Civil szervezeti formák Szerbiában: az egyesület jellemzői

Mi az egyesület?

A szerb egyesületi törvény értelmében az egyesület önkéntes, nonprofit civil szervezet, mely több természetes vagy jogi személy egyesülésének a szabadságán alapul, és bizonyos, az alkotmánnyal és törvényekkel nem tiltott közös vagy általános cél és érdek valóra váltása és előmozdítása érdekében jön létre.

Az egyesülési jog alapján a tagok szabadon és önkéntesen hozhatnak létre egyesületet bármely célra, amely nem ellentétes az alkotmánnyal és a törvényekkel. A törvény kifejezetten tiltja a titkos és a félkatonai szervezetek létesítését. 

(A politikai pártokra, a szakszervezetekre, a bizonyos tevékenység nonprofit folytatása végett szervezett egyesületekre, a sportszervezetekre és egyesületekre, az egyházakra és vallásfelekezetekre, több személy spontán, ideiglenes összekapcsolódására és egyéb, külön törvényben szabályozott egyesületekre a szerb egyesületi törvény rendelkezései csak a rájuk vonatkozó külön törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében.)

Ki alapíthat egyesületet?

Az egyesületet legalább három természetes vagy jogi személy hozhatja létre. A tagok között lehetnek külföldi személyek is, de legalább egy tagnak szerbiai lakcímmel vagy tartózkodási hellyel, jogi személy esetében székhellyel kell rendelkeznie. Tizennégy évesnél idősebb kiskorú is lehet egyesület alapítója, ha ezt törvényes képviselője a törvénnyel összhangban adott nyilatkozatában jóváhagyja.

Hogyan jön létre az egyesület?

Az egyesület az alapító okiratnak és az alapszabálynak az egyesület alakuló közgyűlésén való elfogadásával és az egyesület képviseletével meghatalmazott személy megválasztásával alakul meg.  Az egyesület alapító okiratának tartalmát a törvény írja elő.  Az alapító okirat csak az alapvető adatokat tartalmazza (pl. az alapítók neve, lakhelye/székhelye; az egyesület neve, székhelye, célját. a képviselő személye stb.).

Az egyesületi nyilvántartásba való bejegyzés önkéntes. De az egyesület a nyilvántartásba vétel által szerzi meg a jogi személy jogállását.

A nyilvántartásba vétel kérelem alapján történik. A kérelmet az egyesület képviselője nyújtja be a Cégjegyzékek Ügynöksége felé. A kérelemhez mellékleni kell a hitelesített aláírással ellátott alapító okiratot, alapszabályt és egyéb a Kulturális Miniszter rendeletében meghatározott dokumentumokat. 

Ha az alakuló egyesület célja, tevékenyége törvénybe ütközik az Ügynökség az Alkotmánybírósághoz fordul. Az Alkotmánybíróság eltilthatja az egyesületet a működéstől. Ekkor a nyilvántartásba vételi eljárás is megszakad. Egyéb esetekben az Ügynökség lefolytija a nyilvántartásba vételi eljárást. Az egyesület a bejegyzést követően kezdheti meg a tevekénységét.

Mit kell rögzíteni az egyesület alapító okiratában és alapszabályában?

Az egyesület alapító okirata törvény szerint a következőket tartalmazza: az alapítók személynevét vagy elnevezését és lakó-, illetve székhelyét; az egyesület nevét, székhelyét és címét; az egyesület céljainak területét; az alapítás céljait; az egyesület képviselésére meghatalmazott személy nevét és lakhelyét; az alapítók aláírását és személyi számát vagy – ha az alapító külföldi állampolgár – úti okmányának számát és a kiadó ország nevét, valamint az alapító okirat meghozatalának a napját.

Az alapszabály tartalmazza az egyesület szervezetét és a működését meghatározó részletes szabályokat. Az alapszabály tartalmát az alapító okirattal összhangban kell megfogalmazni. Az alapszabály minimális tartalmát az egyesületi törvény írja elő. Az alapszabály kötelezően szabályozza a következőket: az egyesület neve és székhelye; a  tevékenyégei, az alapítás céljai; az egyesület belső szervezete, szervei, meghatalmazásaik, összetételük, megválasztásuk és visszahívásuk módja, megbízatási idejük tartama és döntéshozataluk módja; az alapszabály módosítási és kiegészítési eljárása, s ha az egyesület más általános aktusokat is alkot, meghozataluk és módosításuk eljárása; az egyesület képviselése; a nyilvánosság érvényesítése; a tagfelvétel feltételei és módja, illetve a tagság megszűnése; a tagok jogai, kötelességei és felelőssége; a célok valóra váltásához szükséges eszközök megszerzésének módja és az eszközökkel való rendelkezés, beleértve a nyereséggel járó gazdasági vagy más tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket is, ha az egyesület ilyen tevékenységet is folytat; a státusváltozásokról és az egyesület megszűnéséről való döntéshozatal módja; az egyesület vagyonáról való rendelkezés az egyesület megszűnése esetére; a pénzügyi és más jelentések, beszámolók elfogadási módja; a pecsét külalakja és tartalma; törvényben meghatározott egyéb kérdések.

Milyen az egyesület szervezete?

Az egyesületeken belül két szervet a törvény erejénél fogva kötelező működtetni.  E két egyesületi szerv a közgyűlés és az egyesület képviselője. Az egyesület alapszabálya által egyéb szerveket (pl. vezetőség, felügyelőbizottság stb.) is létrehozhat.

Közgyűlés (küldöttgyűlés) 

A közgyűlés az egyesület legfelsőbb szerve, amely az egyesület valamennyi tagjából áll. Az alapszabály meghatározhatja, hogy az egyesület tagjai hogyan képviselik magukat a közgyűlésen. A közgyűlés felelős az alapszabály elfogadásáért, módosításáért és kiegészítéséért, valamint az egyesület képviseletére jogosult személy megválasztásáért és felmentéséért. A kö9tzgyűlés dönt az éves pénzügyi beszámoló elfogadásáról, az egyesület státuszának változásairól (átalakulás, szétválás), az egyesületi tevékenység megszűnéséről és más, az alapszabályban meghatározott kérdésekről.

Az egyesület képviselője

Az egyesület képviseletére egy vagy több személy is megválasztható. Az egyesület képviselője csak olyan cselekvőképes természetes személy lehet, aki lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik a Szerb Köztársaság területén.

Milyen vagyona, bevétele lehet az egyesületnek?

Az egyesület tagdíjból, önkéntes adományokból, donációból és (pénzben vagy természetben adott) ajándékból, pénzügyi támogatásból, hagyatékból, betéti kamatokból, bérleti díjból, osztalékból és más törvényileg engedélyezett módon szerezhet vagyont. Az egyesületeknek adományt és ajándékot adó természetes és jogi személyek adókedvezményben részesülhetnek.

Az egyesület nyereséggel járó gazdasági és egyéb tevékenységet is folytathat, ha

1. ez a tevékenység összhangban áll alapszabályi céljaival;
2. ezt a tevékenységet az alapszabály tartalmazza;
3. ez a tevékenység kisebb, azaz az egyesület céljainak valóra váltásához szükséges mértékű;
4. ezt a tevékenységet a szervezet bejelentetté a gazdasági alanyok nyilvántartásába,
5. a tevékenységet az adott területre vonatkozó jogszabályokkal összhangban végzi.

A társasági nyereségadó törvény (Zakon o porezu na dobit pravnih lica) 44. cikk alapján minden nonprofit szervezet mentesül az adófizetés alól az adózási időszakra vonatkozóan , amelyben a bevételek realizált többlete a költségeken felül nem haladja meg a 400 000 dinárt, feltéve, hogy:

• a nyereségét nem osztja fel alapítói, tagjai, igazgatói, alkalmazottai vagy a hozzátartozóik között;
• a munkavállalóknak, az igazgatóknak és a hozzátartozóiknak kifizetett személyi jövedelem éves összege nem haladja meg az adómentesség megállapításának évében az egy munkavállalóra jutó éves átlagkereset kétszeresét
• nem oszt fel vagyont alapítói, tagjai, igazgatói, alkalmazottai vagy a velük kapcsolatban álló személyek javára;
• a verseny védelmét szabályozó törvény értelmében nem rendelkezik monopóliummal vagy erőfölénnyel a piacon.

A közhasznú jogállású egyesület fogalmát a szerb jogrend nem ismeri. Szerbia a támogatási rendszeren keresztül mozdítja elő, hogy az egyesületek közérdekű célokat valósítsanak meg.   A törvény alapján a támogatandó közhasznú tevékenységek közé tartozik többek között a rokkant háborús veteránok gondozása; fogyatékkal élők gondozása; társadalombiztosítás; gyermekgondozás; a koszovói és metóhiai lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, valamint a menekültek ellátása; a születésszám előmozdítása; segítségnyújtás időseknek; egészségügyi ellátás; az emberi és kisebbségi jogok védelme és előmozdítása; oktatás; tudomány; kultúra;  környezetvédelem; fenntartható fejlődés; állatvédelem; fogyasztóvédelem; a korrupció elleni küzdelem stb.  A törvény szövege nem zárja ki, hogy a szervezetek egyéb közhasznú tevékenységeket végezzenek, vagy ezekhez támogatást kapjanak az államtól, az önkormányzattól. 

A nonprofit szervezet köteles a bevételekről és kiadásokról nyilvántartást vezetni, adómérleget és adóbevallást benyújtani.

Milyen módon használhatja fel az egyesület a vagyonát, forrásait?

Az egyesület tevékenységeknek összhangban kell lenniük az egyesület alapszabályában meghatározott célokkal. Az egyesület nem oszthatja fel a gazdasági vagy más tevékenységből származó bevételét a tagok, a vezetőség, alkalmazottak vagy más érintett személyek között. Az egyesület vagyonát kizárólag az alapszabályban meghatározott célokra lehet felhasználni, és nem osztható fel a tagok között.

Az egyesületnek üzleti könyveket kell vezetnie, pénzügyi beszámolót kell készítenie, és ezeket ellenőrzés alá kell vetnie a számviteli és könyvvizsgálói előírásoknak megfelelően. Az éves beszámolót és jelentést az egyesület tagjainak kell benyújtani.

Hogyan szűnik meg az egyesület?

Az egyesület Szerbiában a következő módokon szűnhet meg:

1. Taglétszám csökkenése: ha az egyesület tagjainak száma az alapításhoz szükséges alapítói létszám alá csökken, és az egyesület illetékes szerve 30 napon belül nem hoz határozatot új tagok felvételéről, akkor az egyesületet törlik a lajstromból.
2. Határozott idő lejárta: ha az egyesület határozott időre alapított, és letelik a megszabott időtartam, akkor az egyesület megszűnik.
3. Működés beszüntetése: az egyesület illetékes szerve dönthet az egyesület működésének beszüntetéséről.
4. Státuszváltozás: ha az egyesület olyan átalakuláson megy keresztül, amely az egyesület megszűnését vonja maga után a törvény értelmében, akkor az egyesületet törlik a lajstromból.
5. Tevékenység hiánya: ha megállapítják, hogy az egyesület nem folytat tevékenységet az alapszabályban meghatározott célok valóra váltása érdekében, vagy ha közgyűlést két évnél hosszabb ideig nem hívták össze (vagy az alapszabályban megszabott határidő kétszerese eltelt az utolsó közgyűlés összehívása óta.
6. Működés tilalma: Ha az egyesület működését betiltja az Alkotmánybíróság.
7. Csőd: Ha az egyesület tartósan fizetésképtelenné válik, és csődeljárás indul ellene.

Hol érhetők el a szervezet adatai? 

Az alapítványok/adományalapok nyilvántartása elérhető Cégbejegyzési Ügynökség honlapján:   https://www.apr.gov.rs