Civil szervezeti formák Szlovéniában: az alapítvány jellemzői
Mi az alapítvány?
A szlovén alapítványi törvény[1] alapján az alapítvány egy meghatározott célhoz kötött vagyon. Az alapítvány magánjogi jogi személy. Az alapítvány céljának közhasznúnak vagy jótékonynak, és főszabály szerint tartósnak kell lennie. Az alapítvány célja akkor közhasznú, ha a tudomány, a kultúra, a sport, az oktatás, az egészségügy, a gyermek-, fogyatékosság- és szociális ellátás, a környezetvédelem, a természeti értékek és a kulturális örökség védelme, a vallási célok stb. területén történő célokra hozták létre. Az alapítvány célja jótékony, ha az intézményt azzal a céllal hozták létre, hogy a rászorulókat segítse.
Ki alapíthat alapítványt?
Alapítvány létesítheti belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy (a továbbiakban: alapító). Az alapítvány létrejöhet végintézkedés által is.
Hogyan jön létre az alapítvány?
Az alapítvány akkor alakul meg amikor egy vagy több alapító közjegyző által hitelesített okirati formában megállapítja az alapítvány alapító okiratát. Az alapítvány akkor válik jogi személlyé, ha az alapítvány tevékenységi területéért felelős minisztérium hozzájárulását adja az alapításhoz. Az illetékes minisztérium akkor járul hozzá az alapításhoz, ha:
- az alapító okirat megfelel a törvényekben meghatározott feltételeknek,
- az intézmény célja általában hasznos vagy jótékony,
- alapítványi vagyont biztosítanak,
- a létesítmény nem ellentétes a közrenddel.
Az alapító okirathoz való hozzájárulást az alapítványokért felelős minisztérium az alapító okirat kézhezvételétől számított 30 napon belül adja meg. Az intézményt létrehozó okirathoz való hozzájárulást az illetékes minisztérium közzéteszi a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjában. Az illetékes hatóság döntése után a Belügyminisztérium jegyzi be az alapítványt az alapítványok nyilvántartásába.
Mit kell tartalmaznia az alapító okiratnak és az alapszabálynak?
Az alapító okirat
Az alapítvány létesítését kifejező alapító okirat kötelező tartalmi elemeit a törvány határozza meg. Az alapító okirat tartalmazza: az alapító nevét és székhelyét vagy lakóhelyét; 2. az alapítvány nevét és székhelyét; 3. igazolást az alapító vagyonról és annak értékéről; 4. azalapítvány célját; 5. a vezető szerv tagjainak kinevezésének módját és a kinevezési eljárás ismertetését, a vezető testület első tagjainak nevét.
Az alapító okirat egyéb, az intézmény működése szempontjából fontos rendelkezéseket is tartalmazhat.
Az alapszabály
Az alapító okirathoz történő hatósági hozzájárulásától számított 30 napon belül az alapítónak el kell fogadnia az alapítvány alapszabályát. Ha az alapító ezt a határidőt elmulasztja, akkor alapszabályt az ügyvezetés fogadja el. Az alapszabály különösen a következőkről rendelkezik:
- az intézmény szervezete;
- az intézmény szervei;
- az (új) elnökségi tagok kinevezésére vonatkozó szabályok;
- döntéshozatali szabályok;
- az intézmény vezetésére és képviseletére vonatkozó rendelkezések;
- a bevételek rendelkezésre bocsátásának módja.
A szabályzatot a létesítő okirathoz való hozzájárulás kiadásától számított három hónapon belül kell benyújtani az intézményekért felelős hatósághoz. A szabályokat az alapító okiratnak megfelelően az ügyintézés módosíthatja. A szabályzat esetleges változását az ügyvezetés minden esetben köteles bejelenteni az alapítvány létesítését engedélyező minisztérium felé.
Milyen az alapítvány szervezete?
Igazgatótanács
Az alapítványt az igazgatótanács irányítja. Az igazgatótanács legalább három tagból áll. Az igazgatótanács tagjait az alapító okiratban vagy a szabályzatban foglaltak szerint nevezik ki. Ha az alapító okirat vagy a szabályzat eltérően nem rendelkezik, az igazgatótanács tagjait határozott időre nevezik ki. Abban az esetben, ha a létesítő okirat vagy a szabályzat alapján nincs lehetőség az igazgatótanács kijelölésére, az ügyintézést az intézményekért felelős hatóság jelöli ki.
Ha az igazgatótanács nem teljesíti a jogszabályokban, a létesítő okiratban vagy a szabályzatban meghatározott feladatokat, az alapítók vagy az adományozók javasolhatják az igazgatótanács idő előtti felmentését. Az idő előtti felmentésre vonatkozó javaslatról az alapítványokért felelős hatóság dönt.
Az igazgatótanács gondoskodik az alapítvány céljának megvalósításáról, képviseli az alapítványt, és a jogszabályokkal, az alapító okirattal és a szabályzattal összhangban egyéb feladatokat lát el.
igazgatótanács elnöke
Az igazgatótanács elnökét, a tagok maguk közül választják meg. Az igazgatótanács elnöke képviseli és képviseli az alapítványt az alapító okiratban és a szabályzatban meghatározott mértékben. Az igazgatótanács köteles az alapítvány vagyonát a jó gazda gondosságával kezelni.
vagyonkezelő
Az alapítványokért felelős hatóság az alapítványok működésével vagy felszámolásával kapcsolatos különleges feladatok ellátására vagy egy adott alapítvány számára vagyonkezelőt nevezhet ki. A vagyonkezelő az alapítvány vagyonát az alapító okiratnak az alapítványokért felelős hatósághoz történő benyújtásának napjától a hozzájárulás megadásáig, illetve azokban az esetekben, amikor még nem jelöltek ki ügyvezetőt, kezeli, és ellátja az illetékes miniszter által előírt egyéb feladatokat.
Milyen vagyona, bevétele lehet az alapítványnak?
Az alapító vagyon lehet pénz, ingó vagyontárgy, ingatlan és egyéb vagyoni értékű jog. Nincs meghatározva az alapító vagyon mértéke. A törvény nem határozza meg összegszerűen az alapító vagyon mértékét. Az alapító vagyon nagyságának alkalmasnak kell lennie az intézmény céljának megvalósítására. Az alapító vagyon felajánlása az alapító okirat közjegyző általi hitelesítése után már nem vonható vissza. Az alapító vagyon az illetékes hatóság alapító okirathoz történő hozzájárulásának napján száll az alapítványra száll. Az alapítvány ekkor kezdheti meg a tevékenységét. Az alapító vagyon az alapító okiratban és az intézmény szabályzatában foglaltak szerint növelhető. Az alapító vagyon csökkenthető, ha erről az alapító okirat rendelkezik, vagy ha az igazgatóság rendkívüli helyzet miatt így dönt. Az ügyvezetés erről szóló határozata akkor érvényes, ha azt az illetékes minisztérium jóváhagyja. Az esetleges ingatlanvagyon is csak az alapítványt engedélyező minisztérium engedélyével értékesíthető.
Az Alapítvány bevételei az alapítványi vagyon kezeléséből, adományokból, egyéb adományokból, tevékenységeiből származó bevételekből és egyéb módon származnak. Alapítvány és az egyesület más nonprofit szervezetekhez hasonlóan nem fizet társasági adót ha:
- a rá vonatkozó törvény szerint nonprofit tevékenység végzésére jött létre, és
- a gazdasági tevékenységet kizárólag az alapító okiratban és az alapszabályban megjelenő céljának megfelelően végez.
A szerinti gazdasági jelen cikk első bekezdésében foglaltak ellenére az e cikk első bekezdésében említett adózó a keresőtevékenység végzéséből származó jövedelme után e törvény szerint köteles adót fizetni.
Milyen módon használhatja fel az alapítvány a vagyonát, forrásait?
Az alapítványoknak az üzleti könyvek vezetését és az alapítványok számviteli beszámolójának elkészítését meghatározó előírásoknak megfelelően kell vezetnie. Az alapítvány ügyvezetése minden évben március végéig köteles beszámolni az intézményekért felelős hatóságnak.
Az alapítvány köteles továbbá jelentést benyújtani a pénzügyi műveletekről más illetékes hatóságoknak. A pénzügyi műveletek ellenőrzését az illetékes állami hatóságok vagy felhatalmazott szervezetek végzik. Különleges ellenőrzés szükséges az alapító vagyon felett, amely csak a jelen törvény 28. §-ában meghatározott feltételekkel csökkenthető.
Az intézményekért felelős hatóság előírhatja, hogy a pénzügyi működésről szóló beszámolót felhatalmazott könyvvizsgálónak kell ellenőriznie.
Hogyan szűnik meg az alapítványt?
Az intézmény megszűnik:
- ha a vagyon nem elegendő az intézmény céljának további teljesítéséhez,
- ha az intézmény célja ellehetetlenül,
- egyéb esetekben, amikor az intézményekért felelős hatóság megállapítja, hogy az intézmény fennmaradásának nincsenek feltételei,
- ha az intézmény alapításának célja megvalósul.
Az intézmény megszüntetéséről az alapító akaratának és szándékának figyelembevételével az alapítványért felelős ügyvezető szerv vagy a hatóság dönt. Az ügyvezetés megszűnéséről szóló határozata akkor érvényes, ha azt a hatóság (illetékes minisztérium) jóváhagyta. Az intézményekért felelős hatóságnak az intézmény megszüntetéséről szóló határozata ellen a Szlovén Köztársaság kormányához lehet fellebbezni. A bíróság a felszámolási, illetve csődeljárást a kényszeregyezségről, a csődeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint folytatja le. Az alapítvány megszűnése után fennmaradó vagyont az alapító akaratának és szándékának megfelelően más, azonos célt ellátó alapítványhoz rendelik. Ha ilyen alapítvány nem létezik, akkor a vagyont egy hasonló célú alapítványhoz rendelik. Az intézmény megszűnését a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjában közzéteszik, és az intézményt törlik az intézménynyilvántartásból.
- Hol érhetők el a szervezet adatai?
Az alapítványok adatai és beszámolói elérhetők a következő portálon:
[1] Zakon o ustanovah http://www.pisrs.si/Pis.web/pregledPredpisa?d-49688-s=1&d-49688-o=1&d-49688-p=3&d-49682-p=47&d-49682-o=2&d-49682-s=1&sop=1995-01-2788 (utolsó letöltés: 2023. 07. 24.