Civil szervezeti formák Ausztriában: az alapítány

Ausztriában többféle alapítványi forma létezik: pl. magán (családi) alapítvány, bizalmi alapítvány, közösségi alapítvány, jótékonysági alapítvány stb. Emellett egymással párhuzamosan élnek az osztrák szövetségi állam egészére és az egyes tartományokra vonatkozó szabályok.  Mi az magyar kisebbségi közösségek szempontjából kiindulva Burgenland Tartomány jótékonysági alapítványokra vonatkozó szabályokat tekintjük át.      

Mi az alapítvány?

Burgenland alapítványi törvénye[1] eszerint az alapítvány olyan jogi személyiséggel rendelkező, az alapító szándékának kinyilvánításával tartósan lekötött vagyon, amelynek bevételei jótékonysági vagy karitatív célok megvalósítását szolgálják.

A jótékonysági cél alatt valójában a nonprofit és a közhasznú fogalmak elegyét kell érteni.  A tartományi törvény a jótékonysági cél alatt a szövetségi adótörvénykönyvben szereplő „nonprofit” kifejezés meghatározására hivatkozik.

35. § A közjó előmozdítása csak akkor valósul meg, ha a tevékenység szellemi, kulturális, erkölcsi vagy anyagi téren a közjó javát szolgálja. Ez különösen vonatkozik a művészet és a tudomány, az egészségügy, a gyermek-, ifjúság- és családvédelem, az idős, beteg vagy testi fogyatékos személyek gondozása, a testmozgás, a közszállás, az iskolai oktatás, a közoktatás, a szakképzés, a műemlékvédelem, a természet-, állat- és barlangvédelem, a helytörténet, a helytörténet megőrzése és a természeti veszélyek elleni küzdelem előmozdítására.
36. § A jótékonysági (humanitárius, jótékony) célok azok, amelyek a rászoruló személyek támogatására irányulnak.

Az alapítványtól valamelyest eltér az alap (Fond) fogalma. Az alap vagyonát nem köti le tartósan az alapító. De a vagyon felhasználása itt is valamilyen közhasznú vagy karitatív célt szolgál. Az alap szintén jogi személyiséggel rendelkezik.

Az alapítvány a szövetségi alapítványi törvény[2] alapján az alapítvány (Stiftung) olyan az alapító rendelkezése alapján tartósan biztosított vagyon, amelynek hozama karitatív vagy jótékonysági célok teljesítését szolgál. Az alapítvány jogi személy.

Az alapítványtól valamelyest eltér az alap (Fond) fogalma. Az alap vagyonát nem köti le tartósan az alapító. De a vagyon felhasználása itt is valamilyen közhasznú vagy karitatív célt szolgál. Az alap szintén jogi személyiséggel rendelkezik. 

 

Ki alapíthat alapítványt, alapot?

Az alapító egyaránt lehet természetes személy vagy jogi személy. Az alapító csak nagykorú személy lehet.  Az alapító lehet külföldi természetes vagy jogi személy is. 

Az alapító egyaránt lehet természetes személy vagy jogi személy. Az alapító csak nagykorú személy lehet.  Az alapító lehet külföldi természetes vagy jogi személy is. 

Az alapítványt örökhagyással csak természetes személy tehet. Ha több alapító van, akkor az alapítói jogokat együttesen gyakorolják. Ettől az alapító okirat rendelkezése alapján el lehet térni.

Hogyan jön létre az alapítvány?

Az alapítvány két lépésben jön létre. Az első lépés az alapító okirat (alapító nyilatkozat) megállapítása. Ezzel az alapítók hozzák létre az alapítványt.  A második lépés, amikor a területileg illetékes hatóság (járási kormányhivatal) engedélyezi a szervezet megalakulását. Az engedélyező hatósági határozat jogerőre emelkedésével alakul meg a szervezet, mint jogi személy.

Az engedélyt akkor adja ki a hatóság, ha

1. az alapító nyilatkozat megfelel a törvényben előírt feltételeknek;
2. az alapítvány célja nonprofit vagy karitatív célú;
3. az alapítvány vagyona elegendő az alapítvány céljának hosszú távú teljesítéséhez, vagy

az alap vagyona elegendő az alap céljának teljesítéséhez;

Az alapítvány vagyona különösen akkor nem tartható elegendőnek, ha a bevételek várhatóan csak az ingatlanok hosszú távú vagy tartós fenntartását teszik lehetővé anélkül, hogy azok az alapítványi cél közvetlen megvalósítását szolgálnák.

Az alap eszközei akkor elegendők, ha az alap létrehozásakor az alap célhoz kötött eszközei várhatóan megfelelnek az alap céljának.

Ugyanez az eljárás érvényes szövetségi szinten is, csak aljáró hatóság a …..

Mit kell tartalmaznia az alapító okiratnak?

Az alapító nyilatkozatnak egyes tartalmi elemeinek beépítését a törvény kötelező jelleggel írja elő: 1. a) alapítvány létesítése esetében: az alapító szándéknyilatkozata, hogy bizonyos vagyontárgyakat (alapvagyont) tartósa alapítvány alapítására fordít; b) alap létesítése esetében: az alapító szándéknyilatkozata, hogy bizonyos vagyontárgyakat alap létesítésére fordít; 2. az alapítvány jótékonysági vagy jótékonysági céljának meghatározása; 3. a vagyonkezelő kinevezésére vonatkozó javaslatot; 4. az alapítvány elkészítendő alapszabályának tartalmáról szóló tájékoztatást; 5. az alapítványi szervek első tisztségviselőinek kinevezésére vonatkozó javaslatot; 6. tájékoztatást az alapítványi vagyon speciális befektetési típusáról.

Mortis causa alapítvány esetén az alapítási nyilatkozatot végrendeleti megállapodás formájában kell megtenni. A hagyatéki bíróságnak tájékoztatnia kell a hatóságot az ilyen végakaratról.

 

Mit kell tartalmaznia az alapítvány alapszabályának?

Az alapító okirat mellett az alapítványnak rendelkeznie kell a működését, szervezetét, gazdálkodását meghatározó alapszabállyal (működési szabályzattal). Az alapszabálynak tartalmaznia kell: 1: az alapítvány nevét és székhelyét; 2. az alapító vagyonról; 3. az alapítvány céljáról; a bevétel felhasználásáról; 4. az alapítvány vagyonának felhasználásáról;  5. az alapítványban részesülők köréről és az alapítványi juttatások odaítélésének rendjéről; 6. az alapítványi tisztségviselők  és feladataik kijelöléséről valamint tisztségviselők kinevezéséről és felmentéséről; 7. a határozatok érvényességének követelményeiről, az alapítvány képviseletéről;  8. tisztségviselők  javadalmazásáról; 9. az alapítvány megszűnéséről  és a fennmaradó alapítványi vagyon felhasználásáról szóló szabályokat.

Milyen az alapítvány szervezete?

Vagyonkezelő (alapítványi megbízott)

Vagyonkezelőt akkor kell kijelölnie a hatóságnak, ha az alapító nem terjesztett elő javaslatot az alapszabályra és az első vezető tisztégviselőkre. A vagyonkezelő ideiglenesen irányítja és képviseli az alapítványt. Ha ezt korábban az alapító nem tehette meg (pl. végrendelet által jött létre az alapítvány) a vagyonkezelő feladata többek között az alapszabály elfogadására és az első vezető tisztségviselők kijelölésére vonatkozó javaslat előkésztése és előterjesztése a hatóság felé.

Az alapítvány szervezete és tisztségviselői

A törvény nem határozza meg, hogy milyen szerveknek kell létrejönni. A jogszabály a tisztségekről, a képviselet módjáról és terjedelméről sem rendelkezik. A törvény általános érvénnyel fogalmazza meg, hogy az alapítvány szervei felelősek az alapítvány igazgatásáért, különösen az alapítványi vagyon megőrzéséért és az alapítványi cél teljesítéséért, valamint az alapítvány képviseletéért. A szövegből és a gyakorlatból az következik, hogy az alapítványok esetében szükséges legalább az ügyvezető, döntéshozó szerv és legalább egy vagy több vezető tisztségviselő kijelölésére.   

Tisztségviselőnk csak olyan döntésképes és alkalmas személyt lehet kinevezni, aki kifejezetten hozzájárult a kinevezéséhez. Jogi személy alapítványi szervvé történő kinevezése esetén ez a jogi személy képviseletére kijelölt természetes személyekre is vonatkozik.

Alapítványi biztos

A hatóságnak alapítványi biztost kell kijelölnie egy alapítványhoz, ha a tisztségviselők számának csökkenése miatt az alapítvány szervezete nem tud döntéseket hozni. Akkor is alapítványi biztost kell kijelölni, ha az alapítványi vagyon tartós megőrzése vagy az alapítvány céljának megvalósulása kerül veszélybe az alapítvány szerveinek magatartása miatt.  Az alapítványi biztos kinevezésével az alapítvány ügyvitele és képviselete erre a személyre száll át. Az alapítványi biztos ideiglenesen irányatja és képviseli az alapítványt. A feladata a törvényes működés helyreállítása. Ennek keretében tesz javaslatot a hatóság felé az új alapítványi tisztségviselők kijelölésére.  

 

Milyen vagyona, bevétele lehet az alapítványnak?

Magánjogi jogi személyként az alapítványok általában társasági adókötelesek a jövedelmük után és iparűzési adókötelesek az üzleti tevékenységük után. A jótékonysági alapítványok azonban általában mentesülnek ezen adók alól. Ez azt jelenti, hogy különösen az adományokból, a vagyonkezelésből és az olyan gazdasági tevékenységekből származó jövedelmek, amelyek az adótörvénykönyv alapján közhasznúnak (jótékonynak, vagy karitatívnak) számítanak és szerepelenek az alapítvány alapító okiratában is adómentesnek számítanak. Az adómentesség csak évi 10.000 euró érétékhatárig illeti meg azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek közvetetetten segítik elő az alapítvány cél és törvény szerinti közhasznú tevékenységét. Minden egyéb gazdasági tevékenység tejeskörűen adózik, mind a társasági, mind az ÁFA szempontjából.

nem vonatkozik az olyan gazdasági tevékenységből származó jövedelemre, amely nem szolgálja egyidejűleg a jótékonysági célt (adóköteles gazdasági tevékenység).

 

Hogyan használható fel az alapítványi vagyona, forrásai?

Ha az alapító okirat másként nem rendelkezik az alapítvány vagyonát az általános társadalombiztosítási törvény 446. §-ának megfelelő módon kell befektetni. Ez azt jelenti, hogy a befektetések biztonságát és likviditását kell előtétérbe állítani a hozammal szemben. A befeketések csak az EGT országok állami hitelintézeti és vállalti értékpapírjaiba, betéteibe, kötvényeibe fekethetők be.

 Az ingatlan alapítványi vagyon megterhelésére vagy eladására vonatkozó jogügyletek jogerőre emelkedéséhez a hatóság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás csak akkor adható meg, ha az alapítványi cél teljesítése ezáltal nem kerül veszélybe.

Az alapítványokat a hatóság felügyeli. A felügyelet az alapítvány megfelelő gazdálkodására, különösen az alapítványi vagyon felhasználására és az alapítványi cél teljesítésére terjed ki.

Az alapítvány minden év június 30-ig benyújtja a hatóságnak az előző naptári évre vonatkozó beszámolóját. A beszámolónak tartalmaznia kell legalább az Alapítvány bevételeit és kiadásait, valamint az előző naptári év december 31-én fennálló vagyonát. A beszámolóhoz csatolni kell az elmúlt naptári évben az alapítvány céljának megvalósítása érdekében nyújtott szolgáltatásokról szóló jelentést.

 

Hogyan szűnik meg az alapítványt?

Az alapítványt a hatóság, kérelemre vagy hivatalból számolja fel, ha  

1. Az alapítványi vagy pénztári vagyon már nem létezik, vagy az abból származó bevétel már nem elegendő az alapítvány vagy alap céljának teljesítéséhez, és nincs reális lehetőség a megfelelő vagyon helyreállítására.
2. Az alapítványi vagy pénztári vagyon már nem elegendő az alapítvány vagy alap céljának tartós teljesítéséhez, és nincs ésszerű kilátás a megfelelő vagyon helyreállítására még az alapító okirat módosítása esetén sem.
3. Az alapítvány célja már nem közhasznú vagy nem teljesíthető, és az alapítvány alapszabályának 18. § (3) bekezdése szerinti módosítása sem lehetséges.

Hol érhetők el a szervezet adatai? 

A szövetségi belügyminiszter köteles nyilvántartást vezetni az alapítványokról és alapokról minden olyan alapítványról és alapról, amelyre a szövetségi alapítványokról és alapokról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak, és tájékoztatást kell adnia a nyilvántartásban szereplő információkról. Ezen túlmenően a szövetségi belügyminiszter köteles elektronikus, nyilvános névjegyzékben hozzáférhetővé tenni az alapítvány vagy alap nevének, székhelyének és címének aktuális állapotát, valamint a képviselőtestületek nevét.

Ez a nyilvánosan elérhető, rendszeresen frissített címtár az alábbi linken érhető el.

https://www.bmi.gv.at/409/start.aspx

[1] Gesetz vom 23. März 1995 über Stiftungen und Fonds im Burgenland (Burgenländisches Stiftungs- und Fondsgesetz)

[2] Bundesgesetz über die Regelung des Bundes-Stiftungs- und Fondswesens (Bundes-Stiftungs- und Fondsgesetz 2015 – BStFG 2015)