eszköz beszerzésére fordított) kiadások nem jellemzők a civil szektorra. Ezek a kiadások az összes ráfordítás 1,37%-át teszik ki. A felhalmozási kiadások 61,5%-kal, 26,41 milliárd forinttal csökkentek az előző évhez képest. Az adatok a fenntartható működés szempontjából kétségeket ébresztenek. Az eredmények megőrzését, illetve a fejlesztések bázisát jelentő személyi és felhalmozási kiadásokra jut a legkevesebb forrás a civil szektorban.

A területi különbségek is figyelemre méltók. Az anyag- és termékvásárlásra fordított kiadások Zala vármegyében megközelítik a ráfordítások felét. Pest, Nógrád és Hajdú-Bihar vármegyében is meghaladják a 45%-os mértéket. Arányaiban a legkevesebbet, nagyjából a kiadások harmadát Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegyében költik a civil szervezetek anyag- és termékvásárlásra.

A személyi jellegű ráfordítások Békés, Vas, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vármegyében érik el, illetve haladják meg a civil szervezetek ráfordításainak 30%-át. A kiadások 25%-ánál csak Fejér és Veszprém vármegyében alacsonyabb a személyi ráfordítások aránya. A foglalkoztatási és megbízási költségek növekedése kifejeződik a költségtípusok közötti arányokban is. Az elmúlt évben még csak öt, idén már hat vármegyében haladta meg a személyi ráfordítások aránya a 30%-ot. Illetve korábban hat vármegyében és a fővárosban sem érte el a kiadások negyedét a személyi kiadások részesedése. Most már csak két ilyen vármegye van, pedig a civil foglalkoztatottak száma csökkent, azaz nem létszám, hanem a foglalkoztatás költségei emelkedtek.

Az egyéb működési jellegű kiadások aránya Veszprém vármegyében (44,58%), Budapesten (39,69%), valamint Komárom-Esztergom (37,3%) vármegyékben mutatja a legmagasabb értéket. Míg e vármegyei rangsor végén Békés (15,6%), Hajdú-Bihar (19,79%) és Zala (21,83%) vármegye áll.

A felhalmozási jellegű kiadások arányát tekintve a vármegyei rangsorban Békés (7,46%), Hajdú-Bihar (5,27%) vármegye áll az élen. A többi vármegye között nem érdemes rangsort felállítani, hiszen a felhalmozási kiadások aránya sehol sem haladja meg a kiadások 4%-át.

34. ábra A civil szervezetek kiadásainak összege és összeg szerinti megoszlása, megye és költségtípus szerint Budapest nélkül (millió Ft) 2023.

Mennyi pénzbeli támogatást nyújtanak a civil szervezetek a lakosságnak és az intézményeknek?

A civil szektor iráni bizalom, hogy nagy számban vannak jelen benne olyan szervezetek, amelyek elkötelezettek a környezetükben jelentkező személyes és közösségi problémák kezelése iránt. Ennek egyik, de nem a legfontosabb területe a civil szervezetek által végett adományközvetítő és támogató tevékenység. A nagyobb, teljes mértékben intézményesült jótékonysági szervezetek kivételével, a civil szereplők általában kisebb összegű, de közvetlen pénzbeli segítséget tudnak nyújtani. A civil szervezetek által a más szervezeteknek és intézményeknek (továbbiakban együtt: intézmények) nyújtott támogatások fontos kiegészítő szerepet játszanak a közszolgáltatások működtetésében és fejlesztésében is. A civil szervezetek által nyújtott támogatások elosztása terén – tapasztalatunk szerint – erősödő hangsúllyal jelenik meg a helyi közösségek és társadalmi célú innovációk építésének szándéka.

A civil szervezetek által a nyújtott pénzbeli támogatások (továbbiakban támogatások) összértéke 125,4 milliárd forint. A civil szervezetek által nyújtott támogatások 11%-a került közvetlenül lakossághoz. A támogatások 89%-át intézmények kapják. A lakosságnak nyújtott támogatások összege -34%-kal, -7,22 milliárd forinttal csökkent az előző évhez képest. A szervezeteknek, intézményeknek nyújtott támogatások kisebb arányban -23%-kal mérséklődtek a korábbi adathoz képest. Az csökkenés összegszerűen viszont jelentősebb, -33, 35 milliárd forint volt a szervezeti/intézményi támogatások körében.

A civil szervezetek által nyújtott támogatások 69,6 %-a budapesti szervezetek által jut el a támogatottokhoz. A fővárosi szervezetek által nyújtott összes támogatás értéke 87,3 milliárd forint. A vármegyék közül Fejér (6,85 milliárd Ft), Pest (6,65 milliárd Ft), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (4,91 milliárd Ft) emelkedik ki. Összegszerűen legkevesebb támogatást Zala (193,5 millió Ft), Nógrád (524,7 millió Ft), Békés (579 millió Ft) és Komárom-Esztergom vármegyében megye (630,9 millió Ft) nyújtják a civil szervezetek.

Országos szinten a civil kiadások tizedét fordítják a civil szervezetek a lakosság és az intézmények támogatására. De e téren is jelentős különbségek érzékelhetők a vármegyék között. A szervezetek által nyújtott támogatások a legmagasabb arányt Fejér megyében (18%), Borsod-Abaúj-Zemplénben (16%), Budapesten (12%) Tolnában (11%), Baranyában (9%) és Bács-Kiskun (9%) vármegyében érik el. A legalacsonyabb értékeket Zala (2%), Veszprém (2%) és Békés (3%) vármegyékben figyelhetők meg. Ezekből az adatokból leginkább a civil szervezetek és az adott térségben működő oktatási, szociális, egészségügyi stb. intézmények együttműködésének mértékére lehet következtetni. Budapesten az intézmények koncentrációja miatt erősebb a támogató civil szervezetek jelenléte. A rangsor elején álló vármegyében más-más okokból, de szintén erős a civil szervezetek szerepe az intézmények működtetésében. Az ország más pontjain ezek a kapcsolódások kevésbé meghatározók.

35. ábra A civil szervezetek által a lakosságnak és szervezeteknek, intézményeknek nyújtott pénzbeli támogatások vármegyék szerint Budapest adatai nélkül 2023.

Amennyiben meg szeretné kapni az elemzés letölthető (.pdf) változatát írjon nekünk: civilkozpont@erke.hu

[1] KSH: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2024 – Fenntartható fejlődési célok (SDG) A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya; https://ksh.hu/kiadvanyok/fenntarthato-fejlodes-indikatorai/2024/2-6-sdg-8

[2] az önkéntesek által az év során végzett munka becsült időtartamának és egy főállású alkalmazott órákban számított éves munkaidejének hányadosa (2023-ban az év 2008 munkaórából állt)

[3] 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (5.) alapján a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének kiszámításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni.

[4] Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regiszter; https://kot.gov.hu/kot/kozerdeku_onkentesseg/index.html

[5] Magyarország költségvetési törvényei és zárszámadásai 1989-től http://kfib.hu/hu/torvenyek-zarszamadasok

[6] https://nav.gov.hu/kiadvanyok/evkonyvek

[7] https://nav.gov.hu/kiadvanyok/evkonyvek

[1] A polgárok önszerveződését befolyásoló tényezők vizsgálata során kultúra index néven egy speciális mutatót hoztunk létre. A kultúra index a lakosság kulturális aktivitását méri, és számszerűen fejezi ki a vármegyében és a fővárosban jellemző kulturális részvétel szintjét. Az index olyan tényezőket foglal magában, mint a beiratkozott könyvtári tagok száma, múzeumlátogatások száma, színházi előadások látogatottsága (jegyvásárlás, nézőszám), éves mozijegyeladások száma, valamint a kulturális rendezvényeken való részvétel és a

[1] Ptk: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

[1] A Civil törvény 4. § (3) bekezdésében szereplő meghatározás alapján a szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható és működtethető. A szövetség tagja a hagyományos egyesületektől eltérően csak jogi személy vagy civil társaság lehet. A jogi értelemben vett szövetségnek nem lehet természetes személy

[2] Civil törvény: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

Civil_szervezetek_Magyarországon2025

Bevezetés

1. fejezet Mennyien vagyunk civilek?

Mennyi civil szervezet működik Magyarországon?

Hogyan változott a szervezetek száma az elmúlt években?

Hogyan oszlanak meg szervezetek a községek és a városok között?

Hogyan oszlanak meg szervezetek a vármegyék között?

Milyen mértékben szerveződnek az emberek Magyarországon?

Mivel foglalkoznak a civil szervezetek?

Mennyi szervezet rendelkezik közhasznú minősítéssel?

2. fejezet Kik működtetik a civil szervezeteket?

Mennyi tagja van az egyesülteknek?

Mennyi embert alkalmaznak a civil szervezetek?

Mely tevékenységi területeken dolgoznak a civil szervezetek munkavállalói?

Mit mutatnak a főváros és a vármegyék civil szervezeteinek foglalkozgatási adatai?

Miért nélkülözhetetlenek az önkéntesek?

Mennyi az IKSZ értéke a civil képletben?

3. fejezet Mennyi pénzból gazdálkodunk?

Mekkora bevétellel rendelkeznek a civil szervezetek?

Az egyesületeknek vagy az alapítványoknak több a bevétele?

Hogyan oszlanak meg a civil szervezetek bevételei a tevékenységi területek szerint?

Hogyan oszlanak meg a civil szervezetek bevételei a vármegyék között?

Hogyan oszlanak meg a civil bevételek a kis és nagy szervezetek között?

Honnan származnak a civil szervezetek bevételei?

Hogyan oszlanak meg a civil bevételek a vármegyék között?

Mennyi bevétel származik a pályázatokból?

Országos szinten

Területi szinten

Mennyi bevétele származik a szervezeteknek az adó felajánlásokból?

Mennyit költenek a civil szervezetek?

Mennyi pénzbeli támogatást nyújtanak a civil szervezetek a lakosságnak és az intézményeknek?

Megosztás:

Like this:

You May Also Like

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei kitüntetettek civil kötődéssel

Kezdődik a nyári szünet a bíróságokon!

Megtévesztő megkeresések