A Kárpátalján létesíthető civil szervezeti formák 1. : egyesület

1. Mi az egyesület?

Az ukrán egyesületi törvény[1] alapján az egyesületeket önkéntes alapon hozhatják létre természetes vagy a magánjog alapján működő jogi személyek (a továbbiakban: jogi személyek) a szabadságaik, jogaik gyakorlására és védelmére, valamint a közérdek, különösen a gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi és egyéb érdekek szolgálatára.

Az egyesület olyan közösségi egyesülés, amelynek alapítói és tagjai magánszemélyek, akik összeálltak, hogy kielégítsék és védjék törvényes társadalmi, gazdasági, kreatív, életkorhoz kapcsolódó, nemzeti-kulturális, sportági és egyéb közös érdekeiket.

Az egyesület szervezeti-jogi formája alapján két szervezeti forma létezik: mint egyesület (alapítói és tagjai kizárólag természetes személyek lehetnek) vagy mint szövetség (melynek alapítói jogi személyek, tagjai pedig jogi és természetes személyek lehetnek). Az egyesület jogi személy státuszával vagy anélkül is folytathatja tevékenységét.

A jogi személy státuszú egyesület nem vállalkozási jellegű egyesület, amelynek alapvető célja nem a profit megszerzése.

A civil szervezetek (GO) a következő elvek alapján jönnek létre és működnek:

• önkéntesség (a tagok saját akaratukból szerveződnek);
• önkormányzatiság (pl. saját maguk alkotják meg a szabályaikat és alakítják ki a szervezeti rendet, az állami hatóságok vagy a helyi önkormányzatok nem avatkoznak be a civil szervezetek tevékenységébe);
• a tevékenységi terület szabad megválasztása;
• egyenlőség a törvény előtt;
• a tagság/jelentkezők anyagi érdekeinek hiánya;
• átláthatóság, nyitottság és nyilvánosság (szabad hozzáférés az információhoz a tevékenységről).

2. Milyen egyesületet nem lehet létrehozni?

Az egyesülési törvény a kezdetektől tiltja a félkatonai szervezetek létesítését. A törvénybe 2023-ban került be egy hosszabb bekezdés azokról a célokról és tevékenységekről, amelyek mentén nem működhetnek az egyesületek, szövetségek. A bekezdés a háborús helyzetre, illetve Oroszország politikájára reagálva kiemeli az ország területi egységét és függetlenségét sértő tevékenységek, a háború és az orosz birodalom jelképeit használó propaganda stb. tilalmát.   Az egyesülés szabadásgát más területeken Ukrajnában is csak törvénnyel lehet korlátozni. 

Az egyesületek létrehozása és tevékenysége tilos, ha azok céljai vagy tettei a következőkre irányulnak:

• Ukrajna függetlenségének megszüntetésére;
• az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására;
• a szuverenitás és az állam területi integritásának megsértésére;
• az állam biztonságának aláásására;
• a hatalom illegális megszerzésére;
• a háború, erőszak propagálására;
• etnikai, faji vagy vallási gyűlölet szítása;
• az emberi jogok és szabadságok, valamint a lakosság egészségének megsértésére;
• kommunista és/vagy nemzetiszocialista (náci) totalitárius rendszerek és azok szimbólumainak propagálására.

A közösségi egyesületek nem rendelkezhetnek fegyveres alakulatokkal.

A közösségi egyesületek nem kaphatnak hatalmi jogköröket, kivéve a törvény által előírt eseteket.

3. Ki alapíthat egyesületet?

Az egyesületeket legalább két alapító hozhatja létre. Az egyesület alapítója lehet bármely ukrán állampolgár, vagy Ukrajnában legálisan tartózkodó külföldi vagy hontalan személy, aki betöltötte a 18. életévét. A gyermek és ifjúsági egyesületek esetében az alapítónak legalább 14 évesnek kell lennie.  Az ukrán egyesületi törvényben az alapító és a tag fogalma elválik egymástól.  Az egyesületbe az alapítást követően beléphetnek 18 évnél fiatalabb tagok is. Az egyesületi tagság alsó életkori határa 14. év. A gyermek és ifjúsági egyesületeknek lehetnek 14 évesnél fiatalabb tagjai is. E szervezetek a törvényi kereteket betartva maguk határozhatják meg a tagok alsó és a felső életkori határát.  

A szövetségeknek csak jogi személyek lehetnek az alapítói. Az alapító nem lehet párt, vagy olyan jogi személy, amelyik megszűnt vagy megszüntetés alatt áll. Illetve az egyesület fogalmából fakadóan közjogi szervezet sem lehet tag vagy alapító a szövetségben. Egy jogi személy önállóan nem hozhat létre szövetséget. A szövetség természetes személy tagja (a tag nem  azonos az alapítóval) 18 évesnél idősebb személy lehet, akit a bíróság nem tiltott el vagy nem nyilvánított cselekvőképtelennek. Az ifjúsági és gyermekszövetség tagjainak életkorát a törvény által meghatározott keretek között az alapszabály határozza meg.

Ukrajnában lehetőség van arra, hogy az egyesületek jogi személyiség nélkül működjenek. A jogi személyiséggel nem rendelkező egyesületek kevesebb adminisztrációs kötelezettség terheli. A jogi személyiség hiánya azonban hátrányokkal jár. Az egyesület jogi személyiség nélkül nem tud számlát nyitni (pénzbeli forrásokat bevonni), szerződéseket kötni (irodát bérelni, munkatársat alkalmazni, szolgáltatási szerződést kötni stb.), nem jogosult gazdasági tevékenység végzésére stb.

4. Hogyan lehet bejegyezni egy egyesületet?

A dokumentumokat az egyesület állami nyilvántartásba vételére papíralapúan vagy elektronikus formában lehet benyújtani.

A dokumentumokat elektronikus formában az igov.org.ua elektronikus szolgáltatási portálon lehet benyújtani. A portálon online konzultációt is kérhet az állami nyilvántartásba vétel kérdéseivel kapcsolatban, amely az egyesületekre vonatkozik. Az állami nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmet és dokumentumokat elektronikus formában kötelezően az igénylő elektronikus digitális aláírásának alkalmazásával kell benyújtani.

Papíralapú formában a dokumentumokat személyesen az igénylő, vagy postai úton az Ukrajna Igazságügyi Minisztériumának területi szervezeteihez kell benyújtani. Ha a dokumentumokat személyesen nyújtják be, az igénylőnek fel kell mutatnia személyigazolványát, vagy ideiglenes ukrán állampolgári igazolványát, vagy külföldi állampolgár útlevelét, vagy hontalan személy igazolványát, vagy tartózkodási engedélyét, amely lehet állandó vagy ideiglenes.

Ha a dokumentumokat hivatalos képviselő nyújtja be, akkor hozzá kell csatolni az eredeti (közjegyző által hitelesített másolat) dokumentumot is, amely igazolja a képviselő hatáskörét.

A dokumentumokra vonatkozó követelmények, amelyeket a regisztrációhoz nyújtanak be:

1. A dokumentumokat ukrán nyelven kell benyújtani. Az idegen nyelven írt dokumentumokat ukrán nyelvre kell fordítani, és a fordítás helyességét egy hivatalos nyilatkozattal vagy a fordító aláírásával kell megerősíteni a jogszabályoknak megfelelően.
2. A dokumentumok szövegének olvashatónak kell lennie (géppel írt vagy kézírásos nyomtatott betűkkel).
3. A dokumentumok nem tartalmazhatnak áthúzásokat, kiegészítéseket, áthúzott szavakat és egyéb, nem rögzített módosításokat, helyesírási és számtani hibákat, nem lehetnek ceruzával kitöltve, és nem tartalmazhatnak olyan sérüléseket, amelyek megnehezítik a tartalom egyértelmű értelmezését.
4. Az elektronikus formában benyújtott dokumentumoknak meg kell felelniük a jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
5. A közigazgatási regisztráció iránti kérelmet a kérelmezőnek alá kell írnia. Ha postai úton nyújtják be, a kérelmező aláírásának valódiságát közjegyző által kell igazolni.
6. Az egyesületnek az illetékes hatóságának döntését a jogszabályokban előírt követelmények betartásával kell megfogalmazni, és meg kell felelnie a jogszabályoknak.
7. A tevékenység megszüntetéséről szóló döntésnek tartalmaznia kell a reorganizációs bizottság vagy a likvidációs bizottság tagjainak személyi összetételét, a bizottság elnökét vagy a likvidátort, az adózók nyilvántartási számát vagy a személyi igazolvány sorozat- és számadatait (azok számára, akik vallási okok miatt nem kérnek adóazonosító számot), a hitelezők igényeik előterjesztésének rendjét és határidejét.
8. A civil szervezet alapító okiratának, alapszabályának (szabályzatának) tartalmaznia kell a jogszabályok által előírt adatokat, és meg kell felelnie a jogszabályoknak.
9. Az alapító okiratot írásban kell elkészíteni, összefűzni, sorszámozni, és az alapítóknak, meghatalmazott személyeknek vagy a közgyűlés elnökének és titkárának alá kell írnia.
10. A civil szervezet alapító okiratának, alapszabályának (szabályzatának) módosítását új szerkesztésben kell megtenni.
11. A külföldi állam jogszabályainak megfelelően kiadott dokumentumokat hitelesíteni kell (konzuli hitelesítés vagy apostille (nemzetközi hitelesítés)) a jogszabályoknak megfelelően.
12. A szimbólumok ábrázolásának és leírásának meg kell felelnie a jogszabályok által előírt követelményeknek.
13. A bejegyzéshez szükséges dokumentumok eredeti példányai azokat kiadó állami szervek, helyi önkormányzatok ügyében maradnak, a kérelmezőnek másolatokat kell benyújtania, amelyeket ezek a szervek a jogszabályoknak megfelelően állítottak ki.
14. Milyen dokumentumok szükségesek egy jogi személy státuszú egyesület regisztrálásához

A jogi személy státuszú egyesület regisztrálásához a következő dokumentumokat kell benyújtani:

1. Kérelem „A jogi személyek, természetes személyek és közérdekű formációk egységes állami nyilvántartásába a vállalkozói adatok felvételéről” (a jóváhagyott űrlap a Mellékletek között ЗАЯВА щодо державної реєстрації юридичної особи – громадського формування).
2. Kérelem a jogi személy egyszerűsített adózási rendszerének választásáról és/vagy a hozzáadottérték-adó kötelező nyilvántartásba vételéről szóló nyilatkozat, és/vagy kérvény a nyereség nélküli intézmények és szervezetek nyilvántartásába való felvételről a jogszabályoknak megfelelően – a kérelmező kérésére.
3. Olyan dokumentum, amely igazolja az egyesület létrehozását (Alakuló ülés jegyzőkönyve – ПРОТОКОЛ № 1 установчих зборів засновників).
4. Az egyesület vezető testületeire vonatkozó adatok (vezető neve, születési dátum, más vezető testületek tagjainak neve, adószám (amennyiben van), beosztás, kapcsolattartási telefonszám és egyéb elérhetőségek), valamint az egyesület képviseletére jogosult személy(ek) adatai (név, születési dátum, kapcsolattartási telefonszám és egyéb elérhetőségek ( ВІДОМОСТІ про керівні органи ГРОМАДСЬКОЇ ОРГАНІЗАЦІЇ «__________________»).
5. Alapító okirat (ПРОТОКОЛ № 1 установчих зборів засновників).
6. Az alapító ülésen részt vevő személyek nyilvántartása (Реєстр осіб, які брали участь в установчих зборах засновників ГРОМАДСЬКОЇ ОРГАНІЗАЦІЇ «______________»).
7. Az adminisztratív díjról szóló dokumentum (a minimálbér 0,1%-a). Ha a regisztráció elektronikus formában történik, akkor az adminisztratív díj összege a normál adminisztratív díj 75%-a.

Az egyesület adataiban bekövetkezett változások állami regisztrációjáról szóló kérelem.

Az egyesület adataiban, beleértve az alapító okirat módosításait, végrehajtott változások állami regisztrációjához a következő dokumentumokat kell benyújtani:

1. A változások állami regisztrációjáról szóló kérelem.
2. Az illetékes vezető testület döntésének eredeti példánya (közjegyző által hitelesített másolat) a nyilvántartásba történő változtatásokról.
3. Az illetékes vezető testület ülésén részt vevő személyek nyilvántartása.
4. Az egyesület alapító okiratának megfelelő döntés jogszerűségét igazoló dokumentum.
5. Az egyesület vezető testületeire vonatkozó adatok (vezető neve, születési dátum, más vezető testületek tagjainak neve, adószám (amennyiben van), beosztás, kapcsolattartási telefonszám és egyéb elérhetőségek) – ha a vezető testület összetételében változás történik.
6. Az adminisztratív díjról szóló dokumentum (a minimálbér 0,1%-a). Ha a regisztráció elektronikus formában történik, akkor az adminisztratív díj összege a normál adminisztratív díj 75%-a.
7. A jogi személy alapító okiratának új szövegezése – ha a módosítások az alapító okiratban történnek.
8. Az eredeti példánya (közjegyző által hitelesített másolat) az illetékes vezető testület döntéséről a tagok közül való kiválásról és/vagy a kiválásról szóló nyilatkozat, amelynek aláírása közjegyző által hitelesített, és/vagy a jogi személy vezető testületének döntése a tagok közül való kötelező kizárásról, vagy a természetes személy halotti anyakönyvi kivonata, vagy a bírósági határozat a természetes személy eltűnésének megállapításáról – ha a változások a jogi személy alapítóinak vagy résztvevőinek összetételét érintik.
9. A jogi személy egyszerűsített adózási rendszerének választásáról szóló nyilatkozat és/vagy a hozzáadottérték-adó kötelező nyilvántartásba vételéről szóló nyilatkozat, és/vagy a nyereség nélküli intézmények és szervezetek nyilvántartásába való felvételről szóló nyilatkozat – a kérelmező kérésére, ha a módosítások hatással vannak az adózási rendszerére.

6. Milyen dokumentumok szükségesek egy jogi személy státusz nélküli közhasznú szervezet regisztrálásához?

A  jogi személyi státusz nélküli egyesület bejegyzéséhez az alábbiakat kell benyújtani:

1. Kérelem az egyesület állami nyilvántartásba vételéhez, amely nem rendelkezik jogi személyi statusszal;
2. Az alapító okirat eredeti példánya (közjegyző által hitelesített másolat) az egyesület létrehozásáról;
3. Információ az egyesület alapítóinak adatairól (vezetéknév, keresztnév, középső név, születési dátum, lakcím, adóazonosító szám (ha van));
4. Információ az egyesület képviselő személy(ek) adatainak (vezetéknév, keresztnév, középső név, születési dátum, adóazonosító szám (ha van), elérhetőségi telefonszám és egyéb kapcsolattartási lehetőségek).

A jogi személy státusza nélküli egyesület adatainak módosításához szükséges állami nyilvántartásba vételhez az alábbiakat kell benyújtani:

1. Kérelem a jogi személyi státusz nélküli egyesület adatainak módosításához, amelyek az Egységes Állami Nyilvántartásban találhatóak;
2. Az egyesület legfelsőbb szervének az Egységes Állami Nyilvántartásba történő módosítást tartalmazó határozatának eredeti példánya (közjegyző által hitelesített másolat).

A jogi személyi státusz nélküli egyesület tevékenységének megszüntetéshez az arra illetékes egyesület legfelsőbb szervének az önfeloszlásról szóló határozatának eredeti példányát (közjegyző által hitelesített másolat) kell benyújtani.

Figyelem! Az állami nyilvántartásba vételhez szükséges változások a jogi személyiséggel nem rendelkező egyesület adataiban esetén adminisztratív díjat nem kell felszámítani.

7. Milyen követelmények vannak az egyesület alapítóira és tagjaira vonatkozóan?

Az egyesület alapítói lehetnek Ukrajna állampolgárai, külföldiek és hontalan személyek, akik törvényes alapokon tartózkodnak Ukrajnában, és akik elérték a 18 éves kort, míg ifjúsági és gyermek közhasznú szervezet esetében 14 éves kort. Az alapítók száma nem lehet kevesebb, mint két személy.

Egyesület alapítója nem lehet olyan személy, akit a bíróság cselekvőképtelennek nyilvánított.

Tagjai (résztvevői), a fiatalok és gyermekek szervezetein kívül, lehetnek Ukrajna állampolgárai, külföldiek és hontalan személyek, akik törvényes alapokon tartózkodnak Ukrajnában, és akik elérték a 14 éves kort.

A fiatalok és gyermekek szervezetének tagjainak korát a szervezet alapszabálya határozza meg a törvény által megállapított keretek között.

Az egyesületeknek nem kell rendelkezniük fix egyéni tagsággal.

Az egyesületek tevékenységében, a saját alapszabályaikban előírt esetekben, kollektív tagok (vállalatok, intézmények és szervezetek munkahelyi közösségei, minden tulajdonforma alatt) is részt vehetnek.

8. Hogyan lehet alapítani egy civil szervezetet?

Az egyesület létrehozása a megalapítóinak alakuló ülésén valósul meg, és ezt jegyzőkönyvben rögzítik.

Az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyvének a következőket kell tartalmaznia:

1. az alakuló ülés időpontját és helyszínét;
2. az alakuló ülésen részt vevő személyek adatait;
3. döntést az egyesület létrehozásáról, amelyben meg kell határozni a tevékenységének célját (céljait);
4. döntést az egyesület megnevezésének, és szükség esetén a rövidített megnevezésének meghatározásáról;
5. döntést az egyesület alapító okiratának jóváhagyásáról;
6. döntést az egyesület vezetőjének és az egyesület irányító szervének létrehozásáról (választásáról) az alapító okiratnak megfelelően;
7. ha az egyesület jogi személy státusz nélkül kíván tevékenykedni: döntést arról, hogy ki (kik) jogosult képviselni az egyesületet a közigazgatási és egyéb jogi viszonyokban, valamint eljárni az egyesület nevében;
8. ha az egyesület jogi személy státusszal kíván tevékenykedni: döntést arról, hogy ki (kik) jogosult a közhasznú társulást képviselni a nyilvántartási ügyek lebonyolítására.

A jegyzőkönyvben más, az alakuló ülésen hozott döntéseket is lehet rögzíteni, amelyek az egyesület létrehozásával és/vagy tevékenységével kapcsolatosak.

Megjegyzések

1. A személy lehet:
2. választott vezető;
3. az egyesület vezető szervébe választott személy;
4. az egyesület képviseletére jogosult személy, akit a regisztrációs eljárások lebonyolítására jelöltek ki;
5. az egyesület képviseletére jogosult személy, aki csak személyes hozzájárulása esetén jogosult a képviseletre.
6. A közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök és a jegyző írja alá.
7. Az egyesületet 60 napon belül kell állami nyilvántartásba venni a közgyűlés megtartásának napjától számítva.
8. A nem nyilvántartott közhasznú szervezet nevében történő cselekvés, a regisztrációval kapcsolatos cselekvéseken kívül, tilos.
9. Az egyesület közgyűlésének jegyzőkönyvének elválaszthatatlan részét képezi a részt vevő természetes személyek nyilvántartása, amelyben kötelezően fel kell tüntetni a következő adatokat: vezetéknév, keresztnév és apai név, születési dátum, valamint a külföldiek és hontalan személyek esetében a nemzeti útlevél vagy az azt helyettesítő okmány adatai. A személyre vonatkozó adatokat a saját aláírásának hitelesítenie kell.
10. Az egyesület 60 napon belül értesíti az egyesület alapító okiratában történt változásokról, az egyesület vezető szervének összetételéről, az egyesület képviseletére jogosult személy (személyek) változásáról, valamint az egyesület székhelyének változásáról a megfelelő döntés meghozatalát követően.

FIGYELEM! Ha a szervezet megalakulásának napjától számított 60 napon belül nem nyújtják be a regisztrációs dokumentumokat, a szervezet megalakulatlannak minősül.

Az egyesület országos státusszal bírhat, amelyet nyilvántartásba kell venni, ha a legtöbb közigazgatási-területi egységben van önálló egysége. Az országos státuszra vonatkozó adatokat az egyesületet nyilvántartó hatóság évente ellenőrzi.

Az egyesület nemzetközi, ha tevékenysége kiterjed Ukrajna területére és legalább egy másik államra is.

9. A regisztráció határidejei és költségei?

Az egyesületet 60 napon belül kell bejegyezni az alapító ülés dátumától számítva.

A dokumentumok átvizsgálása és a bejegyzés az állami nyilvántartásra benyújtott dokumentumok dátumától számított három munkanapon belül történik. Az egyesület szimbólumainak bejegyzése a dokumentumok benyújtásától számított 20 munkanapon belül valósul meg.

Az állami bejegyzés rövidített határidővel is elvégezhető. Például, az egyesülettel kapcsolatos adatok megváltoztatása esetén az alábbiak szerint:

• 6 órán belül a dokumentumok benyújtását követően – az adminisztratív díjat a minimálbér 0,1-es összegének kétszereseként határozzák meg;
• 2 órán belül a dokumentumok benyújtását követően – az adminisztratív díjat a minimálbér 0,1-es összegének ötszörösével számolják.

A rövidített határidős bejegyzés díja a minimálbér havi összegének alapul vételével számítódik, amelyet a törvény január 1-jén határoz meg abban az évben, amikor az állami bejegyzés történik, és a legközelebbi 10 hrivnyára kerekítik.

10. Hogyan nevezzünk el egy civil szervezetet és regisztráljuk a szimbólumot?

Az egyesület neve két részből áll:

1. általános elnevezés („Egyesület”);
2. saját név, amelyet az alapító ülés döntése határoz meg.

Szükség esetén egyszerre meghatározható egy rövidített név is. Az egyesület saját neve nem lehet azonos más regisztrált civil egyesületek neveivel.

FIGYELEM! Az egyesület neve az állami nyelven kerül megfogalmazásra. Ezen kívül az egyesület meghatározhatja saját nevét állami nyelven kívül idegen nyelven vagy nemzeti kisebbség nyelvén is.

Az egyesület saját neve nem tartalmazhat:

1. állami hatóság, önkormányzati szerv elnevezését, e szervek elnevezésének összetevőit (minisztérium, ügynökség, szolgálat, ellenőrzés, bizottság, adminisztráció, ügyészség, bíróság);
2. olyan közösségi egyesület saját nevét, amelynek tevékenységét bírósági úton betiltották;
3. más olyan elnevezést, amelynek használata jogszabály által korlátozott;
4. az „állami”, „önkormányzati” szavakat és azok származékait;
5. történelmi állami neveket, amelyek listáját az Ukrajna Miniszteri Kabinetje állapítja meg.

FIGYELEM! A közoktatási intézmény, intézmény vagy szervezet saját neve az egyesület saját nevében csak a megfelelő közoktatási intézmény, intézmény vagy szervezet beleegyezésével használható.

 Az egyesület saját neve tartalmazhat:

1. információt az egyesület státuszáról („gyermekkori”, „ifjúsági”, „országos”) és/vagy típusáról („környezetvédelmi”, „jogvédő” stb.);
2. egy személy nevét (álnevét), amennyiben ennek a személynek vagy örököseinek írásbeli hozzájárulása van, amely a törvényes követelményeknek megfelelően van hitelesítve.

A jogi személyként nyilvántartásba vett közhasznú szervezet saját szimbólumokkal (logó, zászló) rendelkezhet, amelyek regisztrációra kötelezettek. A szimbólumnak nem szabad reprodukálnia Ukrajna vagy más államok állami szimbólumait, állami hatóságok vagy helyi önkormányzatok emblémáit, valamint más szimbólumokat és jeleket, amelyek használatát a jogszabályok korlátozzák.

FIGYELEM! Az egyesület jogosult saját nevét és szimbólumait használni a regisztráció pillanatától. Tilos az egyesület nevét és szimbólumait az egyesület tevékenységével nem összefüggő célokra használni az egyesület beleegyezése nélkül.

Azok a dokumentumok, amelyeket a szimbólumok állami nyilvántartása érdekében kell benyújtani:

1. kérelem a szimbólumok állami nyilvántartására;
2. a létrehozó dokumentum másolata;
3. a megfelelő hatóság által a szimbólum jóváhagyásáról, a szimbólum típusának meghatározásáról és leírásáról szóló határozat másolata (közjegyző általi másolat);
4. a szimbólum (zászló és/vagy logó) képe papíralapú és elektronikus formában (grafikus fájl formájában .jpg (.gif, .tif) formátumban, 8 x 8 cm-es négyzetbe ágyazva);
5. a szimbólum leírása papíralapú és elektronikus formában. A szimbólum leírásának tartalmaznia kell az elemek színéről, méretéről és arányairól szóló információt, és meg kell felelnie a képen látható szimbólumnak. A szimbólum képe teljes vagy rövidített nevét kell, hogy tartalmazza az egyesületnek.

A szimbólumokkal kapcsolatos információk módosításainak állami nyilvántartásához a következő dokumentumokat kell benyújtani:

1. kérelem a szimbólumokkal kapcsolatos információk állami nyilvántartásának módosítására;
2. a megfelelő hatóság által a szimbólummal kapcsolatos határozat másolata (közjegyző általi másolat);
3. a zászló és/vagy logó képe papíralapú és elektronikus formában (grafikus fájl formájában .jpg (.gif, .tif) formátumban, 8 x 8 cm-es négyzetbe ágyazva);
4. a szimbólum leírása papíralapú és elektronikus formában. A szimbólum leírásának tartalmaznia kell az elemek színéről, méretéről és arányairól szóló információt, és meg kell felelnie a képen látható szimbólumnak. A szimbólum képe teljes vagy rövidített nevét kell, hogy tartalmazza az egyesületnek.

A szimbólum hatályának megszüntetéséhez a jogi személy hatósága által a szimbólum hatályának megszüntetése érdekében kiadott határozat eredeti (közjegyző általi másolat) példányát kell benyújtani.

A szimbólumok regisztrációjának díja a következő:

• országos és helyi szervezetek számára – négy mentesített adóminimum;
• nemzetközi szervezetek számára – két mentesített adóminimum és 100 amerikai dollár vagy ennek megfelelő összeg Ukrajna valutájában a Nemzeti Bank árfolyama alapján a kifizetés időpontjában;
• külföldi államok közhasznú szervezeteinek strukturális egységei számára Ukrajnában – 200 amerikai dollár (a Nemzeti Bank licencének megléte esetén) vagy ennek megfelelő összeg Ukrajna valutájában a Nemzeti Bank árfolyama alapján a kifizetés időpontjában.

11. Mit kell rögzíteni az egyesület alapszabályában? Követelmények a civil szervezet alapszabályával kapcsolatban

Az alapszabály elfogadása a jogi személyiség megszerzésének feltétele. Az alapszabály kötelező tartalmi elemeit az társadalmi egyesületekről szóló törvény határozza meg[2]. De az adótörvénykönyv nonprofit szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit is be kell építeni az alapszabályba ahhoz, hogy az egyesület, szövetség (és alapítvány) adómentesen tudjon bevételekre szert tenni[3]. Az egyesületi törvény alapján az alábbi elemeket tartalmazza az alapszabály:

1. az egyesület neve és rövidített neve (ha van);
2. a céljai és tevékenységi irányai;
3. a tagság (részvétel) megszerzésének és megszüntetésének rendje, a tagok (résztvevők) jogai és kötelezettségei;
4. a vezető, a legfelső irányító szerv, valamint az egyesület egyéb irányító testületeinek hatásköre, a testületek létrehozásának és összetételének megváltoztatásának rendje, a mandátum időtartama, valamint az egyesület képviseletére jogosult személy megnevezésének és helyettesítésének rendje (a jogi személy státusszal nem rendelkező közhasznú szervezetek esetében);
5. az ülések időszakossága és az egyesület irányító testületei által hozott döntések elfogadásának eljárása, beleértve a kommunikációs eszközök használatának módjait;
6. az egyesület irányító testületeinek elszámoltathatósági rendje a tagjaik (részvevők) felé;
7. az egyesület irányító testületeinek döntései, intézkedései, mulasztásai ellen benyújtott panaszok elbírálásának rendje;
8. az egyesület bevételi forrásai és vagyona felhasználásának rendje;
9. az egyesület elkülönített egységeinek létrehozásának, működésének és megszüntetésének rendje (a jogi személy státusszal rendelkező közhasznú egyesületek esetében);
10. a módosítások bevezetésének rendje az alapszabályba;
11. az egyesület önfeloszlatásáról vagy reorganizációjáról, valamint az önfeloszlás után megmaradt vagyon felhasználásáról szóló döntés meghozatalának rendje (jogi személy státusszal rendelkező közhasznú szervezetek esetében).

Az egyesület alapszabályában további rendelkezések is szerepelhetnek az egyesület létrehozásával, működésével, feloszlásával vagy újjászervezésével kapcsolatban, amelyek nem ellentétesek Ukrajna jogszabályaival.

12. Hogyan lehet létrehozni az egyesület elkülönített egységeit?

A jogi személy státuszával rendelkező egyesület elkülönült egységeket alapíthat, amelyeket az egyesület vezető szervének döntése alapján hoznak létre a szervezeti szabályzatnak megfelelően, és ezeknek lehet vagy nem lehet jogi személy státuszuk.

A jogi személy státuszú elkülönült egységeknek lehet saját szabályzatuk, ha azt az egyesület szabályzata előírja. Az elkülönült egység szabályzata tartalmazza:

• az elkülönült egység nevét;
• a vezető és szükség esetén ellenőrző szervek nevét;
• a választás (kinevezés) rendjét;
• a mandátum időtartamát;
• a vezető és szükség esetén ellenőrző szervek hatásköreinek felsorolását.

A külföldi nem kormányzati szervezet elkülönült egységei Ukrajnában jogi személy státusz nélkül akkreditálhatók.

FIGYELEM! Az egyesület elkülönült egységére vonatkozó szabályzat nem lehet ellentétes a törvényekkel és az egyesület szabályzatával.

13. Milyen jogai vannak a civil szervezeteknek?

A civil szervezetnek joga van:

1. szabadon terjeszteni információt tevékenységéről, népszerűsíteni céljait;
2. az állami hatóságokhoz és a helyi önkormányzatokhoz fordulni, azok tisztségviselőihez javaslatokkal (megjegyzésekkel), beadványokkal (kérésekkel), panaszokkal. Az igov.org.ua portálon lehet benyújtani: kérelmet a járási állami adminisztráció elnökéhez (link), a megyei állami adminisztráció elnökéhez (link), a polgármesterhez (link), a járási tanács elnökéhez (link), a népi képviselőt képviselőhöz (link);
3. megkapni a jogszabályok által meghatározott rend szerint a közérdekű információt, amely a hatalmi jogosítványokkal rendelkező személyeknél és más közérdekű információt kezelőknél található. Az igov.org.ua portálon lehet kérni: archív igazolások, másolatok, kivonatok kiadását (link); a városi (körzeti, járási) polgármester rendeleteiből másolatok, kivonatok kiadását, a városi (körzeti, járási) tanács és a végrehajtó bizottság által hozott határozatokból (link); a járási állami adminisztráció elnökének (RDA) rendeleteiből másolatok, kivonatok kiadását (link);
4. részt venni jogszabályok tervezetének kidolgozásában;
5. rendezni békés gyűléseket. A gyűlések, tüntetések, felvonulások vagy demonstrációk, sportesemények, látványosságok és egyéb tömeges rendezvények megszervezéséről szóló tájékoztatást az igov.org.ua portálon keresztül lehet benyújtani (link);
6. gyakorolni egyéb jogokat, amelyeket a törvény nem tilt.

A jogi személyként bejegyzett egyesületnek joga van:

1. részt venni polgári jogi kapcsolatokban, vagyoni és nem vagyoni jogokat szerezni a jogszabályoknak megfelelően;
2. vállalkozói tevékenységet folytatni, ha azt az egyesület alapszabálya lehetővé teszi;
3. tömegtájékoztatási eszközöket alapítani;
4. részt venni az állami szabályozási politika megvalósításában;
5. részt venni a konzultációs, tanácsadó és más segítő szervek munkájában, amelyeket az állami hatóságok vagy a helyi önkormányzatok hoztak létre a civil egyesületekkel való konzultációk lefolytatására és ajánlások kidolgozására a tevékenységükhöz kapcsolódó kérdésekben.

14. Milyen kötelezettségei vannak a civil szervezeteknek?

Az egyesületek kötelesek:

1. megőrizni a jogi státuszt és egyéb dokumentumokat, amelyek információt tartalmaznak a céljaiknak és feladataiknak megfelelő tevékenységekről;
2. megőrizni és rendszeresen frissíteni egy olyan információt, amely elegendő az egyesület végső kedvezményezettjeinek (tulajdonosainak) azonosításához, valamint szükség esetén ezt a nyilvántartó hatóságnak benyújtani;
3. nyilvántartást vezetni és könyvelést készíteni, statisztikai jelentést adni, bejegyezni magát az állami adóhatóságnál, valamint a költségvetésbe a jogszabályok által előírt rendben és mértékben befizetni az illetékeket;
4. éves pénzügyi jelentéseket készíteni részletes jövedelmi és kiadási elemzéssel, és intézkedéseket tenni azok ellenőrzésére;
5. biztosítani a nyilvántartás vezetését és a szükséges könyvelési dokumentumok megőrzését legalább öt évig a belső és nemzetközi tranzakciókról;
6. ha az egyesület jogi személy státuszú, és pénzügyi támogatást kap az Ukrajna Állami Költségvetéséből vagy helyi költségvetésekből, akkor kötelesek jelentéseket benyújtani és közzétenni az alapok célzott felhasználásáról.

15. Milyen tulajdona lehet a civil szervezetnek?

A jogi személy státuszú egyesületek jogosultak birtokolni, használni és rendelkezni az alábbi forrásokkal és vagyonnal:

• amelyet a tagjaik (résztvevők) vagy az állam adományozott;
• amelyet tagdíjak formájában kaptak;
• amelyet állampolgárok, vállalatok, intézmények és szervezetek adományoztak;
• amelyet a szervezet vállalkozói tevékenysége révén szereztek;
• amelyet az egyesület által létrehozott jogi személyek (szervezetek, vállalatok) vállalkozói tevékenysége eredményeként szereztek;
• amelyet saját forrásaikból, ideiglenes használatra bocsátva (kivéve a rendelkezést) vagy más, jogszabály által nem tiltott alapon szereztek.

Az egyesület átszervezése esetén annak vagyona, eszközei és kötelezettségei a jogutódra szálnak át.

Az egyesület feloszlatása esetén a vagyon és a pénzeszközök a hitelezők igényeinek kielégítése után az egyesület döntése alapján más (vagy több) egyesület számára, vagy annak hiányában az állami vagy helyi költségvetésbe irányítandók.

16. Milyen végrehajtási intézkedések vonatkoznak a civil szervezetekre?

A jogszabályok megsértése esetén az egyesülettel szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:

1. Figyelmeztetés (a nyilvántartó szerv írásbeli figyelmeztetést ad ki az egyesület jogsértő tevékenysége miatt).
2. Bírság (súlyos vagy rendszeres jogsértések esetén, a nyilvántartó szerv vagy a főügyész javaslatára, a bíróság jogi úton bírságot szabhat ki az egyesületre).
3. Ideiglenes tilalom (bizonyos tevékenységek felfüggesztése) (az egyesület jogellenes tevékenységeinek megszüntetése érdekében, a nyilvántartó szerv vagy a főügyész javaslatára, a bíróság ideiglenesen felfüggesztheti bizonyos tevékenységek folytatását legfeljebb három hónapra). Az ideiglenes tilalom vonatkozhat tömeges rendezvények (gyűlések, tüntetések, demonstrációk stb.), kiadói tevékenység, banki műveletek, anyagi értékekkel folytatott műveletek stb. lebonyolítására.
4. Kényszerű feloszlás (felszámolás). A nyilvántartó szerv vagy a főügyész javaslatára a bíróság dönthet az egyesület kényszerű feloszlásáról (felszámolásáról).

FIGYELEM! A bírósághoz az egyesület ideiglenes tevékenységi tilalma ügyében forduló szerv javaslatára a bíróság meghosszabbíthatja az ideiglenes tilalom időtartamát. Ugyanakkor az ideiglenes tilalom összesített időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A tilalom okaival kapcsolatos problémák orvoslása után az egyesület kérelme alapján a bíróság teljes mértékben helyreállíthatja tevékenységét.

17. Hogyan szűnhet meg egy civil szervezet?

Az egyesület tevékenységének megszüntetése a következőképpen történik:

• az egyesület döntése alapján, amelyet a legfelsőbb irányító szerv hozott, a létesítő okiratban meghatározott eljárás szerint, önkéntes feloszlással vagy átszervezéssel (önkéntes tevékenység megfordítás). Önfeloszlás esetén az esetén likvidáló bizottságot hoz létre, vagy megbízza az irányító szervet, hogy gyakorolja a likvidáló bizottság hatáskörét az egyesület jogi személyként történő megszüntetésének előkészítésére, valamint a megszüntetés utáni pénzeszközök és vagyon felhasználásáról döntést hozzon;
• bírósági határozat alapján, amely megtiltja a működést (kényszerű feloszlás). Az egyesületet a regisztrációért felelős hatóság keresete alapján tilthatják be a bíróság által. Az egyesület megtiltásáról hozott bírósági döntés esetén annak vagyona, pénzeszközei és egyéb aktívumai a bírósági határozat értelmében az állami költségvetésbe kerülnek.

FIGYELEM! Ha a jogi személy státuszú egyesület vagyonának értéke nem elegendő a hitelezők követeléseinek kielégítésére, a likvidátor (likvidáló bizottság) köteles keresetet benyújtani a gazdasági bírósághoz az egyesület csődeljárásának megindítása érdekében.

18. Milyen dokumentumok kellenek bankszámla nyitáshoz civil szervezet számára?

A civil szervezeteknek (egyesület, alapítvány) is kell bankszámlát nyitni. A pénzintézetek száma szinte végtelen, a szervezet saját döntése, hogy melyiknél fogja vezetni bankszámláját. Nem kötelező ott bankszámlát nyitni, ahol alapítvány esetén az alapító vagyont elhelyezte a szervezet. Érdemes megnézni és tájékozódni, hogy milyen költségekkel jár az adott banknál a bankszámla fenntartása, van-e elektronikus ügyintézésre lehetőség stb.

A szervezet törvényes képviselője rendelkezik a számla felett is.

Amit magunkkal kell vinnünk első bankszámla nyitásakor: (ettől egyes pénzintézetek eltérhetnek, a bankszámla nyitás feltételeiről az adott banknál kell tájékozódni):

• Állami nyilvántartásról szóló igazolás – olyan dokumentum, amely megerősíti a civil szervezet regisztrációját Ukrajnában
• A szervezet alapszabálya – jóváhagyott dokumentum, amely szabályozza a szervezet tevékenységét
• Alapítók gyűlésének jegyzőkönyve – olyan dokumentum, amely megerősíti a számlanyitásról szóló döntést, az alapítók vagy meghatalmazott személyek aláírásával
• Meghatalmazás (ha a számlát meghatalmazott személy nyitja) – olyan dokumentum, amely megerősíti annak a személynek a felhatalmazását, aki a számlát nyitja
• Azonosító kód – az (код ЄДРПОУ) EDRPOU kód (Egységes Állami Nyilvántartás a vállalatokról és szervezetekről Ukrajnában) a szervezet számára
• A meghatalmazott személyazonosságát igazoló dokumentumok – személyigazolvány, adószám és, szükség esetén, egyéb dokumentumok, amelyek megerősítik az aláírási jogot
• Számlanyitási kérelem – a formanyomtatványt a bank biztosítja

19. Mikor kell könyvelőt alkalmazni?

A könyvelő munkája ezekben a kérdésekben biztonságot jelenthet, de nem kötelező. Az olyan egyesületnek, amelynek semmilyen bevétele nincs, gyakorlatilag „0-s” (üres) beszámolót kell készítenie, amihez jó, ha van könyvelő, de nem szükséges. Nagyobb, sokoldalú szervezeteknek javasolható könyvelő alkalmazása a felelős működés érdekében.

20. Milyen célra nem lehet egyesületet/alapítványt létrehozni?

Nem lehet alapítványt létrehozni:

• nem tartós célra,
• elsődlegesen gazdasági-vállalkozási célra.

Nem lehet egyesületet létrehozni:

• elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre,
• bűncselekményre vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásra,
• mások jogainak és szabadságának sérelmére, törvény- vagy Alaptörvény-ellenesen,
• fegyveres szervezet alakítására

• Hol érhetők el az egyesület adatai?

Az egyesületek nyilvános adatait „a jogi személyek, egyéni vállalkozók és állami szervezetek állami nyilvántartása” tartalmazza. Az információk megőrzése és az ellenség általi illegális felhasználásának megakadályozása érdekében az ukrán igazságügyi minisztérium és a „National Information Systems” állami vállalat korlátozta az állami nyilvántartások és adatbázisok működését a háború alatt. Az egyesületek nyilvántartása ezen a felületen lenne elérhető:

https://minjust.gov.ua/m/edini-ta-derjavni-reestri

 

[1] Ukrajna törvénye a közösségi egyesületekről https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/4572-17/ed20230727#Text

[2] Ukrajna törvénye a társadalmi egyesületekről 11. cikk https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/4572-17/ed20230727#Text

[3] Ukrajna adótörvénykönyve 133.4. cikk  https://zakon.rada.gov.ua/laws