Szervezeti formák Szlovákiában: alapítvány

Mi az alapítvány?

Szlovákiában külön törvény[1] foglalkozik az alapítványokkal.  E törvény szerint az alapítvány olyan vagyoni társulás (értsd, vagyonegyesítő szervezet), amely közhasznú célt szolgál. A törvény alkalmazásában közhasznú cél elsősorban a szellemi és kulturális értékek fejlesztése és védelme, az emberi jogok vagy más humanitárius célok megvalósítása és védelme, a környezet védelme és megteremtése, a természeti értékek megőrzése. , az egészségvédelem, a gyermekek és fiatalok jogainak védelme, a fejlesztéstudomány, a nevelés, a testnevelés és az egyénileg meghatározott humanitárius segítségnyújtás olyan egyén vagy személyek csoportja számára, akiknek élete veszélyben van, vagy sürgős segítségre szorul. ha természeti katasztrófa sújtja.

A törvény tiltja, hogy a polgári társulás célja tagadja vagy korlátozza mások szabadságának. jogának érvényesülését. A polgári társulás célja nem irányulhat az alkotmány és a törvények megsértésére.

A polgári társulások nem láthatnak el az állami szervekhez tartozó hatáskört, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik. A polgári társulások nem irányíthatnak állami szerveket, és nem róhatnak kötelezettségeket olyan állampolgárokra, akik nem tagjai.

Ki alapíthat alapítványt?

Alapítványt természetes vagy jogi személy alapíthat. Az alapítók lehetnek külföldi természetes személyek is, amennyiben huzamos időre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Szlovákiában. A külföldi jogi személy alapítónak kivonattal kell igazolnia a jogi személyiségének meglétét, illetve a törvényes képviselő személyét. Az alapítvány nyilvántartásba vétele után az alapító megváltoztatására, törlésére vagy felvételére nincs lehetőség.

Hogyan jön létre az alapítvány?

Az alapítvány egy vagy több alapító az alapító okirat aláírásával hozza létre. Valamennyi alapító aláírásának hitelességét hivatalosan igazolni kell. A külföldi alapítóknak egyéb a jogosultságukat igazoló dokumentumokat is be kell nyújtani.

Az alapítvány jogi személy. Az alapítvány az alapítvány-nyilvántartásba történt bejegyzés napján jön létre Az alapítványt a Belügyminisztérium veszi nyilvántartásba. Az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelmét az alapítvány kezelője (hitelesített aláírással) nyújtja be a minisztériumnak. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot (2 példányban); az alapítványnak juttatott vagyon rendelkezésre bocsátásának igazolását (banki igazolás a befizetéséről és/vagy az alapító írásos nyilatkozata az ingatlan átruházásáról); ingatlan vagyonrendelés esetén az aktuális szakvéleményt az ingatlan értékéről; az alapítvány kezelője aláírásának valódiságát igazoló dokumentumot; az alapítvány kezelőjének erkölcsi bizonyítványát (nem lehet három hónapnál régebbi); a regisztrációs díj (2023-ban: 66 euró) befizetését igazoló igazolást.

Ha az előterjesztés nem teljes, a minisztérium az iratok kézbesítésétől számított 15 napon belül értesíti az alapítvány ügyintézőjét, és felhívja a hiányosságok megszüntetésére. A belügyminisztérium 30 napon dönt a nyilvántartásba vételről vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásról. A belügyminisztérium akkor tgadja meg a bejegyzést, ha: a) nem vagyonegyesítő szervezt jönne létre (nem lehetnek tagjai, illetve a törvényben meghatározott vagyoni hozzájárulást kell teljesíteni; b) az alapítvány célja nem közhasznú ( a törvény adja meg a közhasznú fogalom értelmezését); c) az alapító okirat nem felel meg a jogszabályoknak (pl. nem tartalmazza a törvényben előírt tartalmi elemeket).

Az alapítványnak a nyilvántartásba vételt követő 10 napon belül kérelmet kell benyújtani Statisztika Hivatal illetékes regionális igazgatósága felé. A Statisztikai Hivatal ez alapján adja meg a szervezet az azonosító számát (IČO).

Mit kell tartalmaznia az alapító okiratnak és az alapszabálynak?

Alapító okirat

A törvény előírja alapító okirat kötelező tartami elemeit. Az alapító okirat tartalma: a) az alapítvány neve és székhelye; b) az alapítvány által támogatott közhasznú cél; c) valamennyi alapító utó- és vezetékneve (címe), társadalombiztosítási száma (szervezeti azonosítószáma) és állandó lakcíme (székhelye); d) az alaptőke értéke; e) annak a vagyoni hozzájárulásnak az értékét és tárgyát, amelyet az egyes alapítók az alapítvány alapításakor az alapítványi tőkébe teljesítettek, f) az alapítvány létrehozásának időtartama; g) az alapítvány szervei tagjainak számát, hivatali idejük hosszát és megválasztásuk módját; h) az alapítványi testületek összehívásának, szavazásának és tanácskozásának módja; i) az alapítvány első ügyintézőjének (első vezető tisztségviselőjének), valamint az alapítvány más szervei első tagjainak neve, vezetékneve, társadalombiztosítási száma és állandó vagy huzamos tartózkodási helyének címe, ha létrejöttek; j) az alapítvány vagyonával való kezelés feltételei; k) azon személyek körének meghatározása, akiknek az alapítvány pénzeszközeit biztosítják; l) az alapítványi források harmadik fél részére történő biztosításának feltételei; m) egyéb adatok, ha azok feltüntetését az alapító szükségesnek tartja. Az alapító az alapító okiratban olyan rendelkezéseket is meghatározhat, amelyeket az alapítvány szervének határozata nem módosíthat.

 

Milyen az alapítvány szervezete?

A törvény alapján az alapítvány szervei:

1. az igazgatóság (kuratórium) – kötelező,
2. az alapítvány ügyvezetője – kötelező,
3. a felügyelő bizottság, ha az alapítvány vagyona meghaladja a 165 969 eurót, egyéb esetekben, ha az alapító okirat úgy rendelkezik vagy
4. könyvvizsgáló, ha felügyelőbizottság nem jön létre,
5. más szerv, ha az alapító okirat úgy rendelkezik.

Az alapítvány bármely szervének  tagja, illetve az alapítvány ügyvezetője, könyvvizsgálója csak bűnteltlen előéletű nagykorú személy lehet.   

Igazgatóság (kuratórium)

Az alapítvány legfőbb szerve az igazgatóság. A törvény az általánosságok szintjén adja meg az igazgatóság (kuratórium) feladatait. A pontos feladatokat és hatásköröket az alapító okirat vagy más az ügyvezető szerv által elfogadott szabályzat határozhatja meg. Az ügyintéző szerv feladata a törvény szerint: 

1. dönt az alapítvány megszűnéséről, ha azt az alapító okirat nem zárja ki,
2. megválasztja és felmenti az igazgatóság elnökét és tagjait, megválasztja és felmenti az alapítvány ügyvezetőjét és a könyvvizsgálót, ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik,
3. dönt az alapító okirat módosításáról, ha azt az alapító okirat nem tiltja,
4. felszámolót jelöl ki,
5. évente jóváhagyja az alapítvány költségvetését, amelyet az alapítvány ügyvezetője terjeszt elé,
6. dönt az alapítvány vagyonának az alapítvány közhasznú céljának megfelelő, e törvényben és az alapító okiratban meghatározott feltételekkel történő felhasználásáról,
7. dönt az alaptőke emeléséről, az alaptőke tárgyának változásáról,
8. dönt alapítvány létrehozásáról, jóváhagyja az alapítványi forrás felhasználásáról szóló záró beszámolót, vagy az alapítványi alap felhasználásáról szóló éves beszámolót, ha az egy évet meghaladó időtartamra vagy határozatlan időre jött létre,
9. meghatározza az alapítványi ügyintézői feladat ellátásáért járó díjazást.

Az igazgatóság tagjainak megválasztásának módját és megbízatásának időtartamát az alapító okirat szabályozza. Az igazgatóság első tagjait az alapító az alapító okiratban jelöli ki az alapítvány létrehozásakor. Ha egy tag mandátuma megszűnik helyre az igazgatóság választ új tagot.

 

Ügyvezető (az alapítvány vagyonkezelője)

Az alapítvány első ügyvezetőjét az alapító az alapító okiratban jelöli ki.Ezt követően az igazgatóság választja meg. Az alapítvány ügyvezetője nem lehet tagja az alapítvány igazgatóságának vagy más szervének. Az ügyvezető testület ülésein tanácsadó szavazással jogosult részt venni. Az ügyvezető az az alapítvány tevékenységét irányító és nevében eljáró. Az ügyvezető  dönt minden alapítványi ügyben, ha azt az  alapítványi törvény vagy az alapító okirat nem utalja más szerv hatáskörébe.

.

Felügyelő szerv

Az alapítványnál akkor kötelező felügyelő bizottságot (ellenőrző testületet) létrehozni, ha az alapítvány vagyona meghaladja a 165 969 eurót. Az alapító okirat ennél kisebb vagyonnal rendelkező szervezt esetében is előírhatjka a felügyelő testület létrehozását. Ha a szervertnél nem jön létre felügyelőbizottság, akkor a belső felügyeletet ellenőr (revizort) látja el. A felügyelőbizottság/ellenőr (könyvvizsgáló) feladata különösen a könyvelés felügyelete, az alapítvány pénzügyi beszámolójának és éves beszámolójának jóváhagyása, hiányosságok észlelése esetén az igazgatóság értesítése és javaslattétel a hiányosságok megszüntetésére.

 

Milyen vagyona, bevétele lehet az alapítványnak?

Az alapítvány vagyona három elemből áll. Az első elem az alapító tőke (alapító vagyon). Az alapítványi tőke (alapító vagyon) minimális mértékét a törvény az egyes alapítók és alapítvány egészének vonatkozásában is meghatározza. Az egyes alapítók tőkejuttatásának értéke legalább 663 euró. Az alapítványi tőke alapértéke pedig legalább 6 638 euró. Ez az alapérték csak készpénzből és ingatlanokból állhat. A 6638 eurót meghaladó értéket ingó dolgok, értékpapírok, valamint egyéb pénzben értékelhető vagyoni értékű jogok és értékek is képezhetik. Az alaptőke értéke nem csökkenthető.

Az alapító tőke értéke nem csökkenthető. Az alapító tőke nem ajándékozható el, nem vihető be betétként kereskedelmi társaságba, nem terhelhető le és nem szolgálhat az alapítványi kötelezettségek zálogaként sem harmadik személyek kötelezettségeinek biztosítékaként. Az alapító tökéhez tartozó  pénzeszközöket az alapítvány csak állami értékpapírok, állami pénztárjegyek, a tőzsdén jegyzett és bevezetett értékpapírok, illetve  és nyílt végű befektetési alapok befektetési jegyei, jelzáloglevél, letéti jegyek, pénztárjegyek, kamatozó kötvények és letéti kötvények, valamint ingatlanok vásárlására fordíthatja.

Az adomány alap lényegét tekintve egy olyan pénzügyi keret, amelyet alapítvány többi vagyonától elkülönítetten kezel és meghatározott célra használ fel. Az adomány alapot önállóan is létrehozhat az alapítvány. De létrejöhet az adomány alap egy vagy több jogi személlyel kötött írásos szerződés eredményeként is. E szerződés keretében csak pénzbeli adományt tud befogadni az alapítvány.    

Az alapítvány egyéb vagyona (amely nem része az alapító tőkének vagy az alapítványi alapnak) állhat készpénzből, értékpapírokból egyéb vagyoni értékű jogokból és egyéb pénzben értékelhető vagyonielemekből.

Az alapítványok fő bevételi forrásait az adományok, örökségek, magán és állami forrásból származó, illetve a belföldi és nemzetközi projektekhez biztosított támogatások jelentik. Az alapítvány ingatlan bérbeadás, kulturális, oktatási, társadalmi vagy sportrendezvények szervezése, valamint a szerencsejáték törvény által szabályozott jótékonysági lottó szervezésének kivételével, nem végezhet.

Az alapítvány vagyona csak a közhasznú céljának megvalósítására, illetve az alapítvány törvényben felsorolt gazdálkodási költségeinek fedezésére (pl. foglalkoztatási költségek, az alapítvány működése, költségtérítés, a vagyon kezelésének költségei stb.).

 

 Milyen módon használhatja fel az alapítvány a vagyonát, forrásait?

Az alapítvány vagyona csak a közhasznú céljának megvalósítására, illetve az alapítvány törvényben felsorolt gazdálkodási költségeinek fedezésére (pl. foglalkoztatási költségek, az alapítvány működése, költségtérítés, a vagyon kezelésének költségei stb.).

Az alapítványoknak rendszeresen kötelesek beszámolót készíteni a gazdálkodásukról, amely tartalmazza a bevételi és kiadási adatokat, valamint a vagyon felhasználását. Az alapítvány a naptári év lejártát követően az igazgatóság vagy az alapító okirat által meghatározott határidőn belül, legkésőbb a következő naptári év június 30-ig köteles éves beszámolót készíteni. Az éves beszámolót az alapítvány július 15-ig köteles beküldeni a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Felügyelete felé „A pénzügyi kimutatások nyilvántartásának nyilvános részébe. 

A Pénzügyi felügyelet felügyeli, hogy az alapítvány teljesíti-e azt a közhasznú célt, amelyre alapították. Ennek érdekében értékeli az éves beszámoló tartalmát. Amennyiben a Pénzügyi Felügyelet hiányosságokat észlel, felhívja az alapítványt a megállapított hiányosságok meghatározott határidőn belüli megszüntetésére, és egyúttal tájékoztatja a Belügyminisztériumot a megtett intézkedésekről.

A törvény a magán adományokból, támogatásból származó bevételekkel elszámolásával kapcsolatban is feltételeket szab. Ha az adomány vagy támogatás értéke meghaladja a 331 eurót, az alapítvány köteles a felhasználás pontos leírását a felhasználásának napjától számított 60 napon belül bejelenteni, kivéve, ha az adományozó másként rendelkezik.

Hogyan szűnik meg az alapítványt?

Az alapítványt megszűntetik:

1. a) annak az időszaknak a leteltével, melyre alapították,
2. b) a közhasznú cél megvalósulásával, melyre alapították,
3. c) az igazgatótanácsnak az alapítvány megszűnését kimondó határozatával,
4. d) a bíróságnak az alapítvány megszűnését kimondó döntésével,
5. e) csődeljárás meghirdetésével vagy a csődeljárás vagyonhiány miatti elutasításával,
6. f) az alapító döntésével vagy az alapítók megegyezése alapján, ha az igazgatótanács legalább egy éven át működésképtelen.

Hol érhetők el a szervezet adatai? 

Az alapítványok adatait a Belügyminisztérium a „Civil nonprofit szervezetek nyilvántartásában” kezeli. Az alapítványok adatbázisa elérhető a következő linken:

 https://www.minv.sk/?nadacie

Az adatbázis nyilvánosan közölt adatai nem minősülnek közhitelesnek. Az érdeklődők 2,5 Euró ellenében tudnak elektronikus úton tud hitelesített kivonatot igényelni.  

[1] Törvény a polgárok egyesülési jogáról https://www.torvenytar.sk/zakon-122

hivatalosan: Zákon o nadáciách https://www.slov-lex.sk/pravne-predpisy/SK/ZZ/2002/34/20201001