Civil szervezeti formák Romániában: alapítvány

Az alapítvány fogalma és célja

Az alapítvány olyan jogi személy, amelyet egy vagy több személy hoz létre, aki(k) tartós és visszavonhatatlan jelleggel valamely közérdekű cél megvalósítására vagy egyes közösségek szolgálatára rendelnek. rendelnek vagyont.

Az egyesületekről és alapítványokról szóló rendeletben[1] (továbbiakban: rendelet) megjelenő, minden nonprofit szervezetre érvényes meghatározásból fakadóan az alapítvány is létesülhet az alapítók nem vagyoni jellegű személyes érdekének kiszolgálására is. Az alapítvány céljait csak az alapító vagy az alapítók többsége módosíthatja. Ha egyik alapító sem él, akkor az igazgatósági tagok négyötödének szavazatával lehet a célt módosítani. De az alapítvány célja csak akkor változtatható meg, ha az eredeti cél részben vagy egészben megvalósult, vagy már nem teljesíthető.

Az alapítók

Az alapítványt létrehozhatja egy vagy több természetes vagy jogi személy. Az alapítvány létesülhet élő személyek közötti jogügylet keretében és végintézkedés által is. Az alapító egyaránt lehet Romániában élő/működő vagy külföldi természetes és jogi személy.   

A kedvezményezettek

A rendelet nem tartalmaz általános érvényű szabályokat a kedvezményezettek körére vonatkozóan.  Az alapítvány kedvezményezettjeinek kérdését az alapítvány alapító okirata vagy belső szabályzata határozza meg. A rendelet azt írja elő, hogy amennyiben a kedvezményezett személy szerint azonosítható, akkor – a pénzmosás és terrorizmus elleni fellépésekhez igazodva – nyilvántartásba kell venni. Egy másik szabály a közhasznú jogálláshoz kapcsolódik. A közhasznú jogállású alapítványok (valamint egyesületek, szövetségek) csak általános céllal vagy egyes közösségek érekében tevékenykedhetnek. 

Alapító vagyon

Az alapító vagyon mértékét a rendelet határozza meg. A pénzben vagy természetbeni javakban rendelkezésre bocsátott alapító vagyon összértékének legalább el kel érnie az alapítvány alapításának napján garantált nemzeti bruttó minimál alapbér tízszeresét.

Azok az alapítványok kivételek, amelyek kizárólagos célja olyan pénzgyűjtési műveletek végrehajtása, amelyeket más egyesületek vagy alapítványok programjainak támogatására fordítanak. Ezeknek  a szigorúan ellenőrzött alapítványok esetében az alapító vagyon összértékének csak a garantált bruttó nemzeti minimálbér kétszeresének megfelelő összeget kell elérni.

Az alapítvány nyilvántartásba vételét követően sem az alapítók, sem az örököseik nem vonhatják vissza alapítványt.

Jogi személy, nyilvántartásba vétel

Az alapítvány magánjog alapján működő jogi személy. Az alapítvány jogi személyisége a nyilvántartásba vétellel jön létre.  Az alapítványt a székhelye szerint illetékes bíróság hivatal jegyzi be egyesületi és alapítványi nyilvántartásba.

A jogi személyiség megszerzése érdekében az alapító vagy az alapítók az alapítvány alapító okiratát és alapszabályát (statútumát) az abszolút semmisség terhe alatt magánokirati formában (pl. ügyvédi ellenjegyzéssel) terjesztik be a bíróság felé.

Bármelyik alapító okiratban felhatalmazott személy kérheti az alapítvány bejegyzését Érdemes kiemelni, hogy a szervezet alapításának folyamata Romániában a névfoglalással kezdődik. A rendelet tiltja, hogy az alapítvány elnevezése azonos vagy összetéveszthető legyen más nonprofit szervezetével. A névfoglalás előzetesen biztosítja a szervezet elnevezésének egyediségét, illetve, hogy más alapító nem fogja „elhalászni” a nevet az alapító elől.

A bíróság a kérelem és a benyújtott dokumentumok alapján dönt a szervezet nyilvántarttatásba vételéről.

A szervezet nyilvántartásba vétele esetén a bíróság az adóhatóság felé is megküldi a végzést. Az adóhatóság ez alapján veszi az adónyilvántartásba az alapítványt.      

Létesítő okirat

Alapító okirat

Az alapító okirat tartalmi elemeit a rendelet határozza meg. Az alaptó okirat tartalmazza: az alapítók adatait és lakcímét; a szervezet létrehozására vonatkozó akaratnyilatkozatát; az alapítvány céljait, az elnevezést, a székhelyet, az időtartamot, az alaptőkét, az alapító tagok aláírását, az első vezető és ellenőrző szervek összetételét és a szervezet bejegyzésére meghatalmazott személy adatait.

Alapszabály

Az alapszabály tartalmát a rendelet határozza meg. Az alapszabály tartalmazza: az alapítók adatait; az alapítvány célját és célkitűzéseinek ismertetését; az alapítvány nevét; az alapítvány székhelyét; az alapítvány működésének időtartamát; az alapítvány alapító vagyonát (ha ingatlanból áll a természetbeni hozzájárulás, akkor az alapszabályt közjegyzőnek kell hitelesítenie); az alapítvány szerveinek első tisztségviselőinek nevét a kinevezésük szabályait; a bejegyzési eljárás lefolytatására jogosult személyeket; az alapítvány bevételeinek forrásait (típusait); az alapítványi szervek hatáskörét és a szervek tagjainak kijelölésére vonatkozó szabályokat; a megszűnés eseteit és fennmaradó vagyon rendeltetését; az alapító aláírását.

Az alapítvány szervei

Igazgatóság

A rendelet alapján az alapítvány szervei a következők: az igazgatóság; az ellenőr (cenzor) vagy adott esetben az ellenőrző bizottság. Az alapítvány irányító és ügyintéző szerve az igazgatóság. Az igazgatóság feladata:

1. a) az alapítvány átfogó stratégiájának és programjainak megállapítása;
2. b) a bevételi és kiadási költségvetés és a mérleg jóváhagyása;
3. c) a cenzor vagy adott esetben a cenzori bizottság tagjainak megválasztása és visszavonása;
4. d) leányvállalatok alapítása;
5. e) jogi aktusok megkötése az alapítvány nevében és megbízásából;
6. f) a bevételi és kiadási költségvetés végrehajtása;
7. g) az alapítvány szervezeti felépítésének és személyzeti stratégiájának jóváhagyása;
8. h) az alapítvány alapszabályának módosítása;
9. i) a törvényben vagy törvényben előírt egyéb feladatok ellátása.

Az Igazgatótanács szervezetére és működésére vonatkozó általános szabályokat törvény állapítja meg. Az Igazgatótanács belső működési szabályzatot dolgozhat ki.

Az ellenőrző bizottság

Az alapítványok ellnőző bizottsága az egyesületkjehz hasonló módon működik, azzal a megkötéssel,,hogy az alapítványok ellenőrző bizottsága mindig páratlan számú tagból ál. 

Az alapítvány vagyona, bevételei

Az alapító vagyon felhasználásával kapcsolatban nem tartalmaz megkötéseket a rendelet. Az alapító okirat és az alapszabály rendezheti, hogy a vagyon mekkora részét lehet felhasználni a célok megvalósításra. A rendelet alapján az alapítványok bevételei a következők:

1. a rendelkezésre álló összegek kihelyezéséből származó kamat és osztalék, jogszabályi feltételek mellett;
2. egyesületek vagy szövetségek által alapított kereskedelmi társaságok osztaléka;;
3. közvetlen gazdasági tevékenységből származó bevételek;
4. adományok, szponzorálások vagy kapcsolatok;
5. az állami vagy helyi költségvetésből származó források;
6. törvényben meghatározott egyéb bevétel.
7. Az alapítványok bevételei a bekezdésben foglaltak.

A civil szervezetek kiegészítő jelleggel gazdálkodási/vállalkozási tevékenységet is végezhetnek A gazdasági jellegű tevékenységeknek szorosan kapcsolódniuk kell a szervezet fő céljához. Az egyesületek, alapítványok és szövetségek kereskedelmi társaságokat is alapíthatnak. Az osztalékot e társaságokba vagy a szervezetek céljainak megvalósítására kell fordítaniuk. Az osztalék után adót kell fizetniük.

A nonprofit szervezetek bevételeiről az adótörvénykönyv[2] teljesebb képet ad. A nonprofit szervezetek adómentes bevételeit tekinthetjük az alapcél szerinti bevételnek. A törvény szerint adómentesek a következő nonprofit szervezeti bevételek:

1. tagdíjak és regisztrációs díjak;
2. a tagok és szimpatizánsok pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulásai;
3. sportbüntetésekből, illetve sportversenyeken és bemutatókon való részvételből származó bevétel;
4. adományok, valamint szponzorálás/védnökség útján kapott pénz vagy javak;
5. osztalékból, kamatból, valamint a rendelkezésre álláshoz kapcsolódó árfolyam-különbözetből és az adómentes jövedelemből származó bevétel;
6. a segélyszervezetek által a szervezeti és működési törvény szerinti hitelnyújtásból szerzett kamatbevétel;
7. közpénzből vagy vissza nem térítendő finanszírozásból nyert forrás;
8. olyan alkalmi akciók bevétele, mint: részvételi díjas adománygyűjtő rendezvények, ünnepségek, tombolák, konferenciák, társadalmi vagy szakmai célokra, státuszuk szerint;
9. a közhasznú szervezet tulajdonában lévő, a gazdasági tevékenységben használt vagy használt tárgyi eszközöktől eltérő tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel;
10. a közhasznú szervezet által a szervezetre és működésre vonatkozó törvények szerinti reklám- és reklámbevétel, reklámfelület bérbeadásából származó bevétel (nem tartoznak bele a reklám- és reklámközvetítési szolgáltatásokból származó bevétel);
11. az adományozás/támogatási feltételek be nem tartása miatt befolyt összegeket a törvény szerint azzal, hogy az adott összegeket a nonprofit szervezetek használják fel, a tárgyévben, ill. a következő években céljuk és céljaik elérése érdekében, a törvény alkotmánya vagy az esettől függően jogszabály szerint
12. stb

A civil szervezetek kiegészítő jelleggel gazdálkodási/vállalkozási tevékenységet is végezhetnek. Az adótörvény alapján a gazdasági/vállalkozási tevékenységből származó jövedelmek az adótörvény szerint a „nonprofit bevételekből származó összeg 10%-ig, de legfeljebb 15,000 lej érékhatárig számítanak adómentesnek a nyereség adó vonatkozásában. A hagyatékként létrejött alapítványok minden bevételük vonatkozásban mentesülnek a nyereség adó alól.  Romániában az adózók a személyi jövedelemadójuk 3,5% ajánlhatják fel valamely civil szervezetnek.  

A közhasznúként elismert egyesületek és alapítványok kötelesek az Igazságügyi Minisztériummal a kivonatban közölni a tevékenységi beszámolók és az éves pénzügyi beszámolók másolatát, az Autonóm Régió „Monitorul Oficial” által kiállított igazolással együtt. hogy közzétételüket kérték, és Románia Hivatalos Közlönyének

Változások

Az egyesület alapszabályának és bármely a nyilvántartásban szereplő adatának változását az egyesület székhelye szerinti területileg illetékes bíróságnál kell bejelenteni. A változások bejegyzése a nyilvántartásba vételi eljárás szabályaival megegyező módon történik.

A módosítási kérelemhez csatolni kell a közgyűlési határozatot, a székhely módosításakor pedig az igazgatótanácsi döntést. A székhely módosítását bejegyzik mind a régi székhely szerinti illetékes bíróságon vezetett nyilvántartásba, mind az új székhely szerint illetékes bíróság által vezetett regiszterbe. A székhely módosítását csak a régi székhely szerint illetékes bíróságon kell bejelenteni.

A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni az alapítvány alapító okiratának vagy statútumának módosításakor is.

Adatbázis

A nonprofit szervezetek országos nyilvántartásban szerepelnek. „A vagyoni cél nélküli jogi személyek – egyesületek, alapítványok és szövetségek – Országos Nyilvántartása” az egyesületek; alapítványok; a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezetei és a szövetségek adatait tartalmazza. A nyilvántartás (Registrul Național ONG) elérhető az alábbi linken:

https://www.just.ro/registrul-national-ong/

[1] 26/200 sz. rendelet az egyesületekről és az alapítványokról; Ordonanţa nr. 26/2000 cu privire la asociaţii şi fundaţii  in: https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocument/232398 utolsó letöltés:2023.07.08. 

[2] https://static.anaf.ro/static/10/Anaf/legislatie/Cod_fiscal_norme_2023.htm#A15