Civil szervezeti formák Horvátországban: alapítvány

Mi az alapítvány?

A horvát alapítványi törvény[1] alapján az alapítvány olyan vagyon, amely önmagában vagy az általa megszerzett bevétellel tartósan közhasznú vagy jótékony célt szolgál. Az alapítvány tagok nélküli, közhasznú jogi személy.

Az alapítvány közhasznú vagy jótékonysági céllal hozható létre.  A törvény szerint közhasznú célnak számít minden olyan társadalmi tevékenység elősegítése, amely a közjót szolgálja, a közérdekért végzett tevékenységeket segíti, és hozzájárul a Horvát Köztársaság alkotmányos rendjének legmagasabb értékeinek megvalósításához. A törvény szemléltető jelleggel sorol fel néhányat a közhasznú tevékenységek közül (a polgári és emberi jogok és szabadságok, a társadalmi demokratikus intézmények, a társadalom és a helyi közösségek fejlődése, a környezet és a természetvédelem, a fenntartható fejlődés, a nemzetközi fejlesztési segítségnyújtás és együttműködés, valamint a kulturális, oktatási, tudományos, lelki segítség, a sport, egészségügy, a humanitárius és szociálismunka területén végzett tevékenyégeket).

A jótékonysági célnak a törvény értelmében az a cél minősül, amelynek megvalósítása támogatást nyújt azoknak, akiknek segítségre van szükségük

Az alapítvány célja akkor is közhasznúnak vagy jótékonynak minősül, ha az kizárólag egy meghatározott szakmához, nemzeti, társadalmi, szociális, nyelvi, kulturális, tudományos, vallási vagy hasonló csoporthoz tartozó személyeket, hasonló egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb szükségletek és érdekek által összekapcsolt személyeket, vagy egy meghatározott területen élő vagy egy meghatározott nonprofit egyesület, intézmény vagy más jogi személy tevékenysége által lefedett személyeket érint.

Ki alapíthat alapítványt?

Az alapítványt hazai vagy külföldi jogi vagy természetes személyek hozhatják létre. Az alapítvány végrendelet útján is létrehozható.

Hogyan jön létre az alapítvány?

Az alapító az alapító okirat megállapításával hozza létre az alapítványt.  Az alapító okiratot lehet határozat, nyilatkozat, végakarat, több alaptó esetében szerződés formájában (továbbiakban együtt alapító okirat) megállapítani.

Az alapítvány jogi személyisége azáltal keletkezik, hogy az illetékes hatóság bejegyzi az Alapítványok Nyilvántartásába. Az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelmét a területileg illetékes megye vagy a Zágráb város a központi közigazgatási hivatalában kell benyújtani. A kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni: alapító okirat; döntés a képviseletre jogosultak kijelöléséről; döntés az irányító testület tagjainak kijelöléséről; szükség szerint a végrendelet végrehajtójának kijelöléséről szóló igazolás; az alapítvány létrehozására szánt pénzeszközök vagy egyéb alapító vagyon rendelkezésre bocsátásának igazolása; az alapító vagyon értékének igazságügyi szakértői értékelése; az alapítvány alapszabálya; szükség szerint az alapítóként eljáró jogi személy cégjegyzékének vagy egyéb nyilvántartásának másolata; ha szükséges, akkor névhasználati engedély; ha szükséges a végrendelet megtámadása esetén az illetékes bíróság jogerős és kötelező határozata.

Az alapítvány nyilvántartásba vételi kérelméről az illetékes hivatal 30 napon belül hozhat döntést a megfelelő kérelem benyújtását követően. Kivételesen a határozat meghozatalára vonatkozó határidő 30 nappal meghosszabbítható. Erre akkor kerül sor, amikor a hatóság hivatalos véleményt kér arról, hogy az alapítvány céljai összhangban állnak-e az adott szakterületre vonatkozó jogszabályokkal.

A horvát alapítványi törvény lehetővé teszi a külföldön bejegyzett alapítványok nyilvántartásba vételét is. Ezeket a horvátországi  székhelyüktól függően a Zágráb város vagy Zágráb megye közigazgatási hatósága veszi nyilvántartásba. Az eljárás hasonló a belföldi alapítványokéhoz.

 

Mit kell tartalmaznia az alapító okiratnak és az alapszabálynak?

Az alapító okirat

Ha az alapítványt egy alapító hoz létre, az alapítvány létrehozásáról szóló nyilatkozattal (határozat, végrendelet stb.) történik.  Ha egy alapítványt többen együtt hoznak létre, az alapító okirat szerződés formájában jön létre. Ezeket a formától függetlenül alapító okiratnak nevezzük:

Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a következőket: 1. az alapító(k) személyneve és lakóhelye (természetes személy) vagy neve és székhelye (jogi személy); 2. az alapító(k) személyi azonosító száma, ill. útlevélszám, ha nincs személyi azonosítója az alapítónak; 3. az alapítvány neve és székhelye; 4. az alapítvány célja; az alapítvány céljának elérését szolgáló vagyonára vonatkozó adatok (alapvagyon).

Milyen az alapítvány szervezete?

Az alapítvány szervei az irányító testület és az igazgató. Az alapítvány alapítóokirata és alapszabálya más elnevezéseket is használhat az alapítvány szervek megjelölésére. Az alapítvány alapszabályában további szervek is meghatározhatók

Irányító testület

Az alapítványt legalább három tagból álló testület irányítja. Az alapítvány irányító testületének tagjait az alapító nevezi ki. Ha az alapítvány alapszabálya másként nem rendelkezik, az irányító testület tagjainak mandátuma négy évre szól, újraválasztási lehetőséggel. Az alapítvány irányító testületének feladata: az alapítvány ügyvezetőjének kinevezése; az alapszabály elfogadása és módosítása; az éves munkaterv és pénzügyi terv, valamint az éves szakmai és  pénzügyi beszámoló elfogadása; döntés az ingatlan vagyon használatáról; egyéb a jogszabályok és az alapszabály által előírt  feladatok.

Igazgató

Ha az alapszabály másként nem rendelkezik az alapítvány igazgatójának megbízatása általában négy évre szól, és újraválasztható.  De ettől a törvényi rendelkezéstől az alapítvány alapszabálya eltérhet. Az alapítvány igazgatója  felelős az alapítvány mindennapi működéséért, a döntések végrehajtásáért és az alapítvány tevékenységének irányításáért. Az igazgató az alapítvány képviselője.

 

Milyen vagyona, bevétele lehet az alapítványnak?

Milyen módon használhatja fel az alapítvány a vagyonát, forrásait?

Az alapítvány vagyonával az alapító okiratban vagy az alapítvány alapszabályában meghatározott módon kell gazdálkodni. Az alapítvány vagyona csak annak a célnak a megvalósítására használható fel, amelyre az alapítvány létrejött. Az alapítvány alapító vagyona az alapítvány céljának megvalósítása érdekében növelhető. Az alapítvány alapvagyona csak akkor csökkenthető. ha ez biztosítja az alapítvány céljának megvalósulását és az alapítvány fennállását. Az alapítvány vagyonát az alapítók, az alapítvány szervének tagjai, alkalmazottai, illetve a hozzátartozóik nem használhatják fel, kivéve általános vagy karitatív cél megvalósítására. Az alapítvány szerveiben végzett munka főszabály szerint tiszteletbeli és önkéntes. Az alapítvány szerveinek tagjai akkor részesülhetnek díjazásban, ha az alapszabály megengedi, valamint  a díjazás fedezetét az alapítvány  bevételei biztosítják és a díj mértéke összhangban van az alapítvány vagyoni lehetőségeivel (nem aránytalanul magas).

Az alapítvány megszűnése esetén az ingatlant a létesítő okiratnak vagy az alapszabálynak megfelelően a hitelezők és a felszámolási, bírósági és egyéb eljárások költségeinek kiegyenlítése után át kell adni egy hasonló célú az alapítványnak, ill. azonos vagy hasonló célú egyesületnek vagy intézménynek, vagy helyi egységnek vagy területi önkormányzatnak.  Ha az alapítvány megszűnése esetén az alapítvány létesítő okiratában vagy alapszabályában meghatározott eljárás nem folytatható le, a fennmaradó vagyont a helyi önkormányzati egység szerzi be. amelynek területén az alapítvány székhelye található.

Hogyan szűnik meg az alapítványt?

Az alapítvány az alábbi okokból szűnhet meg:

1. az alapító vagy az alapítvány illetékes szerve az alapító okiratban és az alapítvány; alapszabályában meghatározottaknak megfelelően az alapítvány megszűnéséről dönt;
2. az alapítvány átalakul;
3. a bírósági határozatot hoz az alapítvány megszűnéséről;
4. csődeljárás lezárulásával
5. Tartós és teljes vagyonvesztés miatt, illetve
6. ha az alapítvány vagyona nem elegendő cél hosszú távú teljesítéséhez.

Az alapítvány megszűntetése megtörténhet:

• Felszámolási eljárás keretében (ezen belül csődeljárás)
• rövidített eljárás keretében (ha nincs szükség felszámolási eljárásra)

 

Hol érhetők el a szervezet adatai? 

 

Az alapítványi és külföldi alapítványi nyilvántartás nyilvános. Az alapítványi nyilvántartásban és a külföldi alapítványi nyilvántartásban szereplő adatokat, valamint az alapítványok alapszabályát, pénzügyi beszámolóit stb. a Horvát Igazságügyi Minisztérium teszi közzé a saját honlapjáról elérhető alapítványi adatbázisban. Az adatbázis elérhető az alábbi linken: 

https://mpu.gov.hr/registar-zaklada-republike-hrvatske/22219

[1] DLUKU O PROGLAŠENJU ZAKONA O ZAKLADAMA roglašavam Zakon o zakladama, koji je Hrvatski sabor donio na sjednici 21. studenoga 2018.