Civil szervezeti formák Szerbiában: az alapítvány jellemzői

Mi az alapítvány?

Szerbiában két tagság nélküli (vagyonegyesítő) civil szervezeti forma létezik: az alapítvány és az adományalap.

A szerb alapítványi törvény[1] alapján az alapítvány tagság és induló vagyon nélküli jogi személy. Az adományalap adományozási tevékenység folytatására, közhasznú cél vagy magánérdek megvalósítására létesül. Az alapítvány bármely célra alapítható, amelyet az Alkotmány vagy a törvény nem tilt.

Az adományalap a törvény értelmében tagság nélküli jogi személy, amely számára az alapító bizonyos vagyont különít el (induló vagyon). Az adományalap adományozási tevékenység folytatására, közhasznú cél vagy magánérdek megvalósítására létesül. Az adomány alap bármely célra alapítható, amelyet az Alkotmány vagy a törvény nem tilt.

Magánérdek megvalósításának tekintendő az adományalap alapítójának, a családjának vagy harmadik személyek egyéni érdekeinek megvalósítására irányuló tevékenység.

A közhasznú célok érdekében végzett tevékenységeket az alapítványokról szóló törvény^[2] szemléltető jelleggel sorolja fel. Ilyen tevékenység többek között az emberi, polgári és kisebbségi jogok védelme, a demokrácia értékeinek érvényesítése, korrupció elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés és környezetvédelem, az esélyegyenlőség előmozdítása, a szociális- és egészségvédelem, a kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészet és az amatőr sport, az állatvédelemre stb. A felsorolás nem teljes, a törvény alapján más tevékenységeket is lehet közhasznú célokat teljesíteni.

Az adományalapok és alapítványok alapítása önkéntes, és céljaikat önállóan jelölik ki. A különbség a két forma között az alapító vagyon rendelkezésre bocsátásának terén van. Az alapítvány létesítéséhez nincs szükség alapító vagyonra. Az adományalap megalapításához általában legalább 30 000 eurónak megfelelő induló vagyon szükséges.

Ki alapíthat alapítványt?

Az alapítványt és az adományalapot (továbbiakban együtt: alapítvány)  egyaránt egy vagy több cselekvőképes belföldi vagy külföldi természetes vagy jogi személy alapíthatja meg.

A megalapított adományalaphoz és alapítványhoz más természetes vagy jogi személy is csatlakozhat társalapítóként, ha erről az alapító okirat másképpen nem rendelkezik. Az adományalap alapítható hagyatékozással, ha az örökhagyó nem jelölte ki a hagyaték végrehajtóját, azt a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes bíróság jelöli ki

Hogyan jön létre az alapítvány?

Adományalap és alapítvány az alapításról szóló, írásos formában elkészített okirattal vagy szerződéssel (továbbiakban: alapító okirat) alapítható. Az alapítvány alapítója – vagy az örököse, örökségének kezelője – hitelesített alírással látja el az alapító okiratot. Az alapítvány akkor válik jogi személlyé. akkor kezdheti meg tevékenységét, ha bejegyzik az Adományalap és Alapítvány Nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételt kérelmezni kell. A nyilvántartásba vételi kérelmet a Cégbejegyzési Ügynökséghez (Agencija za privredne registre) kell benyújtani.  A kérelemhez mellékelni kell: 1) az alapító vagy a meghatalmazott képviselő személyazonosságának igazolását, személyi igazolványának vagy útlevelének fénymásolatát, ha az adományalap vagy az alapítvány alapítója jogi személy, akkor kivonatot a bejegyzése szerinti nyilvántartásból; 2) az adományalap, illetve az alapítvány alapító okiratát az alapítók hitelesített aláírásával, vagy az örökségről szóló jogerős határozatot, ha az adományalapot végintézkedés útján alapították); 3) ha az adományalapot hagyatékozással alapították, a hagyatéki végrehajtó megbízásáról szóló határozatot; 4) az adományalap és az alapítvány igazgatási szervének kinevezéséről szóló határozatot; 5) az adományalap és az alapítvány alapszabályát; 6) az adományalap alapításához szükséges pénzeszközök befizetési bizonylatát, illetve a bírósági szakértő becslését az adományalap alapítására szánt induló vagyon tárgyainak és jogainak értékéről; 7) egyéb törvénnyel megállapított okmányokat; 8) igazolást az illeték befizetéséről (az illeték összege 2023-ban alapításkor 6 000 dínár, változásbejegyzés esetén 6 500 dínár).

 

Mit kell tartalmaznia az alapító okiratnak és az alapszabálynak?

Az alapító okirat

Az alapító okirata tartalmazza: az alapító személynevét, illetve elnevezését és címét, illetve székhelyét; az adományalap és az alapítvány elnevezését és székhelyét; az alapítás célját, az adományalap és az alapítvány képviseletére meghatalmazott személy személynevét és címét; az alapító aláírását és személyi számát, illetve útlevelének számát és a kiadó ország nevét, ha az alapítók külföldi állampolgárok, ha az alapítók jogi személyek, akkor a jogi személy képviselőjének személyi számát, pecsétjét és aláírását, valamint az alapító okirat meghozatalának dátumát.

Az adományalap mindig vagyonrendeléssel jön létre, ezért az alapító okirata adatokat tartalmaz az adományalap induló vagyonáról, beleértve az induló vagyon bírósági szakértő által felbecsült értékét, ha az induló vagyon dologi javakból, illetve vagyoni értékű jogokból áll.

Az alapító okirat a fenti felsorolásban nem szereplő elemeket is tartalmazhat az alapítás vagy tevékenység tekintetében.

 

Az alapszabály

A nyilvántartásba vételnek feltétele, hogy az alapító okirat mellett az alapítvány rendelkezzen alapszabállyal is. Az alapszabály az alapítvány legfontosabb, a szervezet tevékenységét, szervezeti és működési rendjét, képviseletét stb. részletesen szabályozó dokumentuma. Az alapszabály rögzíti  az alapítvány: nevét és székhelyét; céljait és tevékenységét; szerveit és azok megbízatását; az igazgatóbizottság első megbízatási idejének lejárta után az igazgatóbizottság kinevezésének módját; az igazgatóbizottság tagjai visszahívásának módját; az adományalap és az alapítvány igazgatójának és más szerveinek kinevezési és visszahívási módját; az adományalap és az alapítvány szerveinek megbízatási időtartamát és a határozathozatal módját; képviseletét; az adományalap induló vagyonát; az adományalap és az alapítvány egyéb vagyonát – ha az alapítványnak van vagyona; az adományalap és az alapítvány eszközei felhasználásának szabályait és a felhasználók körét, az alapszabály módosítási eljárását és egyéb általános aktusok meghozatalát és módosítását; tevékenységének nyilvánosságát, kivéve a magánérdekek megvalósítása érdekében alapított adományalapokat; a csatlakozásról, egyesítésről, felosztásról, jogi forma megváltoztatásáról vagy az adományalap és az alapítvány megszüntetéséről történő határozathozatal módját; az adományalap és az alapítvány tevékenységének megszűnését követően a vagyonfelosztás módját; a rövidített nevét és az idegen nyelvű nevét, ha az alapítványnak van rövidített és idegen nyelvű neve; pecsétjének alakját és tartalmát; a jelképének alakját és tartalmát – ha az adományalapnak van jelképe.

Ha az alapító okirat másképpen nem szabályozza, akkor az adományalap, illetve az alapítvány igazgatóbizottsága hozza meg az alapszabályt.

 

Milyen az alapítvány szervezete?

Az alapítvány/adományalap szervei:

• az igazgatóbizottság
• igazgató.

Az alapítvány saját szerveinek megnevezésére más elnevezéseket is használhat. Az alapszabály más szerveket is létrehozhat a szervezeten belül.

Igazgatóbizottság

Az alapítványt az igazgatóbizottság irányítja. Ez a testület legalább három tagból áll. Az alapító is tagja lehet az igazgatóbizottságnak (vagy és az alapítvány alapszabályban létesített egyéb szerveinek). Ha az alapító okirat vagy az alapszabály másként nem rendelkezik, akkor az igazgatóbizottság tagjait és igazgatóját az alapító vagy a hagyatéki végrehajtó nevezi ki.

A közhasznú célok megvalósítására létrehozott alapítvány igazgatóbizottsági tagjai nem lehetnek kiskorúak vagy cselekvőképtelen személyek, nem lehetnek az adományalap vagy az alapítvány alkalmazottai, más igazgatási vagy felügyeleti szerv tagjai, az adományalap vagy az alapítvány tevékenységét felügyelő személy, vagy olyan személyek, akiknek érdekei ellentétesek lehetnek az adományalap és az alapítvány érdekeivel.

A magánérdek megvalósítására létrehozott alapítvány igazgatóbizottságának tagja nem lehet kiskorú vagy cselekvőképtelen személy, vagy olyan személy, aki az adományalap más igazgatási vagy felügyeleti szervének tagja és olyan személy, aki az adományalap tevékenységét felügyeli. Az igazgatóbizottság hatásköre a következő:

• kinevezi és leváltja az igazgatót és meghozza az alapszabályt;
• meghozza a pénzügyi tervet és a zárszámadást;
• dönt az adományalap és az alapítvány vagyona felhasználásának módjáról;
• meghozza a tevékenység ügyviteli szabályzatát;
• egyéb tevékenységeket végez a törvénnyel, az alapító okirattal és az alapszabállyal összhangban.

Igazgató

Az alapítvány igazgatója: képviseli az alapítványt, felelős alapítvány tevékenységének törvényességéért, irányítja az alapítvány ügyeit az igazgatóbizottság határozataival összhangban, benyújtja a pénzügyi tervet és a zárszámadást az igazgatóbizottságnak és egyéb feladatokat lát el a törvénnyel és az alapszabállyal összhangban.

Az adománylap és az alapítvány igazgatójának csak cselekvőképes természetes személy nevezhető ki, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye a Szerb Köztársaság területén van.

Milyen vagyona, bevétele lehet az alapítványnak?

Az alapítvány létesítéséhez nincs szükség induló (alapító) vagyon biztosítására. Az adományalap megalapításához azonban legalább 30 000 eurónak megfelelő induló vagyon szükséges. Kisebb mértékű induló vagyonnal létesülhet adományalap. Ha a Kulturális Minisztérium előzetes véleménye alapján az adományalap céljának megvalósításhoz kisebb értékű alapító vagyon is elegendő, akkor a szervezetet nyilvántartásba veszik. A Vajdaság Autonóm Tartományban alapított szervezetek esetében, a Minisztérium helyett a tartomány kulturális ügyekben illetékes szervének véleményét kell beszerezni. Az alapító vagyont az alapító rendelkezésre bocsáthatja pénzben, dologi javakban, illetve vagyonértékű jogokban is.

Az alapítvány vagyona gyarapítható önkéntes adományokból, ajándékból, adományból, pénzügyi támogatásból, hagyatékból, betéti kamatokból, bérleti díjból, szerzői jogokból, osztalék és egyéb bevételekből.

A közhasznú célból alapított alapítvány közvetlen gazdasági tevékenység folytatásával is szerezhet jövedelmet, ha a tevékenyég: az alapítvány céljához kapcsolódik; szerepel az alapszabályban; kiegészítő jellegű (nem az alapítvány fő tevékenysége); a tevékenységet bejegyezték a nyilvántartásba.

A közhasznú tevékenység folytatására alapított alapítványok támogatását a Szerb Köztársaság, Vajdaság autonóm tartomány és a helyi önkormányzati egységek költségvetése biztosítja.

A társasági nyereségadó törvény (Zakon o porezu na dobit pravnih lica) 44. cikk alapján minden nonprofit szervezet mentesül az adófizetés alól az adózási időszakra vonatkozóan , amelyben a bevételek realizált többlete a költségeken felül nem haladja meg a 400 000 dinárt, feltéve, hogy:

• a nyereségét nem osztja fel alapítói, tagjai, igazgatói, alkalmazottai vagy a hozzátartozóik között;
• a munkavállalóknak, az igazgatóknak és a hozzátartozóiknak kifizetett személyi jövedelem éves összege nem haladja meg az adómentesség megállapításának évében az egy munkavállalóra jutó éves átlagkereset kétszeresét
• nem oszt fel vagyont alapítói, tagjai, igazgatói, alkalmazottai vagy a velük kapcsolatban álló személyek javára;
• a verseny védelmét szabályozó törvény értelmében nem rendelkezik monopóliummal vagy erőfölénnyel a piacon.

A nonprofit szervezet köteles a bevételekről és kiadásokról nyilvántartást vezetni, adómérleget és adóbevallást benyújtani.

Milyen módon használhatja fel az alapítvány a vagyonát, forrásait?

Az alapítvány vagyona nem osztható fel az alapítók, az igazgatási szervek tagjai, a foglalkoztatottak vagy a hozzátartozóik között. Azonban az indokolt jutalmak, költségek (pl. útiköltség, napidíj) és foglalkoztatottak bérei kifizethetők.

Az adományalap és az alapítvány üzleti könyveket vezetnek, pénzügyi beszámolókat készítenek és nyújtanak be a könyvelésről és könyvvizsgálatról szóló jogszabályokkal összhangban.

Az alapítvány köteles az éves pénzügyi jelentést a Gazdaság Nyilvántartások Ügynökségének elküldeni, összhangban a számvitelt és a könyvvizsgálatot szabályozó törvénnyel.

Hogyan szűnik meg az alapítványt?

Az alapítvány az alábbi esetekben szűnhet meg:

• az alapító határozatot hoz az adományalap és alapítvány tevékenységének megszűnéséről;
• csődeljárása befejeződik;
• az adományalap és az alapítvány működési engedélyét visszavonja a Kulturális Minisztérium, illetve Vajdaság Autonóm Tartomány kultúráért felelős szerve;
• szervezeti formát vált az alapítvány és ennek következtében a tevékenysége megszűnik.
• az alapítvány bejegyzéséről szóló határozatot jogerősen semmisnek nyilvánítják;
• egyéb az alapító okiratban vagy az alapszabályban rögzített esetben.

Az alapítvány törlése a felszámolási vagy csődeljárási eljárás lefolytatása után történik. A Nyilvántartásból való törlés végleges határozat, amely ellen közigazgatási per indítható.

A működési engedély megvonása akkor történik, ha az adományalap és az alapítvány ellentétes tevékenységet folytat a meghatározott célokkal vagy a jogszabályokkal, vagy ha tagja lesz olyan külföldi vagy nemzetközi szervezetnek, amelynek tevékenysége vagy céljai ellentétesek a jogszabályokkal. Az engedély megvonásáról hivatali határozat hozható.

Amennyiben az adományalap induló vagyona olyan mértékben csökken, hogy már nem felel meg a törvényi előírásoknak, és nem indul felszámolási eljárás, az adományalap jogi formát vált és alapítványként működik tovább.

Hol érhetők el a szervezet adatai? 

Az alapítványok/adományalapok nyilvántartása elérhető Cégbejegyzési Ügynökség honlapján: https://www.apr.gov.rs   

[1] TÖRVÉNY AZ ADOMÁNYALAPOKRÓL ÉS AZ ALAPÍTVÁNYOKRÓL (Az SZK Hivatalos Közlönye, 88/2010. és 99/2011. szám – más törvény)

[2] Alapítványokról és adományalapokról szóló törvény SZK Hivatalos Közlönye, 88/2010. és 99/2011. szám