Civil szervezeti formák Szlovákiában: polgári társulás (egyesület)

Mi a polgári társulás?

Az egyesülési jog alapján a polgárok – néhány kivételtől eltekintve – szabadon társulhatnak a polgárok. Szlovákiában másokkal összefogva bárki alapíthat polgári társulást (egyesületet), és egyéb társaságot, mozgalmat, klubot, valamint szakszervezetet. Az egyesületi törvény[1] alapján a polgári társulást egyaránt közhasznú és a tagok kölcsönös hasznára is létrehozni.

A törvény tiltja, hogy a polgári társulás célja tagadja vagy korlátozza mások szabadságának. jogának érvényesülését. A polgári társulás célja nem irányulhat az alkotmány és a törvények megsértésére.

Az egyesületek állami szervi funkciót nem tölthetnek be, hacsak külön törvény másként nem rendelkezik. Nem irányíthatnak állami szerveket, és nem róhatnak kötelezettségeket olyan állampolgárokra, akik nem tagjai.

Ki alapíthatpolgári társulást?

Az egyesületet legalább három természetes vagy jogi személy alapíthatja. Az egyesület tagjai lehetnek külföldi természetes és magányszemélyek is. Legalább a tagok egyikének nagykorúnak kell lennie.

Hogyan jön létre a polgári társulás?

Az egyesületek bejegyzéssel jönnek létre. Az egyesületek jogi személyisége is  a nyilvántartásba vétellel keletkezik.  A nyilvántartási kérelmet Belügyminisztérium felé kell benyújtani.  A kérelmet a társulás tagjai (mint előkészítő bizottság) közösen terjesztik elő.  A kérelem tartalmazza a tagok személyes név és elérési adatait, az aláírását, valamint, hogy a nagykorú tagok közül ki jogosult szervezet képviseletére. A bejegyzési kérelem tartalmazza továbbá az egyesületi szervek tagjainak személyes adatait (név, születési hely, idő, társadalombiztosítási szám). A nyilvántartásba vétel díjköteles. A regisztrációs díj (2023-ban: 66 Euró) megfizetésének igazolását szintén csatolni kell a kérelemhez. A tagok által elfogadott és aláírásukkal hitelesített alapszabályt szintén csatolni kell a kérelemhez. 

Ha az előterjesztés nem rendelkezik a jogszabályban foglaltakkal, vagy a benne szereplő adatok hiányosak vagy pontatlanok, a minisztérium az előterjesztés kézbesítésétől számított 15 napon belül értesíti az előkészítő bizottságot arról, hogy a hiányosságok elhárításáig az regisztrációs eljárás nem indul el.

Ha az előterjesztés nem teljes, a minisztérium az iratok kézbesítésétől számított 15 napon belül értesíti a az előkészítő bizottságot, és felhívja a hiányosságok megszüntetésére. A belügyminisztérium 30 napon dönt a nyilvántartásba vételről vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásról. A belügyminisztérium akkor tagadja meg a bejegyzést, ha: a társulás politikai párt, politikai mozgalom, keresőtevékenységre vagy bizonyos hivatások megfelelő ellátására létrehozott szervezet, egyház vagy vallási közösség, A Belügyminisztérium akkor is megtagadja a nyilvántartásosba vételt, ha az alapszabály nem felel meg a törvénynek; a társulás illegális szerveződés, vagy az egyesület céljai ellentétesek a törvény előírásaival.

Ha a minisztérium nem talál okot a nyilvántartásba vétel megtagadására, az eljárás megindításától számított 15 napon belül elvégzi a nyilvántartásba vételt. E határidőn belül az alapszabály egy példányát megküldi az előkészítő bizottság képviselőjének. Az alapszabály tartalmazza a regisztráció számát és a nyilvántartásba vétel dátumát. A regisztrációról nem születik határozat. A polgári társulás létrejöttét követően a Belügyminisztérium értesíti a statisztikai hivatalt, ami megállapítja a szervezt statisztikai számát (IČO).

Mit kell rögzíteni a polgári társulás alapszabályában?

A polgári társulás alapszabálya a törvény szerint tartalmazza:  a) a szervezet  nevét, b) székhelyét, c) tevékenységének célja, az egyesület szerveit, létrehozásának módját, az egyesület nevében eljárni jogosult szervek és tisztségviselők kijelölését; d) a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek létesítésére  vonatkozó rendelkezéseket;   e) gazdálkodási elveket.

Milyen a polgári társulás szervezete?

Sem az egyesülési törvény, sem a polgári törvénykönyv nem tartalmaz kötelező rendelezést a polgári társulások szerveire vonatkozóan.

Közgyűlés

Alapvetőnek tekinthető, hogy a tagok összességéből álló közgyűlés ülésezési, rendjét és jogköreit szabályozni kell az alapszabályban. A közgyűlés a polgári társulás legfőbb döntéshozó testület.

Vezető vagy Vezetőség

A vezető vagy vezetőség a polgári társulás irányításáért és operatív feladataiért felelős szerv. Az ügyvezető szerv létszáma függ a társulás számától. A polgári társulásnak azonban mindenképpen van egy elnöke (vezetője).

 

Milyen vagyona, bevétele lehet?  Vállalkozási tevékenységet is folytathat?

Az egyesületek nem alapíthatók nyereség elérésnek céljából. De egyik jogszabály sem zárja ki, hogy az egyesületek vagyont, jövedelmet osszanak fel a tagjaik között. Az egyesületek esetében a tagoknak nem kötelező vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tagdíj fizetését az alapszabály írhatja elő. A tagok által teljesített alapszabályban rögzített tagdíjból származó bevétel adómentes. A polgári társulások (valamint alapítványok, nonprofit szervezetek bevételének jelentős részét teszik ki a jövedelemadóból a magánszemélyek és jogi személyek által felajánlott összegek. A magánszemélyek az adójuk 2 %-a  helyett a jövedelem adó 3 %-át ajánlhatják fel, ha legalább 40 órában önkéntes munkát végeztek az adóévben. Jogi személy is felajánlhatja társasági adójának egy részét egy vagy több civil kedvezményezettnek. A jogi személy az adója legfeljebb 2%-ról rendelkezhet, amennyiben az adott adózási időszakban vagy legkésőbb Az adóbevallás benyújtásának időpontjáig az általa befizetendő adó 0,5%-ának megfelelő összegű adományt adott egy nem nyereség szerzési célból alapított civil szervezetnek.  Az a jogi személy., amelyik közvetlenül nem adományozott pénzeszközt. a társasági adójának 1%-áról dönthet. Az adófelajánlásból származó bevételei a civil szervezetknek adómentesek.

A szervezet fogadhat pályázati és egyéb támogatásból származó támogatásokat. Ha ezek a szervezet alapszabályában rögzített  célhoz kötődnek, akkor nem keletkezik utánuk adófizetési kötelezettség. 

 Az egyesületek (és alapítványok, nonprofit szervezetek) cél szerinti tevékenyégeinek bevételei mentesülnek adófizetés alól. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy az egyesület az alapszabályában pontosan, de lehetőleg széles körűen határozza meg a szervezet célját. A civil szervezetk elsődleges célja nem lehet a vagyon/jövedelem szerzés. De a jogszabályok nem zárják ki a vállalkozási tevékenységek végzését.  A vállalkozási tevékenységeknek is szerepelnie kell a civil egyesület alapszabályában. A civil szervezet vállalkozási tevékenységéből származó bevétel a kereskedelmi társaságokkal azonos módon adóztatható (a nonprofit szervezetekről szóló törvény 30. § (3) bekezdés). A vállalkozási tevékenység végzését az adóhatóságnál is regisztrálni kell. E tevékenysége miatt a szervezetnek adóbevallási és adófizetési kötelezettsége is keletkezik.  Az ingatlanértékesítésből, bérbeadásból, hirdetésből származó bevételek, a forrásadós bevételek és a sporttámogatói szerződésen alapuló bevételek jövedelemadó-kötelesek. Kivételt a jótékony célra szánt hirdetésekből származó bevétel jelent, amely legfeljebb 20 000 euróig mentes a jövedelemadó alól.  Nem kell adóbevallást tennie a civil egyesületnek, ha csak adóköteles, forrásadós bevétellel, valamint adómentes jövedelemmel rendelkezik

A Belügyminisztérium megtagadhatja az elsődlegesen üzleti tevékenységet folytatni kívánó nonprofit szervezet bejegyzését, illetve a már bejegyzett civil egyesületet is felszólíthatják, ha azt tapasztalják, hogy céljai és tevékenységei helyett elsősorban üzleti tevékenységet folytat.

 Milyen módon használhatja fel a vagyonát, forrásait?

A polgári társulás köteles könyvelést, pénzügyi kimutatásukat vezetni A gazdálkodásáról éves beszámolót készít. A kimutatásokat akkor költés könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha a befőzetendő adó összege meghaladja a 35 000 Eurót. Ebben  az esetben az egyesület köteles az éves beszámolót július 15-ig köteles beküldeni a Szlovák Köztársaság Pénzügyi Felügyelete felé „A pénzügyi kimutatások nyilvántartásának nyilvános részébe”.  

Hogyan szűnik meg a polgári társulás?

A civil egyesület a törvény szerint megszűnhet:

1. önkéntes feloszlatással;
2. más egyesülettel való egyesüléssel;
3. a Belügyminisztériumnak az egyesület feloszlatását kimondó jogerős döntésével (pl. abban az esetben, ha az egyesület pártpolitikai tevékenységet folyat, egyházi tevékenységet folytat, a tevékenysége törvénysértő stb.);
4. c) a bíróság büntetőeljárásban meghozott jogerős ítéletével;
5. d) csődeljárás kihirdetésével vagy a csődeljárás kihirdetésének vagyonhiány miatti elutasításával.

Az egyesülés esetén nem kerül sor végelszámolásra. Minden más esetben egy két szakaszból álló végelszámolási folyamaton kell átesnie a megszűnő szervezetnek. Az első szakaszban történik mneg a szervezet vagyonának, tartozásainak, követeléseinek felmérése, rendezése. Ezt a felszámoló biztos irányítja, aki többnyire a szervezet korábbi tisztségviselője. A második szakasz a törlési eljárás, amikor a Belügyminisztérium a felszámolási vagy csődeljárást követően dönt az egyesület nyilvántartásból való törléséről. 

Hol érhetők el a szervezet adatai? 

A polgári társulások adatait a Belügyminisztérium a „Civil nonprofit szervezetek nyilvántartásában” kezeli. A polgári társulások adatbázisa elérhető a következő linken:

https://www.minv.sk/?obcianske-zdruzenia

 

[1] Törvény az alapítványokról és a Polgári Törvénykönyv módosításáról a későbbi jogszabályok szerint

hivatalos: Zákon č. 34/2002 Z. z. Zákon o nadáciách a o zmene Občianskeho zákonníka v znení neskorších predpisov