Civil szervezeti formák Ausztriában: az egyesület

Mi az egyesület?

Az egyesület e szövetségi törvény[1] értelmében önkéntes, hosszú távú egyesület, amelyet legalább két fő alapszabálya alapján szerveznek meghatározott, közös, nem anyagi cél érdekében. Az egyesület jogi személyiséggel rendelkezik 

Az egyesület speciális formái

A fiókegyesület olyan egyesület, amely alapszabálya szerint alárendeltje a főegyesületnek. A fiókegyesület osztja a felettes főegyesület célkitűzéseit. A fiók (szekció) a főegyesület jogilag függő, de nagyrészt önállóan irányított szervezeti egysége.

A szövetség olyan egyesület, amelyben általában egyesületek egyesülnek a közös érdekek követése céljából. Az ernyőszervezet az egyesületek közös érdekeinek érvényesítésére létrehozott egyesület.

Ki alapíthat civil egyesületet?

Ausztriában már két személy is alapíthat egyesületet. Az alapítók és a tagok egyaránt lehetek természetes személyek vagy jogi személyek. Ausztriában bejjegyzett egyesületet külföldi személyek is alapíthatnak. Az alapítók (tagok) lehetnek 18 évnél fiatalabbak is.     

Hogyan jön létre az egyesület?

Az egyesület a tagok az alapszabály elfogadásval hozzák létre. Az egyesület jogi személyisége két féle módon létesülhet. Ha az illetékes területi bíróság négy (határidő hosszabbítás esetén legfeljebb hat) héten belül nem bírálja el a nyilvántartásba vételi kérelmet, akkor a szervezet bejegyzése automatikusan megtörténik. A területi bíróság az említett határidő előtt bejelentheti a szervezet nyilvántartásba vételét,

 

Mit kell rögzíteni az egyesület alapszabályában?

Az alapszabálynak minden esetben tartalmaznia kell: 1. az egyesület nevét; 2. az egyesület székhelyét; 3. az egyesület céljának világos és átfogó leírását, 4. a cél megvalósítása érdekében tervezett tevékenységeket és az anyagi források előteremtésének módját; 5. A tagság létesítésére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket; 6. az egyesület tagjainak jogait és kötelezettségeit, 7. az egyesület szerveit és feladatait, különösen annak szabályozását, hogy ki vezeti az egyesület gazdálkodását, továbbá ki a képviseli az egyesületet; 8. az egyesületi szervek tagjainak kinevezésének módját és hivatali idejük időtartamát; 9. az egyesület szervek által hozott határozatok érvényességének követelményeit;  10 az egyesületi viszonyból eredő jogviták rendezésének módját; 11. Az egyesület önkéntes feloszlására és feloszlása ​​esetén az egyesület vagyonának rendezésére vonatkozó rendelkezéseket.

 

Milyen szervei vannak az egyesületnek?

Közgyűlés

Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlést legalább négyévente össze kell hívni. A tagok közös akarata képviselők által, küldöttgyűlés keretében is érvényre juthat.

Ügyvezetés/képviselet

A vezető testület legalább két főből áll. A vezető testület tagjai csak természetes személyek lehetnek. Az egyesület több vagy különböző szerve is megbízható az egyesület irányításával és képviseletével. Az ügyviteli és képviseleti feladatok egyesületi testületen belül is megoszthatók.  Ha az alapszabály másként nem rendelkezik egyesület képviseletét az ügyvezetés két tagja közösen látja el. Az alapszabály lehetőséget adhat az egyesület képviseletének más módon történő szabályozására vagy további személyek meghatalmazására is.

Felügyelőbizottság/Felügyelő

Az egyesület az alapszabályában létrehozhat felügyelő szervet. Ha az egyesület felügyelő szervet hoz létre, annak legalább három természetes személyből kell állnia. A felügyelő testület tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük. Nem tartozhatnak semmilyen testülethez, kivéve a Közgyűlést, amelynek tevékenysége felügyelet alá tartozik. A testület tagjainak megválasztásakor figyelembe kell venni a törvényben rögzített összeférhetetlenségi szabályokat.

Belső ellenőr/Könyvvizsgáló

Minden egyesület számára kötelező két (belső) ellenőrt választani. Az ellenőrök jellemzően az egyesületi tagok közül kerülnek ki. A közgyűlés felügyelete alatt álló tisztégviselők feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék az egyesület gazdálkodását, ügyvitelét.  Feladatuk továbbá a jelentések elkészítése és az egyesület tagjai felé történő beszámolás is. Csak a 1 millió Euró bevétel fölötti szervezetek esetében kötelező hivatalos, külső könyvvizsgálót megbízni a szervezet gazdálkodási, számviteli felügyeletével. 

Milyen vagyona, bevétele lehet az egyesületnek?

A tagdíj fizetését az alapszabály írhatja elő kötelezettségként. A tagdíj bevétel nem adóköteles, amennyiben valós (nem valamely szolgáltatás, termék értékesítését álcázó). Az adományok kizárólag akkor adómentesek és kedvezményt is akkor lehet érvényesíteni utánuk, ha a szervezet alapszabályában megjelenő céljaihoz kapcsolódnak.

Az adományozó cégek és magánszemélyek adókedvezményt a közhasznú, karitatív és vallási tevékenységet végző egyesületek tudnak érvényesíteni. A nonprofit közhasznú és karitatív tevékenységeket a szövetségi adótörvénykönyv 34-37, szakasza határozza meg[2].  Az arra jogosult, a Pénzügyminisztérium nyilvántartásban szereplő közhasznú, karitatív célokat megvalósító civil szervezeteknek, vallási egyesületeknek nyújtott adományokat a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek is levonhatják az adólapjukból. (Az adórendszer „ilyen módon mintegy visszatéríti az adomány összegét az adózónak.)  

35. § A közjó előmozdítása csak akkor valósul meg, ha a tevékenység szellemi, kulturális, erkölcsi vagy anyagi téren a közjó javát szolgálja. Ez különösen vonatkozik a művészet és a tudomány, az egészségügy, a gyermek-, ifjúság- és családvédelem, az idős, beteg vagy testi fogyatékos személyek gondozása, a testmozgás, a közszállás, az iskolai oktatás, a közoktatás, a szakképzés, a műemlékvédelem, a természet-, állat- és barlangvédelem, a helytörténet, a helytörténet megőrzése és a természeti veszélyek elleni küzdelem előmozdítására.
36. § A jótékonysági (humanitárius, jótékony) célok azok, amelyek a rászoruló személyek támogatására irányulnak.

Az egyesületek társaságok, és (korlátlan vagy korlátozott) társasági adó hatálya alá tartoznak. A Társasági adó és az Általános Forgalmi Adó alóli mentességet vagy kedveszményt a szervezet az alapszabályáéban rögzített célokhoz kapcsolódóan érvényesíthet. Hiába felen meg egy tevékenység a törvény szerint meghatározásnak, ha az alapszabályában nem szerepel az adott cél, akkor a szervezet teljeskörű adókötelezettség terheli. 

Az állami, önkormányzati támogatásból származó bevételek közül érdemes kiemelni a COVID-19 járvány hatásainak enyhítése érdekében létrehozott Nonprofit Alapot. Ebből szintén az adótörvény szerinti értelemben vett nonprofit szerveztek jutahatnak támogatáshoz. 

Vállalkozási tevékenységet is folytathat az egyesület?

Az egyesületi törvény szerint az egyesület tevékenysége nem irányulhat a nyereségszerzésére. Az egyesületek ezzel együtt végezhetnek gazdasági-vállalkozási tevékenységet. Ezeket három kategóriába lehet sorolni[3]:

• A nélkülözhetetlen kisegítő vállalkozás adómentesnek minősül. Az adómentesség feltétele, hogy a gazdasági tevékenység nem vezet az egyesület (és más nonprofit szervezet) alapszabályban/alapító okiratban meghatározott céloktól való eltéréshez. Továbbá a gazdasági tevékenységből származó bevétel a társaság karitatív, jótékonysági vagy egyházi céljainak előmozdítását szolgálja. Ezt a magyar fogalmakat használva az alapcélhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenységnek mondhatnánk. Ez is csak akkor számít adómentesnek, ha az adótörvény szerint jótékonysági vagy karitatív területen valósul meg (pl. egy művészeti egyesület rendezvényén a belépőjegyek értékesítése). Fontos kikötés, hogy az adómentes tevékenységet végző szervezet nem versenyezhet nagyobb mértékben, az adófizető vállalkozásokkal, mint ami a céljának teljesítése során elkerülhetetlen.
• Az elengedhetetlen kiegészítő tevékenység (a magyar terminológia szerint az alapcél eléréshez közvetetten kapcsolódó tevékenység) a létesítő okiratban is rögzített jótékonysági vagy karitatív célok elérésének eszközeként jelenik meg, de anélkül, hogy a meghatározott juttatási célt közvetlenül szolgálná. (ilyen tevékenység pl. ruhatár, büfé biztosítása a művészeti eseményen). Az ilyen tevékenységből származó bevétel is adómentes lehet, ha az ebből származó bevétel éves összege nem haladja meg 10 000 eurót. Ezen összeg fölött az adóhatóság adhat mentességet. Ezek a tevékenyégek a társasági adókötelesek lehetnek, de mindig az áfamentesek.
• a kedvezményes elbánást sértő üzleti tevékenység az bevétel szerzésre irányúló vállkozási tevékenység amelyre nem vonatkoznak a nélkülözhetetlen vagy nélkülözhetetlen kiegészítő tevékenységre vonatkozó követelmények. Ezek a tevékenységek teljes körűen adóznak. Továbbá, ha e tevékenység árbevétele meghaladja a 40 000 eurót, akkor az egyesületnek mentességet kell kérnie az adóhatóságtól, hogy megmaradjon a nonprofit státusza. Az egyesületek általában 10%-os ÁFA kulccsal végzik a vállalkozási tevékenységeiket.

Milyen módon használhatja fel az egyesület a vagyonát, forrásait?

Az egyesületi törvény szerint az vagyona kizárólag az egyesület céljaira használható fel.  A kép valójában árnyaltabb. Az egyesületek a céljaik mellett, működésük, a kiegészítő tevekénységeik végzése érdekében is használnak forrásokat.     

Az egyesület számviteli rendszerében gondoskodni kell a bevételek és kiadások folyamatos nyilvántartásáról. A számviteli évet követő öt hónapon belül a vezető szervnek bevételi és kiadási elszámolást kell készíteni, A számviteli évnek Ausztriában nem kell megegyeznie a naptári évvel, de nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

Ha az egyesület kiadása két egymást követő számviteli évben meghaladta az 1 millió eurót, a következő számviteli évtől a bevétel-kiadás elszámolás helyett éves pénzügyi kimutatást (mérleget, eredménykimutatást) kell készítenie. Az éves beszámoló készítésének kötelezettsége megszűnik, ha a küszöbértéket két egymást követő pénzügyi évben nem lépik túl.

Hogyan szűnik meg az egyesület?

Önkéntes feloszlatás

Ez esetben az alapszabály határozza meg, hogy az egyesület milyen feltételek mellett oszlathatja fel magát, és mi a teendő ebben az esetben az egyesület vagyonával.

Hivatalos feloszlatás

A bíróság oszlatja fel az egyesületet, ha az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 11. cikke (2) bekezdésének követelményeit, túllépi a törvényben meghatározott tevékenységi körét, vagy már nem felel meg a törvényes működésfeltételeknek

Hol érhetők el a szervezet adatai? 

Az Egyesületeket a helyileg illetékes bíróságokon kell nyilvántartásba vetetni. A helyi bíróságok gondoskodnak az adatok frissítéséről és nyilvános hozzáférést is biztosítanak a szerveztek adataihoz. Az Egyesületek adatai bekerülnek a Belügyminisztérium által kezelt központi nyilvánításba is. Az egyesületi regisztert (verein regiter) az osztrák szövetségi Belügyminisztérium gondozza. A nyilvántartás elérhető a következő címen:

 https://citizen.bmi.gv.at/at.gv.bmi.fnsweb-p/zvn/public/Registerauszug

[1] Bundesgesetz über Vereine (Vereinsgesetz 2002 – VerG) https://www.ris.bka.gv.at/GeltendeFassung.wxe?Abfrage=Bundesnormen&Gesetzesnummer=20001917

[2] Bundesgesetz über allgemeine Bestimmungen und das Verfahren für die von den Abgabenbehörden des Bundes, der Länder und Gemeinden verwalteten Abgaben (Bundesabgabenordnung – BAO)  közli: https://www.ris.bka.gv.at/GeltendeFassung.wxe?Abfrage=Bundesnormen&Gesetzesnummer=10003940

[3] https://www-bmf-gv-at.translate.goog/themen/steuern/spenden-gemeinnuetzigkeit/H%C3%A4ufig-gestellte-Fragen-zu-Vereinen-%E2%80%93-Gemeinn%C3%BCtzigkeit-und-Registrierkassenpflicht.html?_x_tr_sl=de&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc alapján