Civil szervezeti formák Szlovéniában: az egyesület jellemzői
Mi az egyesület?
A szlovén egyesületi törvény[1] szerint az egyesület a tagok közös érdekek érvényesítésére létrehozott független nonprofit szervezet. Az egyesület az önkormányzatiság elvén működik. Az egyesület tagjai közvetve vagy közvetlenül maguk határozzák meg a szervezet célját, tevékenységét, a működésének, gazdálkodásának módját, Az egyesület alapításának és működésének nem lehet célja a nyereség elérése. Az egyesület a tevékenységeiből és egyéb forrásból származó nyereségét az egyesület céljainak megvalósítására fordítja, és nem osztja fel a tagok között. Az egyesület működése nyilvános.
Egyesület nem létesíthető olyan célra, amely ellentétes az alkotmánnyal és a törvényekkel, továbbá sérti az egyenlőbánásmód elvét, gyűlöletet kelt, erőszakra, háborúra buzdít Nem alapítható és nem működtethető egyesület haszon és jövedelemszerzési céllal.
Ki alapíthat egyesületet?
Az egyesületet három természetes vagy jogi személy alapíthatja meg. Az alapító jogi személy nem alapíthat olyan egyesületet, amelynek tevékenyége megegyezik a saját tevékenyégével. A tag a jogait személyesen gyakorolja. Ha tag jogi személy, akkor magán személyt kell meghatalmaznia a képviseletével.
A hét éven aluli kiskorú vagy nem cselekvőképes személy tag nevében a csatlakozási nyilatkozatot törvényes képviselője írja alá. Hét éves kortól 15 éves korig a törvényes képviselőnek írásbeli hozzájárulását kell adnia az egyesületbe való belépés előtt.
Hogyan jön létre az egyesület?
Az alapítók az alakuló közgyűlésen fogadják el az egyesület megalapításáról szóló határozatot. Továbbá elfogadják az alapító okiratot és megválasztják az egyesület képviselőjét. Az egyesület jogi személyisége a nyilvántartásba vétel által keletkezik, Az egyesületek, valamint a külföldi egyesületek fióktelepiének bejegyzését a területileg illetékes közigazgatási hivatal végzi. A területi hatósági határozatok elleni fellebbezésről a belül minisztérium dönt. A nyilvántartásba vetéli kérelemhez a törvényben dokumentumokat kell csatolni. A belföldi jogi személyek részére a hatóság hivatalból beszerzi a jogi személyiség megszerzésére vonatkozó információkat. A hatóság 30 napon belül dönt a szervezet nyilvántartásba vételéről. Szükség esetén 15 napos határidővel hiánypótlást kérhet a szervezettől. Ha a hiánypótlást a szervezet nem teljesíti a bejegyzési változásbejegyzési kérelmet visszavontnak tekintik.
A nyilvántartásba vételi kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni: 1. az alapító közgyűlés jegyzőkönyve, amely tartalmazza az egyesület alapításáról, az alapító okirat megválasztásáról és az egyesület képviselőjének megválasztásáról hozott döntéseket; 2. az egyesület alapító okiratának egy példánya; 3. az alapítók személyes adatai (személynév, személyi igazolvány vagy útlevél szám, állampolgárság, állandó lakcím) 4. a tagok saját kezű aláírásukat tartalmazó névjegyzék, 5. székhely címe, 5. az egyesület képviselőjének adatai (személynév, személyi igazolvány vagy útlevél szám , állampolgárság, állandó lakcím vagy ideiglenes tartózkodási hely címe, ha nem rendelkezik állandó lakóhellyel a Szlovén Köztársaságban), javaslat az egyesület fő tevékenységére.
Hogyan szerzi meg a közhasznú jogállást a szervezet?
A nem kormányzati szervezetekről szóló törvény[2] alapján az egyesületek, szövetségek, alapítványok és más nonprofit szervezetek közhasznú jogállást szerezhetnek. Közhasznú jogállás elérésére a következő területen vagy területeken tevékenykedő szervezetek jogosultak: kultúra, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a családpolitika, a demokrácia fejlesztése, a diszkrimináció elleni védelem, a hátrányos megkülönböztetés elleni védelem, a közérdekű civil szervezet státuszban részesíthető. emberi jogok, fogyatékkal élők védelme és humanitárius tevékenységek végzése, nők és férfiak esélyegyenlőségének védelme, idősek védelme, integritás az államban és a civil társadalomban, fogyasztóvédelem, táplálkozás, önkéntesség népszerűsítése és szervezése, ifjúsági szektor, promóció turizmus, kulturális örökségvédelem, környezetvédelem, természetvédelem, területrendezés, állatvédelem és -védelem, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés, sport, honvédelem, természeti és egyéb katasztrófák elleni védelem, közlekedésbiztonság, nemzetközi kapcsolatok, külügy, nemzetközi fejlesztési együttműködés, nemzetközi humanitárius segítségnyújtás, civil szervezetek fejlesztése, információs társadalom, tudomány vagy egyéb területek fejlesztése.
A civil szervezet akkor kap egy meghatározott területen közérdekű civil szervezet státuszt, ha e területen végzett tevékenysége szélesebb közösséget érint, túlmutat az alapítóinak vagy tagjainak érdekein. A civil szervezet több területen is megkaphatja a jelen cikk első bekezdésében említett státuszt. Az egyes ágazatokra vonatkozóan a jogszabály, vagy területért felelős miniszter speciális feltételeket is meghatározhat a közhasznú jogállás megszerzése érdekében. De a szlovén nonprofit törvény meghatározza azokat a feltétleket, amelyeket minden közhasznú szervezetnek teljesítenie kell:
- ha vannak tagjai, akkor azok nem közjogi jogi személyek,
- az alapító okiratban meghatározott közérdekű tevékenységet folytat,
- a közhasznú jogállási kérelem benyújtása előtt már legalább két éve működik,
- igazolni tudja valamelyik felsorolt tevékenységi területen, hogy jelentős eredményeket ért el;
- a pályázat benyújtását megelőző utolsó két évben a pénzeszközeit főként közérdekű tevékenységek végzésére, valamint rendszeresen végrehajtott programokra, projektekre vagy egyéb tevékenységekre fordították;
- legalább kétéves cselekvési tervvel rendelkezik a jövőbeni közhasznú tevékenységekre vonatkozóan (a rendszeres tevékenységeket kell kiemelni a tervben)
- nem büntették súlyos adóbűncselekmény vagy különösen súlyos bűncselekmény miatt pénzbírsággal, és nem ítélték el jogerősen bűncselekmény miatt,
- nem indult ellene csődeljárás vagy felszámolási eljárás
- egyéb feltételek, ha jogszabály előírja.
Mit kell rögzíteni az egyesület alapszabályában?
Az egyesületnek alapító okirattal kell rendelkeznie. Az egyesületi törvény meghatározza az alpitó okirat kötelező tartalmait. Az egyesület alapító okiratába kötelezően beépítendő elemek:
– az egyesület neve és székhelye (az egyesület választott székhelye);
– az egyesület tevékenységének célja és céljai;
– az egyesület tevékenysége vagy feladatai;
– tagság létesítésének és megszűnésének feltételei és módja;
– a tagok jogai és kötelezettségei;
– az egyesület gazdálkodásának módja;
– az egyesület képviselete;
– az egyesület finanszírozása és az egyesületi vagyon feletti rendelkezés, valamint az egyesület pénzügyi és tárgyi működése feletti ellenőrzés gyakorlásának módja;
– az egyesületi munka nyilvánosságának biztosításának módja;
– az alapszabály módosításának módja;
– az egyesület megszűnésének módja és a fennmaradó vagyon felhasználásának módja.
Az egyesület alapító okirata más a törvényben nem említett területeken is tartalmazhat rendelkezéseket.
Milyen az egyesület szervezete?
Taggyűlés
Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. Az alapító okiratot és annak törvényben előírt elemeit, illetve a szervezt működését érintő legfontosabb döntéseket a taggyűlés fogadhatja el. A taggyűlés dönthet az egyesület átalakulásáról, más szervezethez történő csatlakozásáról is. Az egyesületi törvény nem írja elő de lehetővé teszi a küldöttgyűlés vagy más egyesületi szervek létesítést is. E szervek feladatát, más egyesületi szervekhez fűződő kapcsolatát az alapító okiratban kell szabályozni.
További testületek
Ha az egyesület az alapító okiratban más testületeket is meghatároz, meg kell határoznia azok összetételét, hatáskörét, felelősségét, döntéshozatali módját, egymás közötti kapcsolatait, megbízatásának idejét, valamint a tagok megválasztásának, kinevezésének és felmentésének módját.
Törvényes képviselő
Ha az alapító okirat másként nem rendelkezik, az egyesület törvényes működéséért az egyesület és az egyesület képviselője a felelős. Az egyesületet képviselője cselekvőképes nagykorú személy lehet. Az alapító okirat rendelkezése szerint az egyesületnek két képviselője is lehet. A képviselet módját (önálló vagy közös) és terjedelmét (általános vagy különös) az alapító okirat határozza meg.
Milyen vagyona, bevétele lehet az egyesületnek? Vállalkozási tevékenységet is folytathat civil egyesület?
Az egyesület vagyona tagdíjakból, ajándékokból és hagyatékokból, adományozóktól származó hozzájárulásokból, állami és önkormányzati támogatásokból (közpénzekből), az egyesület tevékenységéből és egyéb forrásokból származó pénzeszközökből és egyéb forrásokból, ingatlan és ingó vagyonából, valamint vagyoni értékű jogaiból áll. Ha az egyesület tevékenysége során a nyereséget ér el, azt megvalósítására, illetve az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenység végzésére kell fordítania. Az egyesület a tevékenysége végzésére jogszabályban meghatározott feltételekkel nyereségérdekelt tevékenységet folytathat. A haszonszerzési célú tevékenységet az alapító okiratban meg kell határozni. De a nyereségérdekelt tevékenységeknek is kapcsolódnia kell az egyesület céljához, vagy az egyesület vagyonának jobb hasznosításához. A gazdasági tevékenység akkor tekinthető az egyesület céljához és céljaihoz kapcsolódónak, ha az közvetlenül hozzájárulhat az egyesület céljának vagy céljainak megvalósításához, és a hozzájárulás nem kizárólag az egyesület bevételének biztosításához kapcsolódik. Az egyesület közhasznú tevékenységét kiegészítő tevékenységnek minősül az a haszonszerzési célú tevékenység, amely a közhasznú tevékenységgel együtt bizonyos szolgáltatást, eredményt jelent, vagy az egyesület alapvagyonának jobb hasznosítását biztosítja.
Az egyesület céljainak és céljainak elérése érdekében gazdasági társaságot alapíthat, vagy nyereséges tevékenység végzését bérleti vagy kapcsolódó szerződés alapján másra bízhatja.
Milyen módon használhatja fel az egyesület a vagyonát, forrásait?
A szervezetek alapvető könyvelési és beszámolási kötelezettségét az egyesületi törvény írja elő. Az egyesületek számviteli standardját (számla rendjét) a Szlovén Számvevőszék készíti el.
Az üzleti tevékenységet folytató egyesületnek külön kell vezetnie és kimutatnia a pénzügyi és anyagi ügyeket ebből a tevékenységből.
Az egyesületek főszabály szerint kettős könyvvitelt vezetnek. Az egyesület alapító oikirtában szabályozni kell, ha a szervezet a főszabályztól eltérően egyszeres könyvvitelt vezet. Erre akkor van lehetősége, ha:
a megelőző üzleti évben a rendszeres alkalmazottak átlagos száma nem haladta meg a kettőt;
a megelőző üzleti évben a bevétel nem haladta meg a 30 000 eurót;
a megelőző üzleti év kezdetén a vagyontárgyak (aktívák) átlagos értéke nem haladja meg az 50 000 eurót.
Az egyesületnek minden ében éves jelentést kell készítenie, amely tartalmazza a mérleget és az eredménykimutatást (többek között a kiegészítő melléklettel együtt) és az egyesület gazdálkodásáról szóló jelentést. Az éves jelentést a taggyűlés fogadja el. Az egyesületnek állami statisztika és nyilvános közzététel céljából az előző pénzügyi évre vonatkozó éves jelentését a tárgyév március 31-ig kell benyújtania a Szlovén Köztársaság Nyilvános Nyilvántartási Ügynökségéhez, és amennyiben az egyesület státuszának megváltozása vagy megszűnése, a változást vagy megszűnést követő két hónapon belül.
Ha az egyesületnek, könyvvizsgálóval kell ellenőrizni pénzügyi beszámolóját, tárgyév augusztus 31-ig kell az éves beszámolót benyújtania.
Hogyan szűnik meg az egyesület?
Az egyesület a tagok akaratára, más egyesületekkel való egyesüléssel, más egyesületbe való belépéssel, csődeljárással, működést megtiltó bírósági határozat vagy maga a törvény alapján szűnik meg.
Az egyesület vagy egyesületi szövetség a tagok akaratára megszűnik , ha a taggyűlés az egyesület működésének megszüntetéséről határozatot hoz. A határozatban meg kell határozni azt az egyesületet, intézményt, intézményt vagy más hasonló célú nonprofit jogi személyt, amelyhez az egyesület vagyona az összes kötelezettség teljesítését követően átkerül. Ha az egyesület a határozatban nem határozza meg a vagyon jogutódját, és az az alaptörvényben foglaltak alapján sem állapítható meg, az egyesület vagyona a település területén lévő helyi közösséget illeti meg. amelyben az egyesület székhelye volt. A költségvetésből megszerzett, el nem költött pénzeszközök visszakerülnek a költségvetésbe, a fennmaradó vagyon pedig az egyesület egyesületi nyilvántartásából való törlésének napján az ingatlan átvevőjének kerül át. Az egyesület vagyona politikai pártra nem ruházható át. Az egyesület vagyonának az egyesület tagjai közötti felosztása semmis.
Hol érhetők el a szervezet adatai?
Az alapítványok nyilvántartása elérhető az alábbi linken
[1] http://pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=ZAKO4242
[2] Zakon o nevladnih organizacijah (ZNOrg) http://www.pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?id=ZAKO7129