Szervezeti formák Szlovákiában: közhasznú szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezet

Mi a közhasznú szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezet?

A közhasznú szolgáltatást nyújtó nonprofit szervezetekről szóló törvény[1] szerint a közhasznú nonprofit szervezet (továbbiakban: nonprofit szervezet) olyan jogi személy, amely előre meghatározott módon és minden igénybe vevő számára egyenlő feltételek mellett nyújt közhasznú szolgáltatást. A nonprofit szervezet eredménye nem fordítható az alapítók, a tagok, az alkalmazottak javára, hanem teljes egészében a közhasznú  szolgáltatások biztosítására kell felhasználni. A törvény szerint közhasznú szolgáltatás, különösen:

1. egészségügyi ellátás,
2. szociális segély és humanitárius ellátás biztosítása,
3. szellemi és kulturális értékek létrehozása, fejlesztése, védelme, helyreállítása és bemutatása,
4. az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme,
5. a testkultúra oktatása, nevelése, fejlesztése,
6. kutatási, fejlesztési, tudományos és műszaki szolgáltatások és információs szolgáltatások,
7. a környezet megteremtése és védelme, valamint a lakosság egészségének védelme,
8. regionális fejlesztést és foglalkoztatást támogató szolgáltatások,
9. a lakhatás biztosítása, a lakásállomány igazgatása, karbantartása, felújítása.

Ki alapíthat nonprofit szervezetet?

Nonprofit szervezetet alapíthatja természetes személy, jogi személy vagy az állam. A Nonprofit szervezetet egyetlen személy is alapíthat.

Hogyan jön létre a nonprofit szervezet?

Jogi személy, nyilvántartásba vétel

A nonprofit szervezetet alapító okirattal alapítható meg. Az alapító okiratot mindegyik alapítónak el kell látnia aláírásával. Az alapító(k) aláírásának hitelességét hivatalosan kell bizonyítani.

Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a közhasznú szervezet működési szabályzatát is. Ez a nonprofit szervezet felépítésének, tevékenységének és gazdálkodásának részleteit szabályozza. Az alapító okiraton és a működési szabályzatomon az aláírásoknak azonos napra kell keltezni.

Az alapító okirat aláírása, az aláírás(ok) hitelesítése után a 60 napon belül kell a nyilvántartási kérelmet beterjeszteni a non profit szervezet székhelye szerint illetékes járási hivatal felé. A javaslattevő lehet az alapító vagy az arra jogosult személy. A kérelmet is az aláírás hitelesítésével kell benyújtani. A javaslatnak tartalmaznia kell: az alapító okiratot, a működési szabályzatot, az alapító írásos nyilatkozatát a tényleges kedvezményezettről, valamint az alapító eskű alatt tett nyilatkozata, hogy az alapítók pénzbetétet helyeznek el a nonprofit szervezetben. A nyilatkozatában fel kell tüntetni az adatokat arról, milyen más nonprofit szervezetekben működtek vagy működnek alapítóként vagy tisztségviselőként. A papír alapú eljárásért 66 Euró illetéket kell fizetni.  A kérelem elektronikus úton is benyújtható. Ebben az esetben az adminisztrációs díj 33 euró, de elektronikus formában történő benyújtás esetén is szükséges az alapszabályt papírformában is megküldeni. Ha a nonprofit szervezet külön jogszabályokkal szabályozott szolgáltatásokat nyújt, köteles ezen külön jogszabályokkal szabályozott szolgáltatásnyújtás feltételeinek teljesítése napját követő 30 napon belül felmutatni a feltételek teljesítését a nyilvántartó hivatalnál.

A járási hivatal a benyújtott dokumentumokat és az abban szereplő adatokat ellenőrzi. Ha nem talál hiányosságot, vagy a kérelem elutasításra szolgáló okot, akkor a hivatal nyilvántartásba vételi határozatot hoz, és bejegyzi a nonprofit szervezetet. Az azonosító számot (IČO) az anyakönyvi hivatal kérésére a Statisztikai Hivatal adja meg a nonprofit szervezetnek. A statisztikai Hivatal a nyilvántartásba vételre vonatkozó adatokat a Belügyminisztériumnak is megküldi. A Belügyminisztérium regisztrálja a nonprofit szervezet a központi nyilvántartásban, illetve közleményt jelentet meg a bélyegzésről a Kereskedelmi Közlönyben is.

A nyilvántartó hivatal elutasítja a bejegyzést, ha az előterjesztett okiratokból kitűnik, hogy

• nem a törvény szerinti nonprofit szervezetről van szó,
• nem közhasznú szolgáltatások nyújtásáról van szó,
• az alapító okirat és a működési szabályzat nincs összhangban a törvénnyel,
• a nonprofit szervezet alapítója egyidejűleg alapítója vagy tagja (volt) egy másik nonprofit szervezet szervének, amely 3 éven belül megszűnt, vagy megszüntetés alatt áll.

Mit kell rögzíteni a nonprofit szervezet alapító okiratában és alapszabályában?

Létesítő dokumentumok

Az alapító okirat

Az alapító okirat a törvény szerint kötelezően tartalmazza:

1. a nonprofit szervezet nevét és székhelyét,
2. az időtartamot, amelyre a nonprofit szervezetet megalapítják, ha nem határozatlan időre alapítják,
3. az általános közhasznú szolgáltatások fajtáját (2. § (2) bekezdése),
4. a természetes személy családi nevét és utónevét, vagy a jogi személy megnevezését, a természetes személy személyi számát vagy a jogi személy statisztikai azonosító számát, a természetes személy állandó lakhelyét vagy a jogi személy székhelyét, ha ezek alapítók,
5. az igazgatótanács és a felügyelőtanács (ellenőr) első hat tagjának, a további szerv – ha van ilyen – igazgatójának és tagjainak utó- és családi nevét, személyi számát és állandó lakhelyének címét, 
6. az egyes alapítók pénzbetéteit, az egyes alapítók nem pénzbeli betéteit és azoknak szakértői véleménnyel megállapított pénzértékét, ha vannak ilyen betétek.

Az alapító okirat meghatározhatja, hogy:

1. az igazgatótanács és a felügyelő tanács bizonyos számú tagját természetes személyek előre meghatározott köre, vagy bizonyos jogi személyek, vagy a területi önkormányzati szerv, vagy az állami szerv javaslatára lehet megválasztani,
2. az alapításkor betett bizonyos eszközöket nem lehet elidegeníteni,
3. bizonyos általános közhasznú szolgáltatásokat nem lehet a meghatározott időn belül és a meghatározott feltételekhez képest megváltoztatni.

Működési szabályzat

Az alapító működési szabályzatot ad ki, amely rendezi a nonprofit szervezet szervezeti felépítésének, tevékenységének és gazdálkodásának részleteit. Az alap szabályzatban (vagy  működési szabályzat)  különösen a következőket kel rögzíteni:

1. a nonprofit szervezet nevét és székhelyét,
2. az általános közhasznú szolgáltatások fajtáit (2. § (2) bekezdése),
3. egyes általános közhasznú szolgáltatások nyújtása feltételei közzétételének módját,
4. a nonprofit szervezet szerveit és hatásköreik meghatározását,
5. az igazgatótanács és felügyelő tanács (ellenőr) vagy a további szerv – ha létesült ilyen – tagjainak számát, megválasztásuk módját és tisztségük időtartamát,
6. a nonprofit szervezet szervei ülésein készült jegyzőkönyvek megőrzésének időtartamát,
7. a vagyonelszámolás módját a nonprofit szervezet megszűnése esetén.

 Milyen a nonprofit szervezet felépítése?

A nonprofit szervezet szervei: az igazgatótanács, az igazgató, a felügyelő tanács (ellenőr), további szervek, ha ezt a működési szabályzat előírja.

Igazgatótanács

Az igazgatótanács a nonprofit szervezet legfőbb szerve. Az igazgatótanácsnak legkevesebb három tagja van. Az igazgatótanács tagja csak olyan természetes személy lehet, aki jogképes és büntetlen előéletű. Az igazgatótanács tagja nem lehet a felügyelő tanács tagja (ellenőr) és az igazgató.  Az igazgatótanács első tagjait az alapító nevezi ki. Az igazgatótanács feladatinak körében:

1. jóváhagyja a nonprofit szervezet költségvetését;
2. jóváhagyja az éves könyvviteli zárszámadást és a gazdálkodásról szóló éves beszámolót (a továbbiakban csak „éves beszámoló“);
3. dönt a nyereség felhasználásáról és a veszteségek megtérítéséről, beleértve az elszámolás módját, legkésőbb a következő elszámolási időszak befejezéséig;
4. dönt a nonprofit szervezet megszüntetéséről, fúziójáról, más szervezetbe való beolvadásáról vagy szétválásáról;
5. indítványokat nyújt be a nyilvántartásba vett bejegyzések módosítására;
6. megválasztja és visszahívja az igazgatót és meghatározza bérét;
7. megválasztja és visszahívja az igazgatótanács tagjait, ha a működési szabályzat nem rendelkezik másként, valamint megválasztja és visszahívja a felügyelő tanács (ellenőr) tagjait;
8. jóváhagyja az ingatlan vagyonra vonatkozó jogi eljárásokat;
9. dönt a működési szabályzat módosításáról, kivéve azokat a rendelkezéseket, amelyeket az alapító az alapító okiratban kijelölt;
10. dönt az igazgatónak a nonprofit szervezet nevében való eljárási joga korlátozásáról.

A törvény más  nonprofit szervezetknél  is szigorúbb szabályokat határoz  meg az igazgatótanács működésivel és tagjainak felelősségével kapcsolatban. A törvény többek között kimondja, hogy az igazgatótanács tagjai, együttesen és egyetemlegesen állnak helyt a társaságnak okozott kárért, ha  jogköreik gyakorlása során kötelezettségmulasztást követtek el.

Igazgató

Az igazgató hatósági szerv, aki a nonprofit szervezet tevékenységét irányítja, és nevében eljár. Dönt a nonprofit szervezet mindennemű ügyében, ha ez a törvény, az alapító okirat és a működési szabályzat nem ruházza át ezt a jogot más szervek hatáskörébe. Az igazgatóra az igazgató tanács tagjaira is vonatkozó szigorú erkölcsi és eljárásrendi és felelősségi szabályok vonatkoznak.  

Felügyelő tanács (ellenőr)

A felügyelő tanács (ellenőr) a nonprofit szervezet ellenőrző szerve, amely felügyeli a nonprofit szervezet tevékenységét. Legalább három tagból álló felügyelő tanácsot kell létesíteni, ha a nonprofit szervezet vagyonának értéke meghaladja 165 969 eurót. Felügyelő bizottságot kell létrehozni akkor is, ha a nonprofit vagyonának védett törzsvagyon is részét képezi. Egyéb esetekben felügyelő tanács létesíthető, ha ezt a működési szabályzat előírja. Ha nem létesült felügyelő tanács, annak hatáskörét az ellenőr gyakorolja. A felügyelő tanács (ellenőr) elsősorban:

1. felülvizsgálja az éves zárszámadást és éves beszámolót, és beterjeszti véleményezését az igazgatótanácsnak,
2. ellenőrzi a számvitel és más dokumentumok vezetését,
3. figyelmezteti az igazgatótanácsot az észlelt hiányosságokra, s javaslatokat terjeszt elő azok elhárítására.
4. jogosult az igazgatótanács rendkívüli ülését indítványozni, ha ezt a nonprofit szervezet érdeke követeli meg,
5. indítványt benyújtani az igazgatótanácshoz az igazgató visszahívására,
6. indítványozni az igazgatónak a nonprofit szervezet nevében való eljárási joga korlátozását,
7. részt venni tagjai által az igazgatótanács tanácskozásain tanácsadói megbízatással,
8. figyelmeztetni az igazgatótanácsot az észlelt törvénysértésekre, az alapító okirat vagy a működési szabályzat megsértésére.

 Milyen vagyona, bevétele lehet a nonprofit szervezet?  Vállalkozási tevékenységet is folytathat a nonprofit szervezet?

A nonprofit szervezet saját vagyonával biztosítja tevékenységét és gazdálkodását, és az állam vagyonát vagy a területi önkormányzat vagyonát is használhatja a külön jogszabályokkal összhangban. A nonprofit szervezet vagyonát képezi: a) az alapítók befizetése; b) saját tevékenységből származó bevétel; c) vállalkozási tevékenységből származó adózás utáni bevétel; d) örökség, e) adományok természetes és jogi személyektől. A vagyon különleges eleme lehet  a védett törzsvagyon e törvény alkalmazásában az állami vagyon azon része, amelyet az állam mint alapító vagy alapítótárs tesz be a nonprofit szervezetbe külön törvény alapján,12) és amely kizárólag a közhasznú szolgáltatások biztosítására szolgál.

A nonprofit szervezetnek állami, önkormányzati támogatást is kaphatnak. Az állami költségvetéséből ugyanazokra a szolgáltatásokra csak egy helyről nyújtható támogatás. A nonprofit szervezet vállalkozást folytathat külön jogszabályok alapján és azzal a feltétellel, hogy ezzel a tevékenységgel célszerűbben kihasználja vagyonát, és nem veszélyezteti azon szolgáltatások nyújtásának minőségét, terjedelmét és elérhetőségét, amelyek ellátására létrejött. A nonprofit szervezet tevékenységéből származó bevételek adókötelezettség alá esnek az érvényes adótörvények szerint.

 

 Milyen módon használhatja fel a nonprofit szervezet a vagyonát, forrásait?

A nonprofit szervezet éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. A nonprofit szervezet köteles könyvvitelében külön vezetni a közhasznú szolgáltatásokkal kapcsolatos hozamait és költségeit, és külön a vállalkozói tevékenységből eredő hozamait és költségeit. A nonprofit szervezet köteles jog szerinti könyvvizsgáló által hitelesített  könyvelési zárással és évzáról jelentéssel rendelkezni, ha a

1. ha az adóévben a közpénzekből és a befizetett adóhányadból származó bevétel meghaladja a 200 000 eurót, vagy
2. az összes bevételeinek értéke meghaladja az 500 000 eurót,

A nonprofit szervezet a könyvvizsgáló által hitelesített éves zárszámadást legkésőbb július 15-ig köteles beküldeni a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Felügyelete felé „A pénzügyi kimutatások nyilvántartásának nyilvános részébe”. 

 Hogyan szűnik meg a nonprofit szervezet?

A nonprofit szervezet megszűnik:

1. ha letelik az idő, amelyre alapították,
2. azon a napon, amelyet az igazgatótanács jegyez a nonprofit szervezet megszűnésének napjaként, egyébként azon a napon, amikor ezt a határozatot elfogadták,
3. az igazgatótanácsnak a nonprofit szervezet fúziójáról, beolvadásáról vagy szétválasztásáról szóló határozatával,
4. a bíróság határozatában a nonprofit szervezet megszűnése napjaként megjelölt nappal, egyébként azon a napon, amikor ez a határozat hatályba lépett,
5. csődeljárással vagy vagyonhiány esetén a csődeljárási indítvány elutasításával.

 Hol érhetők el a nonprofit szervezet adatai? 

A polgári társulások adatait a Belügyminisztérium a „Civil nonprofit szervezetek nyilvántartásában” kezeli. A polgári társulások adatbázisa elérhető a következő linken:

https://www.minv.sk/?obcianske-zdruzenia

 

[1] Törvény a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetekről tt. 213/1997. https://www.torvenytar.sk/zakon-203

hivatalos:  ZÁKON o združovaní občanov https://www.slov-lex.sk/pravne-predpisy/SK/ZZ/1990/83