Civil szervezeti formák Horvátországban: egyesület
Mi az egyesület?
A horvát egyesülési törvény értelmében egyesület több természetes vagy jogi személy szabad és önkéntes egyesülése, amelyet saját javukra vagy az emberi jogok és szabadságok védelme, a környezet és természetvédelem, fenntartható fejlődés, valamint humanitárius, szociális, kulturális, oktatási, tudományos, sport, egészségügyi, műszaki, informatikai, szakmai vagy más meggyőződésük és céljuk támogatása érdekében az Alkotmánnyal és a törvénnyel nem ütköző, haszonszerzési szándék nélküli célból alkotnak.
A törvény rögzíti az egyesület létesítésének, működésének öt alapelvét: a függetlenség; a nyilvánosság; a demokratikus felépítés; a nonprofit jellegű működés elvét.
Ki alapíthat egyesületet?
Az egyesület legalább három ember alkotja. Az egyesület alapítója lehet bármely cselekvőképes természetes személy, akinek ezt a jogát nem korlátozza bírósági ítélet. A törvényes képviselő vagy a gondnok igazolt hozzájárulásával 14 éven felüli kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú személy is lehet az egyesület tagja. Az egyesület alapításakor azonban legalább egy alapítónak nagykorú, cselekvőképes személynek kell lennie, akinek nem korlátozták a cselekvőképességét.
Hogyan jön létre az egyesület?
Az egyesület bejegyzése iránti kérelmet azon megye (vagy Zágráb város) illetékes közigazgatási szervéhez kell benyújtani, amelyben az egyesület székhelye található. Az egyesületi bejegyzési kérelmet az egyesület képviseletére jogosult személy nyújtja be. Az egyesületi nyilvántartásba vétel iránti kérelmet (vagy a változás bejegyzési kérelmet) két azonos példányban kell benyújtani.
(A kérelem mellékleteként kell csatolni: az alapító közgyűlés jegyzőkönyvét; a közgyűlés határozatát az nyilvántartásba vételi eljárás megindításáról (ha ezt az alapító közgyűlés nem hozta meg); az alapszabályt (két példányban); alapítók névsorát; a képviseletre jogosult személy(eke)t; az alapítók és tisztségviselők hiteles nyilatkozatát arról, hogy nem állnak a terrorizmussal összefüggő eljárás, szankció alatt és más államban sem ítélték el őket emiatt, továbbá a gyermekkel foglalkozó szervezet esetében a büntetlen ellőéletről; ha az egyesület alapítója jogi személy, akkor a bírósági vagy egyéb nyilvántartási kivonata; az alapítók és a képviseletre jogosult személyek személyi igazolványának vagy útlevélének másolata; az illetékes hatóság hozzájárulása vagy jóváhagyása bizonyos tevékenység végzéséhez, ha ezt az egyesület bejegyzésének feltételeként külön törvény írja elő; a törvényes képviselő vagy gondnok hozzájárulása, ha az egyesület alapítója 14 éven felüli kiskorú és a jogügylet megkötése során cselekvőképességtől megfosztott nagykorú; ha szükséges akkor a névhasználati hozzájárulást.)
Az egyesület egyesületi nyilvántartásba vételéről az illetékes közigazgatási szerv határozatot hoz. A határozat elleni fellebbezésről az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium dönt.
Mit kell rögzíteni az egyesület alapszabályában?
A törvény felsorolja az alapszabály kötelező tartalmai elemeit. Az alapszabály lehetőséget ad továbbá más fontos kérdések szabályozására is (például az egyesület területi hatálya, az egyesület jelképeinek használata stb.) Az alapszabály legalább a következő elemeket foglalja magában: az egyesület nevét és székhelyét; az egyesület képviseletét; az egyesület pecsétjének képét; a tevékenységi területek az elérni kívánt célok szerint; az egyesület célkitűzéseit (részeletesen); a célkitűzések elérését szolgáló tevékenységeket (konkrétan); a gazdasági tevékenységeket (ha az egyesület ilyen tevékenységet végez); az egyesületi működés nyilvánosságának szabályait; a tagság feltételeit, belépési és kilépési szabályokat; a tagok jogait és kötelezettségeit és felelősségét, valamint a tagok fegyelmi felelősségét és a taglista vezetésének módját; az egyesület testületeit, összetételüket, az ülések összehívásának módját, a tagok megválasztásának/visszahívásának szabályait, a hatásköreiket, döntéshozatal módját, a megbízatás időtartamát, valamint a közgyűlés összehívásának módját, ha a megbízatás megszűnik; a végelszámoló kiválasztásának és visszahívásának módját; az egyesület megszűnésének módját; az egyesület vagyonára, a vagyon megszerzésének és rendelkezésének módjára vonatkozó rendelkezéseket; az egyesület fennmaradó vagyonával kapcsolatos intézkedéseket a megszűnéskor; a viták és érdekütközések egyesületen belüli rendezésének módját.
Milyen az egyesület szervezete?
A közgyűlés az egyesület legfelsőbb szerve. Az alapszabály a közgyűlésnek, mint az egyesület legfelsőbb szervének ettől eltérő elnevezést is meghatározhat. A törvény nem írja elő, de az egyesület alapszabálya a közgyűlésen kívül az egyesület ügyviteli (ügyvezető), felügyelő és egyéb szerveit is létrehozhatja. Az egyesületnek törvény szerint kötelező a képviseletére egy vagy több természetes személyt kijelölni.
Közgyűlés (küldöttgyűlés)
Az egyesület közgyűlését (küldöttgyűlését) az egyesület valamennyi tagja vagy a tagok azon képviselői alkotják, akiket az alapszabály által meghatározott módon választanak ki. Az egyesület alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy csak meghatározott tagcsoportok alkotják a közgyűlést, illetve, hogy ők rendelkeznek döntési jogosultsággal a közgyűlésen. Az egyesület közgyűlésének jogkörét a törvény szabályozza. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az egyesület az alapszabályában saját maga határozhassa meg jog- és feladatköröket. A törvény szerint mindenképp a közgyűlés jogköre: az egyesület alapszabályának elfogadása és annak módosítása; az egyesület más szövetségbe, közösségekbe, hálózatokba belépéséről szóló döntés; a munkaterv és költségvetés, valamint az éves pénzügyi jelentés elfogadása; az egyesület jogi státuszának megváltoztatásáról és a megszűnőéről szóló döntés .
Az egyesület képviselete
Az egyesület képviseletére jogosult személy, csak nagykorú, cselekvőképes személy lehet, akinek joggyakorlatát nem korlátozza bírósági ítélet sem. A képviselő felelős az egyesület törvényes működéséért, végrehajtja az egyesület ügyeit a közgyűlés döntései szerint (kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik). A képviselő szerződéseket köthet. Továbbá ő felelős a szervezet iratainak benyújtásáért a hatóságok felé.
Egyéb egyesületi szervek:
Az alapszabályban a közgyűlés mellett létrehozható bármilyen irányító (végrehajtó), ellenőrző és egyéb testület is.
Milyen vagyona, bevétele lehet az egyesületnek?
Az egyesület vagyona, bevétele állhat a tagdíjakból, önkéntes hozzájárulásokból és ajándékokból, az egyesület által a céljait elérő tevékenységgel megszerzett pénzeszközökből. Az egyesület a programjainak, projektjeinek finanszírozásához az állami költségvetésből (beleértve a helyi és területi költségvetési szervek költségvetését is), önkormányzattól, belföldi és/vagy külföldi forrásokból, valamint a törvénynek megfelelően megszerzett egyéb forrásokból is szerezhet vagyont, jövedelmet. Az egyesület rendelkezhet ingatlan és ingó vagyonnal és egyéb vagyoni értékű jogokkal. Ezeket hasznosíthatja.
Az egyesület gazdasági tevékenységet akkor folytat, ha azt az alapszabály, valamint az adott tevékenység végzésének feltételeit szabályozó külön előírások szerint végzi. Az egyesület gazdasági tevékenységének célja nem lehet a tagja vagy harmadik személy nyereségszerzése. Ha az egyesület gazdasági tevékenysége során a kiadásokon felüli bevételt ér el, azt az egyesület alapszabályának megfelelően kizárólag az alapszabályban meghatározott célok megvalósítására kell fordítani.
A társasági adóról szóló törvény alapján többek között az egyesületek, a művészeti egyesületek, az önkéntes tűzoltó egyesületek, a technológiai kulturális egyesületek, az alapítványok és alapok, a sportklubok, a sportegyesületek és a szövetségek nem adókötelesek[1]. Ha azonban e szervezetek gazdasági-vállalkozási tevekénységet végeznek már adókötelessé válnak[2]. Annak érdekében, hogy ne kerüljenek versenyelőnybe az adófizetőkh9z képest, a vállalkozási tevékenységet végző szervezetek 8 napon belül kötelesek bejelenteni a tevékenységet a területileg illetékes adóhatóság felé. Az adóhatóság saját hatás körében (pl. más adóalanyok, érdekeltek jelzése alapján) is megállpíthatja az adófizetési kötelezettséget. Az adófizetési kötelezettség ezesetben sem vonatkozik a tagdíjakból, adományokból, támogatásokból stb. származó aómentes bevételekre,
A nonprofit szervezetek főszabály szerint nem folytatnak vállalkozói tevékenységet, ami azt jelenti, hogy általában nem tartoznak ÁFA körbe. A nonprofit szervezet akkor válik ÁFA kötelessé, ha az általa a vállkozást tevékenység keretében értékesített termékek, szolgáltatások 1értéke meghaladja az évi 30.526,25 Eurót.
A befektetett eszközök olyan pénzügyi és nem pénzügyi eszközök, amelyek hasznos élettartama egy évnél hosszabb, és egy évnél hosszabb ideig megőrzik ugyanazt a megjelenést. A rövid lejáratú nem pénzügyi eszközök olyan eszközök, amelyeket tevékenység végzésére vagy egy éven belüli további értékesítésre szánnak.
Milyen módon használhatja fel az egyesület a vagyonát, forrásait?
Non-profit szervezetek, amelyek vagyonértéke az előző három egymást követő évben kevesebb, mint évi 30 526,24 EUR (230 000 HRK) volt, és amelyek éves bevétele az előző három egymást követő évben kevesebb, mint 30 526,24 EUR (230 000 HRK) volt. évben nem kötelesek kettős könyvvitelt vezetni, feltéve, hogy az egyszeri könyvvitelről szóló határozatot meghozták. Az egyszeres könyvvitelt vezető nonprofit szervezetek éves beszámolót nyújtanak be. a kintlévőségekről és a tartozásokról.
A kettős könyvvitelt vezető nonprofit szervezetek bővített éves beszámoló kötelesek összeállítani és benyújtani. A bővített éves beszámoló a mérleget, valamint a bevételi és kiadási kimutatást, továbbá a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzéseket tartalmazza (utóbbi nem kell benyújtani, csak össze kell állítani)
A ninprofit szervezetek beszámolóit a Pénzügyminisztériumhoz vagy a Pénzügyminisztérium által a beszámoló átvételére és feldolgozására felhatalmazott más intézményhez kell benyújtani
Az az egyesület és alapítvány, amely közpénzből – ideértve az állami költségvetésből, valamint a helyi és területi önkormányzati egységek költségvetéséből származó pénzeszközöket is – részesül támogatásban köteles a a költségvetési előirányzatok felhasználásáról szóló jelentést benyújtani az adott támogatást kezelő állami, tartományi, helyi hatóság felé.
Hol érhetők el a szervezet adatai?
Az egyesületi nyilvántartás nyilvános. Az egyeseületi nyilvántartásban szereplő adatokat, valamint az egyesületek alapszabályát, pénzügyi beszámolói stb. a Horvát Igazságügyi Minisztérium teszi közzé a saját honlapjáról elérhető egyesületi adatbázisban. Az adatbázis elérhető az alábbi linken:
https://mpu.gov.hr/registar-udruga/22213
[1] A társasági adóról szóló törvény 2. § (6)
[2] Uo. 7. cikk