A Kárpátalján létesíthető civil szervezeti formák 2.: az alapítvány

Mi az alapítvány?

Ukrajnában nincs külön alapítványi törvény. Jelenleg párhuzamosan két féle alapítványi típus létezik.  A „normál” alapítványok létesítését a Polgári Törvénykönyv [1] (Ptk) teszi lehetővé.  A Ptk. 83. § (3) bekezdés értelemzése alapján az alapítvány olyan szervezet, amelyet egy vagy több személy (alapító) egy általuk meghatározott cél érdekében vagyon összevonással (felosztással) hoz létre. Az alapítók nem irányítják a célnak általuk rendelt vagyon terhére történő megvalósítását.

A jótékonysági alapítványokról az ukrán jótékonysági törvény[2] rendelkezik. Jótékonysági alapítványnak minősül az a jótékonysági szervezet[3], amely az alapító okirat alapján működik, tagsággal rendelkezik.  A jótékonysági alapítvány irányítói a jótékonysági tevékenység céljainak elérése érdekében semmilyen vagyont nem kötelesek átadni ennek a szervezetnek. Jótékonysági alapot egy vagy több alapító hozhat létre. A jótékonysági alap vagyonát a tagok és/vagy más jótevők alakíthatják.

A Polgári Törvénykönyv és a jótékonysági törvény közötti ellentmondás esetén a jótékonysági alapítványokra az utóbbi jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ki létesíthet alapítványt?

Ukrajnában a „Jótékonysági tevékenységről és jótékonysági szervezetekről” szóló törvény 12. cikkének 1. bekezdésének figyelembevételével a jótékonysági alapítványok alapítói lehetnek cselekvőképes természetes és jogi személyek, kivéve az állami hatóságokat, a helyi önkormányzatokat és más közjogi jogi személyeket. A jótékonysági alapítványt egyetlen személy is alapíthatja. Nincs korlátozás a jótékonysági alapítványok alapítóinak maximális számára vonatkozóan. Az alapító lehet külföldi természetes vagy jogi személy is. Az alapító nem visel semmilyen kötelezettséget az alapítvány kötelezettségeiért, kivéve azokat, amelyeket a bejegyzés befejezése előtt vállalt.

Hogyan jön létre az alapítvány?

Az alapítványt az alapító okirat elfogadásával hozza létre az alapító. Az alapítvány a magánjog alapján létesülő jogi személy. Az alapítvány jogi személyisége, akkor keletkezik, amikor az illetékes szerv vagy szervek nyilvántartásba veszik. A két alapítvány típus nyilvántartásba vételi kötelezettsége eltér egymástól. A „normál” alapítványokat más jogi személyiségekhez hasonlóan jegyzik be az egységes (valamennyi jogi személy adatait tartalmazó) nyilvántartási rendszerbe. A jótékonysági a szervezeteknek a minden jogi személyre vonatkozó nyilvántartásba vételi eljárás mellett a speciálisan a jótékonysági szervezetekre vonatkozó szabályoknak is meg kell felelni. Ez azt jelenti, hogy a jótékonysági alapítványnak eleget kell tennie az általános követelményeknek. E mellett regisztrálnia kell magát az Igazságügyi Minisztérium jótékonysági szervezetekre vonatkozó nyilvántartásába is. Ha e két követelményt teljesítik, jön létre a jótékonysági alapítványok jogi személyisége. Ezután már csak az adóhatóságnál kell bejelentkezniük nonprofit szervezetként, ahhoz, hogy ténylegesen elindulhasson a tevekénységük.               

A nyilvántartásba vételi eljárás a hivatalos képviselő kérelmére indul el. Az alapítványok és jótékonysági alapítványok állami nyilvántartásba vételét a helyi közigazgatási szolgáltató központok és az erre jogosult közjegyzők végzik a szervezet székhelyén.

Milyen iratokat kell beadni az alapítványok és jótékonysági alapítványok állami nyilvántartásba vételéhez?

A jótékonysági alap állami nyilvántartásba vételéhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a következő dokumentumokat:

1. kérelem a jogi személy létrehozásának állami nyilvántartásba vételéhez;
2. a jótékonysági alap alapszabálya (összevarrt, számozott és az alapítók (résztvevők) vagy az általuk meghatalmazott személyek által aláírt);
3. az alapító okirat (jegyzőkönyv) a jótékonysági alapítvány létrehozásáról;
4. a regisztrációs díj megfizetését igazoló bizonylat (eredeti példány).

Amennyiben a kérelem hiánytalan és a hatóság nem talál a nyilvántartásba vételt kizáró okot, akkor a hatóság 30 napon belül kiad egy igazolást.  A regisztrációs igazolás hivatalosan megerősíti az alapítvány jogi státuszát és létezését.

Ukrajnában a jótékonysági alapítványokat a területileg illetékes Állami Közigazgatási Hivatalok (területi adminisztráció) veszik nyilvántartásba. Az eljárást állami közjegyző is elvégezheti. De figyelni kell arra, hogy nem minden közjegyző jogosult a nyilvántartási eljárás lefolytatására. A nyilvántartásba vételi eljárás során az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a szervezet jogi, gazdasági és adózási szempontból teljesíti e nyilvántartásba vétel feltételeit.

Milyen követelmények vannak a jótékonysági alapítványok dokumentumainak elkészítésére?

A jótékonysági alapítványok állami nyilvántartásba vételéhez benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos főbb követelmények a 15. cikkelyben találhatók „A jogi személyek, egyéni vállalkozók és közösségi formációk állami nyilvántartásáról” törvényben. A következőket tartalmazzák:

• A dokumentumokat állami nyelven kell megfogalmazni, és a kérelmező kérésére további, más nyelven is (kivéve az állami nyilvántartás iránti kérelmet);
• A dokumentumok szövegének olvashatónak kell lennie (gépelve vagy nyomtatott betűkkel, kézzel írva);
• A dokumentumok nem tartalmazhatnak törléseket vagy kiegészítéseket, áthúzott szavakat és egyéb nem előre meghatározott javításokat, helyesírási és matematikai hibákat. Nem lehetnek ceruzával kitöltve, és nem tartalmazhatnak olyan sérüléseket, amelyek megnehezítik a tartalmuk egyértelmű értelmezését;
• Az elektronikus formában benyújtott dokumentumoknak meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak;
• A jogi személy irányító szervének határozatát a jogszabályban meghatározott követelmények betartásával kell megfogalmazni, és meg kell felelnie a jogszabályoknak;
• Az állami nyilvántartás iránti kérelmet a kérelmező írja alá. Ha a kérelmet postai küldeményként nyújtják be, a kérelmező aláírásának hitelességét közjegyzőnek kell igazolnia;
• Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a jogszabályban előírt adatokat, és meg kell felelnie a jogszabályoknak;
• Az alapító okirat írásbeli formában kell, hogy készüljön, át kell fűzni, számozni kell, és az alapítók (részvevők), valamint az általuk meghatalmazott személyeknek alá kell írniuk. Az alapító okiraton található aláírások hitelességét közjegyzőnek kell igazolnia, ha ez az adott jótékonysági szervezet alapító okirataiban előírás;
• A külföldi nyelven megfogalmazott dokumentumot állami nyelvre kell lefordítani, a fordítás helyességét pedig a jogszabályoknak megfelelően kell igazolni.

Mit kell tartalmaznia az alapító okiratnak és az alapszabálynak?

Alapító okirat

Az alapító okirat az alapítvány létrehozását és jogi státuszát rögzíti. Tartalmát a jogszabályok határozzák meg. A Ptk. szerint minden jogi személy alapító okirata tartalmazza az alapító nevét, a jogi személy célját, az alapító vagyont és a szervezet irányításával kapcsolatos részleteket. Az alapítványok a cél meghatározás mellett az alapító okiratukban rögzítik a cél elérése érdekében a szervezetnek átadott vagyont, az irányítási rendet. Ha a végrendeletben foglalt létesítő okiratban a fent említett rendelkezések külön hiányoznak, azokat az állami nyilvántartásba vételt végző szerv állapítja meg.

A jótékonysági alapítványok az alapító okiratában további a jótékonysági törvényekben szereplő elemeket is szabályozni kell. Ilyen elem a karitatív tevékenység céljai és területei (a törvényben szereplő felsorolás alapján kell meghatározni a tevékenységi terület(ek)et; a szervezet vezető testületei, összetételük, illetékességük, működési rendjük; a vezető testülete tagjainak kinevezésének, megválasztásának, jóváhagyásának, pótlásának, jogkörük gyakorlásának felfüggesztésének (visszavonásának) rendje; az alapító okiratának módosítására vonatkozó eljárás; a jótékonysági szervezet vagyonforrásai (bevételei), ellenőrzési és beszámolási eljárásai; a szervezet megszűnésének indokai és eljárása, ideértve a feloszlatási eljárást is.

Sajátos, hogy a jótékonysági alapítványnak vannak tagjai. E miatt az alapító okirat a tagokra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz (pl. a tagság létesítése, megszűnése; a tagok jogai és kötelezettségei.) 

Alapszabály

Ukrajnában az alapítványoknak alapító okiratot mellett alapszabályt is kell készíteniük. Az alapszabály az alapítvány belső szabályozó dokumentuma és a következőket kell tartalmaznia:

• a jótékonysági alapítvány neve;
• a jótékonysági tevékenység céljai és területei;
• a jótékonysági alapítvány irányító testületei, azok összetétele, hatáskörük, működési rendjük és döntéshozatali eljárásuk;
• a jótékonysági alapítvány irányító testületeinek tagjainak kinevezésére, választására vagy jóváhagyására vonatkozó eljárás, a legfelső irányító testület kivételével, az ő helyettesítésük, a hatáskörük felfüggesztése és megszüntetése (visszahívás);
• a jótékonysági alapítvány alapító okirataiba történő módosítások eljárása;
• az eszközök (jövedelmek) forrásai, a jótékonysági alapítvány ellenőrzésének és beszámolásának rendje;
• a jótékonysági alapítvány megszüntetésének alapjai és eljárása, különösen az eszközök elosztásának rendje;
• a jótékonysági alapítvány tagjává válás feltételei és eljárása, a tagok jogai és kötelezettségei, valamint a tagok jótékonysági alapítványból való kizárásának feltételei és eljárása.

A jótékonysági alapítvány alapszabálya meghatározhatja a tevékenység és a megszüntetés különleges sajátosságait, amelyeknek nem szabad ellentmondaniuk Ukrajna törvényeinek.

Milyen az alapítvány szervezete?

Vezetőség

A vezetőséget az alapító nevezi ki. Az alapítók nem vesznek részt az alapítvány irányításában. A vezető szerv egy vagy több személyből állhat. A vezetőség döntéseit többségi szavazattal kell elfogadni, hacsak az alapító okirat másként nem rendelkezik. Az alapító okirat módosítására, a 50% vagy annál nagyobb mértékű alapítványi vagyontárgy elidegenítésére vagy az alapítvány megszüntetésére a vezetőségnek 3/4-es többséggel kell meghoznia a döntést. A vezetőség tagjainak a jogi személy legjobb érdekében, körültekintően és ésszerűen kell eljárniuk. Ha az alapító okirat másként nem rendelkezik a vezetőség tagjai bármikor felmenthetők. Az igazgatótanács által hozott határozatokat az alapító(k) vagy a tagok bíróságon megtámadhatják.

Felügyelő szerv

A szervezet tevékenységének felügyeletét annak felügyelő bizottsága látja el. A felügyelő bizottság felügyeli a szervezet vagyongazdálkodását, a szervezet céljának betartását és az alapító okirat szerinti egyéb tevékenységét.

A jótékonysági alapítvány szervezeti rendje sem különbözik a jótékonysági egyesületektől. Az ukrán jótékonysági törvény alapján a jótékonysági alapítvány a következő szervekből áll:

Közgyűlés, amely az alapítvány legfőbb döntéshozó szerve. Az általános gyűlésen az alapítvány tagjai vagy képviselői vesznek részt, akik döntenek az alapítvány stratégiai kérdéseiről, fontos döntésekről és a vezetőség kinevezéséről. Felügyelőbizottság hiányában annak hatáskörét a közgyűlés gyakorolja. A jogszabály szerint a jótékonysági alapítványok tagjai közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik pl. az alapszabály módosítása; a végrehajtó testület és a felügyelő bizottság tagjainak kinevezése, megválasztása és megbízatásának felfüggesztése, illetve megbízatásának megszüntetése; az átalakulásról vagy megszűnésről szóló határozat meghozatala stb. Ha a karitatív alapítványnak egy tagja van a közgyűlése által meghozandó döntéseket egyedül ez a tag hozza meg. Ezeket a döntéseket az egyszemélyi döntéshozó írásban hozza meg.

Végrehajtó szerv, amely felelős az alapítvány napi működéséért és irányításáért. Általában a végrehajtó szervet a közgyűlés nevezi ki.  A végrehajtó testület egy vagy több cselekvőképes természetes személyből áll. A végrehajtó szerv a karitatív szervezet nevében, a törvényben és a karitatív szervezet alapító okiratában meghatározott módon és hatáskörben jár el.

Ellenőrző Bizottság, amelyet nem kötelező létrehozni. Ha létrejön, akkor ez a szerv felelős az alapítvány pénzügyi tevékenységének ellenőrzéséért és felügyeletéért. A jótékonysági alapítvány felügyelő bizottságának tagja nem lehet a vezető testület tagja. Ha létrejön a felügyelő bizottság, akkor e szerv hagyja jóvá a szervezet karitatív programjait, és ellenőrzi, hogy a karitatív szervezet tevékenysége és vagyonfelhasználása megfeleljen az alapító okiratoknak. A jótékonysági alapítványok felügyelőbizottságának jogkörét és működési rendjét alapszabályuk határozza meg.

Milyen vagyona, bevétele lehet az alapítványnak?

A Polgári Törvénykönyv rendelkezése alapján az alapítványok és a nem gazdasági célú társaságok nem törekedhetnek nyereségre. Ha a szervezet nyereséget ér el, a profitot nem oszthatja fel újra az alapító(k) és a tagok között. A Polgári Törvénykönyv rendelkezése alapján az alapítványok és a nem gazdasági célú társaságok nem törekedhetnek nyereségre. Ha a szervezet nyereséget ér el, a profitot  nem oszthatja fel újra az alapító(k) és a tagok között. Az ukrán adótörvénykönyv[4] értelmében a civil szervezetek nem adókötelesek a társasági adó tekintetében. A kötelezettség alól akkor, mentesülnek, ha az alapító okiratukban, alapszabályukban rögzítik gazdálkodásuk nonprofit jellegét és azt, hogy a bevételeiket a céljuk érdekében használják fel. Az adómentességnek feltétele az, hogy az alapítvány regisztrálva legyen a nonprofit szervezetek jegyzékében (ez nem külön eljárás, már a megalakuláskor így veszik nyilvántartásba a jótékonysági alapítványokat és alapítványokat). Amennyiben a szervezet e feltételeket nem teljesíti vagy megszegi a nyereség felosztásra és felhasználására vonatkozó szabályokat, a hatóság átminősíti és adóköteles lesz.

Az adományokat adómentesen fogadhatnak az alapítványok és más nonprofit szervezetek is. Az adományokat mind a magán, mind a jogi személy adományozók leírhatják az adójukból. A nonprofit szervezetek által adott segélyek, támogatások a jogszabályban rögzített étékhatáron belül mentesül a jövedelem adófizetés kötelezettsége alól. Az ÁFA szempontjából az alapítványok és más nonprofit szervezetek akkor számítanak adóalanynak, ha gazdasági tevékenységet folytatnak. Az alapítványok, egyesületek többsége végez gazdasági tevékenységet. A gazdasági tevékenység ÁFA szerinti megítélése Ukrajnában is független a tevékenység eredményétől. Más gazdálkodókhoz hasonlóan a civil szervezeteknek sem kell adózóként regisztrálniuk magukat az ÁFA tekintetében, ha az adott évre szóló bevételük kevesebb, mint 1 000 000 hrivnya. 

A Ptk. nem határozza meg, hogy az alapítványnak ki lehet a kedvezményezettje. A jótékonysági törvény is csak arra utal, hogy a kedvezményezett sem jutalom, sem kártérítés, sem egyéb formában nem viszonozza a neki nyújtott segítséget.

A jótékonysági törvény értelmében jótékonysági az alapítványoknak a gazdasági tevékenységükből származó összes bevételt programtevékenységre vagy a nyereség ismételt befektetésére kell fordítani. A jótékonysági törvény alapján a jótékonysági szervezetek tulajdonosi és egyéb vagyoni jogokkal rendelkezhetnek pénzeszközök, értékpapírok, telkek és egyéb ingatlanok és ingóságok, valamint immateriális javak fölött, ha a törvény vagy létesítő okirat másként nem rendelkezik. A jótékonysági szervezeteknek joguk van nyereségszerzési cél nélkül gazdasági tevékenységet folytatni, amely hozzájárul az alapító okiratban foglalt céljaik eléréséhez.

A törvény meghatározza, hogy a jótékonysági szervezet miként használhatja fel a forrásait. A jótékonysági szervezet adminisztrációs költségeinek összege nem haladhatja meg a szervezet tárgyévi bevételének 20 százalékát. A jótékonysági alapok kezelésével kapcsolatos költségek is a karitatív szervezet igazgatási költségei között szerepelnek, kivéve, ha jogszabály vagy a jótékonysági szervezet és a jótevő közötti okirat másként nem rendelkezik.

A jótékonysági szervezetek a jogszabályban meghatározott módon összeállítják és benyújtják a pénzügyi, statisztikai és egyéb kötelező beszámolókat. A karitatív szervezetek bevételeinek és kiadásainak szerkezetére, összegére, valamint vagyonuk karitatív tevékenységre történő felhasználásának feltételeire vonatkozó információk nem minősülnek bizalmas információnak vagy üzleti titoknak.

Hogyan szűnik meg az alapítványt?

A jogi személy megszűnhet jogutódlással. Az alapítványok esetében a Ptk. kizárja, hogy a szervezet gazdasági társasággá alakuljon át.  Az alapítvány (mint jogi személy) jogutódlással történő megszűnését eredményezheti egyesülés, szétválás és átalakulás.

 Az alapítvány megszűnhet jogutód nélkül: 

• az alapító vagy az alapító okirat által erre feljogosított alapítványi szervének döntése nyomán;
• bírósági döntés alapján

A döntést követően felszámolási, majd vagyonrendezési eljárás indul. A szervezet a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. 

A jótékonysági alapítvány (és minden más jótékonysági szervezet) megszűnhet jogutódlással.  A karitatív szervezet jogutódja az átalakulás esetén egy (pl. összeolvadás esetén) vagy több jótékonysági szervezet lehet (pl. szétválás esetén). A jótékonysági szervezet (alapítvány is) megszűnhet alapító okiratában meghatalmazott vezető testület döntése alapján. E mellett a törvényben meghatározott esetekben a bíróság is dönthet a jótékonysági szervezet megszüntetéséről. Mindkét esetben felszámolási eljárás és vagyonrendezési eljárás követi a megszűnésről szóló döntést. 

[1] UKRAJNA POLGÁRI TÖRVÉNYE https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/435-15#Text

 

[2] Ukrajna törvénye A jótékonysági tevékenységekről és jótékonysági szervezetekről https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/5073-17#Text

 

[3] a jótékonysági szervezet olyan magánjogi jogi személy, amelynek alapító okirata tevékenységének fő céljaként a törvényben meghatározott egy vagy több területen végzett karitatív tevékenységet határoz meg. A jótékonysági alapítvány a jótékonysági szervezetek egy formája

[4] Ukrajna Aótörvénykönyve https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/2755-17#Text