Civil szervezeti formák Romániában: egyesület

Mi az egyesület?

Az egyesület olyan magánjogi szervezet, amelyet három vagy több személy hoz létre, akik megállapodás alapján anyagi hozzájárulásukat, tudásukat vagy munkájukat egyesítik közérdekű, közösségi vagy adott esetben személyes nem vagyoni érdekű tevékenység végzése céljából. Az alkotmányos egyesülési jog értelmében a természetes személy jogi személy alapítása nélkül is társulhat.

Az egyesület külön típusa a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok azon szervezete. Ennek célja: 1. a nemzeti kisebbség identitásának védelme, megőrzése, fejlesztése és előmozdítása vagy 2. a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok nyilvános képviselete alkotmányos közfeladat ellátása céljából. (Nemzeti kisebbség alatt a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában képviselt etnikai csoportot kell érteni.)

Mi a Szövetség?

A szövetséget legalább két egyesület vagy alapítvány hozhatja létre. A szövetség saját jogi személyiséget szerez. A szövetség nyilvántartásba vétel iránti kérelemről az a bíróság dönt, amelynek körzetében a szövetség székhelye lesz. A szövetség néhány kisebb eltéréssel az egyesületekre, illetve a nonprofit szervezetkre egységesen meghatározott feltételek szerint működik. Eltérés, hogy szövetség feloszlása esetén – ha jogszabály vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik – a megszűnés után fennmaradó vagyon egyenlő arányban az alapító tagokra száll át. Ugyanezt az elvet kell érvényesíteni, akkor is ha valamelyik tag kilép a szövetségből. A szövetségből való kilépés csak a pénzügyi évről szóló jelentés cenzorok vagy független szakértők jóváhagyása után történhet.

Az egyesületek, alapítványok és szövetségek fennmaradó vagyona sem ruházható át magánszemélyekre. Az egyesületek, alapítványok megszűnést követően maradt vagyona nem száll vissza a tagokra. alapítókra. A szervezet megmaradt vagyona a velük azonos vagy hasonló célt megvalósító magán- vagy

Ki alapíthat egyesületet?

Az egyesületet három vagy több természetes vagy jogi személy alkotja. A tagok között lehetnek külföldi személyek is. 

Hogyan jön létre az egyesület?

Az alkotmányos egyesülési jog értelmében a természetes személy jogi személy alapítása nélkül is társulhat.  Az egyesület jogi személyiséget úgy szerzi meg, hogy a székhelye szerinti bírósági hivatal bejegyzi az egyesületi és alapítványi nyilvántartásba. (A rendelet 2020. évi módosítása óta a tagoknak nem kell alapító okiratot alkotni az egyesület megalapításához.)

A képviselő, illetve meghatalmazás alapján bármely tag kérheti az egyesületnek,  a szövetségnek  (és az alapítvány) nyilvántartásába történő bejegyzését. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell:   1. az egyesület alapszabályát hitelesített aláírással; 2. a létesítő okirat szerinti székhelyet igazoló okiratot, 3. az alapító vagyonra vonatkozó okiratok (ha szükséges, és csak az ingatlanból álló természetbeni hozzájárulás esetén; 4 a tagok személyazonosságát igazoló dokumentumok hiteles másolatait; 5. bejegyzési kérelmet benyújtó személy felelősségi nyilatkozatát, illetve a valódi kedvezményezett azonosító adatait a pénzmosás és terrorizmus elleni fellépésre vonatkozó szabályok szerint (kizárólag természetes személyek által alapított/irányított egyesületek esetében ez bizonyos feltételek mellett mellőzhető); 6. a név rendelkezésre állásának az Igazságügyi Minisztérium által kiadott igazolása, vagy adott esetben a név kiadásának indokolt megtagadása.

A szervezet alapításának folyamata Romániában a névfoglalással kezdődik. A rendelet tiltja, hogy a  szervezet elnevezése azonos vagy összetéveszthető legyen más nonprofit szervezetével. A névfoglalás előzetesen biztosítja a szervezet elnevezésének egyediségét, illetve, hogy más alapító nem fogja „elhalászni” a nevet az alapító elől.

A beérkezésétől számított 2 napon belül a kijelölt bíró ellenőrzi a kérelem és a dokumentumok  törvényességét. Ha nincs ok elutasításra, vagy hiánypótlásra, akkor végzéssel elrendeli az egyesületnek az egyesületek és alapítványok nyilvántartásába történő bejegyzését. A bíró akkor is a bejegyzésről dönt, ha az igazságügyi minisztérium indokolatlanul tagadta meg a név rendelkezésre állására vonatkozó igazolás kiállítását.

(28.07.2005-án, Alin. (2^1) művészet. A 8. cikket az Art. cikk 6. pontja illesztette be. I. törvény nr. 246. szám, 18. július 2005., közzétéve a MONITORUL OFICIAL nr. 656, 25. július 2005. )

A szervezet nyilvántartásba vétele esetén a bíróság a területileg illetékes adóhatóság felé is megküldi a végzést. Az adóhatóság ez alapján veszi az adónyilvántartásba az alapítványt.     

Mit kell rögzíteni az egyesület alapszabályában?

Az alapító okirat

A tagoknak már nem kell külön alapító okiratot alkotnia az egyesület létesítéséhez. 

Alapszabály

A tagoknak alapszabályt kell elfogadni. Az alapszabály kötelező tartalmi elemeit a rendelet határozza meg. Az alapszabály a rendelet szerint a következőket elemeket tartalmazza: tagok azonosító adatai: az egyesülési szándék kifejezése; az egyesület céljának és célkitűzéseinek meghatározása; az egyesület neve; az egyesület székhelye; az egyesület működésének időtartama; az egyesület alapító vagyona; az egyesület első vezető tisztségviselőinek nevét (ügyvezető és ellenőrző szerv tagjai); a bejegyzési eljárás lefolytatására jogosult személy; a tagság megszerzésének és elvesztésének módja; a tagok  jogai és kötelezettségei;  az egyesület bevételeinek forrásai (típusai); az egyesületi szervek hatásköre; a fennmaradó vagyon rendeltetési helyét, az egyesület megszűnése esetén; a tagok aláírását.

 

Milyen az egyesület szervezete?

A rendelet alapján a kötelező a szervezeten belül a Közgyűlés (Taggyűlés), mint legfőbb döntéshozó szerv és az Igazgatóság (Vezetőség), mint ügyvezető szerv működtetése. Felügyelő szervként az ellenőr (cenzor) vagy ellenőrző biztosság működtetése a rendeletben megszabott taglétszám fölött kötelező.

A közgyűlés

Az egyesületet a tagok összességéből álló Közgyűlés irányítja. A rendelet alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozik

1. az egyesület stratégiájának és általános célkitűzéseinek meghatározása;
2. a költségvetés és a számviteli mérleg jóváhagyása;
3. az igazgatósági tagok megválasztása és visszahívása;
4. az ellenőr, illetve adott esetben az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása és visszavonása;
5. a „leányvállalatok” alapítása;
6. az alapszabály módosítása;
7. az egyesület feloszlatása és felszámolása, valamint a felszámolás után fennmaradó vagyon rendeltetésének megállapítása;
8. a törvényben vagy jogszabályban meghatározott egyéb megjelölés.

Az alapszabály rendelkezése szerint a székhely változásról szóló döntést az igazgatóság is meghozhatja.  

Igazgatóság

Az Igazgatóság legalább három tagból áll. Az Igazgatóságnak lehetnek olyan személyt is megválasztani, aki nem tagja az egyesületnek. Az Igazgatóság egyharmada lehet „külső” személy. Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. A rendelet alapján az Igazgatóság hatáskörébe tartozik:

1. minden a Közgyűlés döntési jogkörébe tartozó szakmai és pénzügyi beszámoló előkészítése. A költségvetés tervezetének előkészítése, illetve a költségvetés végrehajtása. Az egyesület projektjeiről szóló beszámolók előkészítése.
2. az egyesület nevében és megbízásából szerződések, jogügyletek megkötése;
3. az egyesület szervezeti felépítésének és személyi szabályzatának jóváhagyása, ha az alapszabály másként nem rendelkezik;
4. az alapszabályban meghatározott vagy a közgyűlés által megállapított egyéb feladatok ellátása.

Képviselet

Az igazgatóság felhatalmazhat egy vagy több vezetői beosztású személyt, ideértve a tagsági viszonnyal nem rendelkező vagy az egyesületen kívüli személyeket is, hogy:

• az egyesület nevében szerződéseket megállapodásokat stb. kössenek;
• vagy egyéb az alapszabályban meghatározott vagy a közgyűlés által megállapított feladatokat végezzenek el.

Ellenőr vagy ellenőrző bizottság

 
A Közgyűlésnek kötelező ellenőrt (cenzor) választania, ha tagok száma meghaladja a 15 főt. Ez alatti létszám esetén minden tag jogosult az ellenőrzési feladatok ellátására, aki nem tagja az Igazgatóságnak. Az ellenőrnek nem kell a szervezet tagjának lenni. Ha a szervezetnek taglétszáma meghaladja a 100 főt, akkor ellenőrző bizottságot kell felállítani. Az ellenőrző bizottság páratlan számú tagból áll. Az egyik tagjának engedéllyel rendelkező könyvelőnek kell lennie.

Az ellenőrző személy vagy testület:

1. évente legalább egyszer ellenőrzi az egyesület vagyonának kezelését;
2. jelentéseket készít és azokat a közgyűlés elé terjeszti;
3. szavazati jog nélkül részt vehet az igazgatóság ülésein;
4. ellátja az alapszabályban meghatározott vagy a közgyűlés által megállapított egyéb feladatokat.

 

 Milyen vagyona, bevétele lehet az egyesületnek?  Vállalkozási tevékenységet is folytathat civil egyesület?

Az egyesület vagyona, gazdálkodása

Az egyesületek esetében is kötelező a tagoknak alapító vagyont biztosítani. Ez állhat pénzbeli és természetbeni vagyon elemekből is. Az alapító vagyon mértéke 2020. óta már nincs meghatározva a rendeletben. A rendelet szerint az egyesületeknek és szövetégeknek a következő bevételekkel rendelkeznek:    

1. tagi hozzájárulások;
2. a rendelkezésre álló összegek kihelyezéséből származó kamat és osztalék, jogszabályi feltételek mellett;
3. egyesületek vagy szövetségek által alapított kereskedelmi társaságok osztaléka;
4. közvetlen gazdasági tevékenységből származó bevételek;
5. adományokból, szponzorációból vagy egyéb kapcsolatokból származó bevétel;
6. az állami vagy helyi költségvetésből származó források
7. törvényben meghatározott egyéb bevétel.

A civil szervezetek kiegészítő jelleggel gazdálkodási/vállalkozási tevékenységet is végezhetnek A gazdasági jellegű tevékenységeknek szorosan kapcsolódniuk kell a szervezet fő céljához. Az egyesületek, alapítványok és szövetségek kereskedelmi társaságokat is alapíthatnak. Az osztalékot e társaságokba vagy a szervezetek céljainak megvalósítására kell fordítaniuk. Az osztalék után adót kell fizetniük.

Közhasznúság

A rendelet tartalmazza a közhasznúság elérésének Egy alapítványt, egyesületet, szövetséget Románia kormánya közhasznúnak ismerhet el, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

1. tevékenységét közérdekből vagy egyes közösségek érdekében végzi;
2. legalább három éve működik, és a célja érdekében végzett tevékenységével is igazolni tudja, hogy megszakítás nélküli működött;
3. tevékenységéről jelentést nyújt be, amelyből kiderül, hogy olyan projekteket, programokat, tevékenységeket valósítottak meg amelyekkel jelentősnek minősülnek a céljuk elérése

szempontjából. A kérelemmel egyidejűleg a szervezetnek be kell nyújtani az előző három évre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokat és költségvetéseket.

A közhasznú státusz elnyerése érdekében;

1. rendelkezik a céljának teljesítéséhez megfelelő eszközökkel, logisztikával, tagokkal és személyzettel:
   • a beszámolója igazolja, hogy az előző három évben megőrizte az eredeti vagyon értékének vagy a bruttó minimálbér háromszorosának az értékét.
2. Igazolja a belföldi és külföldi közintézményekkel vagy egyesületekkel vagy alapítványokkal kötött együttműködési szerződések és partnerségek meglétét;
3. Bizonyítja a céljával kapcsolatban elért jelentős eredményeket, vagy benyújtja az ország vagy külföld illetékes hatóságainak ajánlólevelét a szervezet tevékenységének folytatásához.

A rendelet szerint közhasznúnak azok a tevékenységek minősülnek, amelyet valamilyen általános közérdeket szolgáló szakmai területen, vagy bizonyos közösségekben végeznek.

Az egyesület vagy alapítvány közhasznúvá nyilvánítása a Kormány határozatával történik. A kérelmet az érdekelt szervezet a Kormány Főtitkárságához nyújtja be, amely azt továbbítja a központi államigazgatás szakterület alapján illetékes szervéhez. Az illetékes közigazgatási hatóság 60 napon belül köteles megvizsgálni a kérelmet és a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülését. Ha úgy találja, hogy ezek a feltételek teljesülnek, az illetékes közigazgatási hatóság javasolja a Kormánynak a közhasznú jogállás megítélését.

 

Milyen módon használhatja fel az egyesület a vagyonát, forrásait?

A gazdasági tevékenységet folytató, nonprofit szervezetek kötelesek a mérlegből és a tevékenység  eredményéről szóló jelentést tartalmazó éves beszámolót készíteni. Ehhez a Pénzügyminisztérium által kidolgozott segédprogramot használják. A nonprofit szervezetk által jogszabály szerint végzett gazdasági tevékenységre az államháztartási miniszter rendeletei érvényesek (Pl. Az állmháztartási miniszter 3.103/2017 számú; 1.802/2014. számú; 1,802/2014. számú rendelete stb).

Az egyesületekre is érvényes legfontosabb adózási rendelkezéseket az alapítványok kapcsán ismertetjük.

Hogyan szűnik meg az egyesület?

1. Az egyesület és szövetség megszűnik de jure:
2. a) annak az időszaknak a lejártával, amelyre létrehozták;
3. b) annak a célnak az elérésével, vagy adott esetben annak a célnak az ellehetetlenülésével, amelyre létrehozták;
4. c) ha az alapszabályban megszabott határidőtől számítva több, mint egy évig nem lehetetlennek bizonyul az egyesület vezető testületének (testületeinek) felállítása (akkor, ha az alapszabály előírja az adott testület működését az egyesületen belül)
5. d) ha a tagok száma 3 hónapot meghaladóan a minimális taglétszám alá csökken

A feloszlás megállapítását annak a bíróságnak a határozata hozza meg, amelynek területén az egyesület székhelye található, bármely érdekelt személy kérésére.

1. Az egyesület és szövetség megszűnik a kerületi bíróság határozatával

Az Egyesület bírósági határozattal feloszlik a minisztérium vagy bármely más érdekelt személy kérelmére:

1. a) ha az egyesület célja vagy tevékenysége jogellenessé vagy a közrendet sértővé válik;
2. b) ha a cél elérése jogellenes eszközökkel vagy a közrenddel ellentétes módon történik;
3. c) ha az egyesület célja eltér attól, amelyre létrehozták;
4. d) ha az egyesület fizetésképtelenné vált;
5. e) Ha az egyesület a vonatkozó engedélyek megszerzése nélkül engedélyköteles tevékenység végzésébe kezd.
6. Az egyesület és szövetség megszűnik közgyűlés határozatával.

Az egyesület a közgyűlés döntésével is feloszlatható. A közgyűlés határozatát a feloszlató gyűlés napjától számított 15 napon belül meg kell küldeni a székhelye szerinti kerületi bírósághoz, és be kell jegyezni az egyesületek és alapítványok nyilvántartásába.

Hol érhetők el a szervezet adatai? 

A nonprofit szervezetek országos nyilvántartásban szerepelnek. „A vagyoni cél nélküli jogi személyek – egyesületek, alapítványok és szövetségek – Országos Nyilvántartása” az egyesületek; alapítványok; a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezetei és a szövetségek adatait tartalmazza. A nyilvántartás (Registrul Național ONG) elérhető az alábbi linken:

https://www.just.ro/registrul-national-ong/