Civil szervezetek és a társasági adó
Az egyesületek, alapítványok, illetve az általuk létrehozott jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek is a társasági adó (Tao) alanyai[1]. A civil szervezetek kötelezettségei eltérnek attól függően, hogy milyen típusú bevételeik keletkeznek. A legtöbb civil szervezet esetében az adóbevallás helyett, elegendő a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot (TAONY) benyújtani a NAV felé. Az ingatlanhasznosítási és/vagy gazdasági-vállalkozási bevétellel rendelkező szervezetek számára azonban mindenképp kötelező 2429 nyomtatványon Tao bevallást benyújtani.
A TAONY és a 2429 bevallás benyújtási határideje: 2025. június 2. (a május 31. munkaszüneti nap)
1. A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat (TAONY) benyújtására vonatkozó szabályok
Minden évben május 31-ig kell benyújtani a NAV felé a társasági adóbevallást helyettesítő, TAONY elnevetésű nyomtatványt. Ha a határidő munkaszüneti napra esik, akkor a határidő a soron következő legközelebbi munkanap (2025-ben június 2. hétfő). A TAONY-t az a civil szervezet, illetve a civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége nyújthatja be, amelynek:
- az adóévben nem volt vállalkozási tevékenységből származó bevétele;
- és/vagy a vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódóan nem számolt el költséget;
- továbbá nem folytatott ingatlangazdálkodási tevékenységet. (Nem volt ingatlan értékesítéssel, az ingatlan használat átengedésével. – átruházásával kapcsolatos tevékenysége, ezért nem kell adóalapot növelő és csökkentő tételekkel számolnia.)
A határidőt szigorúan be kell tartani! Az a szervezet, amelyik május 31-ig (2025-ben: június 02-ig) elmulasztja a TAONY nyomtatvány beküldését, adóbevallást köteles benyújtani. A késlekedőknek akkor is bevallást kell benyújtani, ha nem volt gazdasági-vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítási tevékenysége.
A nyomtatvány elektronikus úton kitölthető és elküldhető az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával. A program telepíthető az ÁNYK „Szerviz” menüjében, illetve a nyomtatvány elérhető a NAV portálján is:
A TAONY nyomtatvány elektronikus úton benyújtható a NAV Online Nyomtatvány kitöltő alkalmazásával:
Mely bevételek mentesülnek a Tao bevallás alól?
Nem keletkezik bevallási és adófizetési kötelezettsége a szervezetnek, ha kizárólag a Tao törvényben hivatkozott, a Civil törvényben részletezett alapcél szerinti bevételekkel rendelkezik. E körbe tartozik:
- a tagdíj,
- az alapítótól kapott adomány, illetve
- minden, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez kapcsolódó:
- támogatás és adomány, függetlenül attól, hogy az költségvetési vagy magán forrásból származik;
- szolgáltatásból, termékértékesítésből származó bevétel;
- dolog (pl. ingó, ingatlan vagyon, eszköz), jog átruházásából, átengedéséből származó bevétel;
- pénzeszköz befektetésből (pl.: a pénzeszköz betétből, értékpapírból stb.) származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség és más bevétel.
Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben az átruházott, átengedett dolog, vagy jog egyszerre szolgálta az alapcél szerinti és a gazdasági-vállalkozási tevékenységet, akkor csak az a rész élvez adómentességet, amelyik az alapcél szerinti tevékenységhez kapcsolódott. Ugyanezen az elven, azok a befektetések adómentesek, amelyeket nem a gazdálkodási-vállalkozási tevékenység eredményéből eszközölt a szervezet. Ha a szervezet csak olyan bevételekkel rendelkezik, amelyek e csoportba tartoznak, és nem számol el az ingatlanhasznosítással vagy a vállalkozási tevékenységgel összefüggő költségekkel sem, akkor nem kell adót fizetnie és a hagyományos értelemben vett adóbevallást sem kell készítenie. Ehelyett egy nyilatkozatot kell tennie, amely helyettesíti a bevallást.
2. Tao bevallási kötelezettség az ingatlanhasznosításból származó bevétel miatt
Sajátos csoportba tartoznak az ingatlan megszerzésének, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételek. Ezek az ingatlanhasznosítási bevételek a Civil törvény szerint az alapcél szerinti (közhasznú) bevételek közé tartoznak. Ennek ellenére adóbevallási kötelezettséget teremtenek. Az ingatlant értékesítő, hasznosító szervezet Tao törvény szerint korrekciós tételeket számol el. Az ingatlanhasznosítással kapcsolatos korrekciós (az adózás előtti eredményt növelő, illetve csökkentő) tételeket a Tao törvény tartalmazza[1]. Az ingatlanhasznosítás akkor is módosítja az adózás előtti eredményt, ha az adóévben a civil szervezetnek egyébként nem volt gazdasági-vállalkozási tevékenysége. Ezért kell bevallást benyújtani az érintett szervezeteknek. A Tao bevallást a ’29. számú nyomtatványon elektronikus úton kell teljesíteni az illetékes NAV igazgatósághoz, akkor is, ha a bevallási időszakban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége a szervezetnek.
3. Tao bevallási kötelezettség gazdasági-vállalkozási tevékenységgel elért bevétel miatt
Tao bevallást kell beadni a szervezetnek az adott adóévet követően legkésőbb május 31-ig (2025-ben június 2-ig), ha:
- az adóévben volt vállalkozási tevékenységből származó bevétele;
- és/vagy a vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódóan költséget számolt el;
- és/vagy az ingatlan szerzése, használatának (bármilyen) átengedése, átruházása miatt a Tao tv. az adózás előtti eredményt befolyásoló korrekciós tétel elszámolására kötelezi a szervezetet.
A Tao bevallást a ’29. számú nyomtatványon elektronikus úton kell teljesíteni az illetékes NAV igazgatósághoz, akkor is, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettség nem keletkezett.
A 2429 számú („Bevallás és 2429-A adatszolgáltatás a 2024. évi társasági adóról, az energiaellátók jövedelemadójáról, illetve az innovációs járulékról”) nyomtatvány elektronikus úton kitölthető és elküldhető az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával. A program telepíthető az ÁNYK „Szerviz” menüjében, illetve a nyomtatvány elérhető a NAV portálján is:
A 2429 nyomtatvány elektronikus úton benyújtható a NAV Online Nyomtatvány kitöltő alkalmazásával:
Mely tételek számítanak a gazdasági-vállalkozási bevételek körébe?
A gazdasági-vállalkozási tevékenységgel elért bevételek azok, amelyek a szervezet az üzletszerűen végezett, – az adományozáson, a szervezet létesítő okiratban meghatározott céljain, a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezésén és az ingatlan megszerzésén, használatán, átengedésén és átruházásán kívül eső – tevékenységeiből keletkeznek. Ha a szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet végez, mindenképpen adóbevallást kell benyújtania, de nem biztos, hogy adót is kell fizetnie.
A közhasznú és nem közhasznú szervezetek közötti különbség a Tao szempontjából?
Közhasznú szervezetek
Az adófizetési kötelezettség teljesítése tekintetében a közhasznú jogállású szervezetek kedvezőbb megítélés alá esnek, mint a nem közhasznú szervezetek.
A közhasznú jogállású szervezetek esetében csak akkor keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevételeik meghaladják az összes bevételük 15%-át. Nincs felső összeghatára annak, hogy ez a kedvezmény meddig érvényesíthető.
Ha közhasznú szervezet a vállalkozási és/vagy ingatlanhasznosítással összefüggő bevétele meghaladja a kedvezményezett 15%-os mértéket, akkor a túllépés arányában kell a 9%-os társasági adót megállapítani. Azaz a közhasznú szervezet, az összes bevételének 15%-át meghaladó vállalkozási, ingatlanhasznosítási bevétele után fizeti meg az adót.
Ha a közhasznú szervezetnek nincs adótartozása az adott adóév december 31-én, akkor szintén a kedvezményezett mérték túllépésével arányosan kell a nem vállalkozási tevékenységhez kapott támogatásokat hozzáadni a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéhez. Ha viszont az adott adóév december 31-én adótartozása volt, akkor a kapott támogatások teljes összegét hozzá kell adni a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéhez.
Nem közhasznú szervezetek
A nem közhasznú jogállású szervezetek esetében az elért összes bevételének 10%-áig terjed a mentesség határa. A nem közhasznú jogállású szervezetek esetében ráadásul felső határ is van. A nem közhasznú szervezeteknek legfeljebb 10 millió forintig lehet adómentesen vállalkozási és/ vagy ingatlanhasznosítási tevékenységet folytatni.
Ha a nem közhasznú szervezet vállalkozási bevétele meghaladja a bevétel 10%-át. akkor a teljes adóalap után kell az adó összegét megállapítani. (A nem közhasznú szervezetek esetében nincs a közhasznú szervezetek körében alkalmazott arányosítás. Az adó megállapítása nem csak a kedvezményezett arányt/összeget meghaladó részere vonatkozik)
Ha a közhasznú besorolással nem rendelkező szervezetnek az adóév utolsó napján a NAV-nál vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása volt, akkor a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatások teljes összegével is meg kell emelni a vállalkozási/ingatlanhasznosítási tevékenységének adózás előtti eredményét.
A Tao kötelezettségek áttekintése a szervezetek jogállása szerint
| Szempont | Közhasznú szervezet | Nem közhasznú szervezet |
| Adómentesség küszöbértéke | Nincs adófizetési kötelezettség, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevétel 15%-át. | Nincs adófizetési kötelezettség, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg 10 millió Ft-ot ÉS az összes bevétel 10%-át. |
| Ingatlanhasznosítás kezelése | Ha ingatlanhasznosításból származik bevétel, azt is a vállalkozási tevékenység részének kell tekinteni. | |
| Arányos adózás túllépés esetén | Ha a vállalkozási tevékenység bevétele 15%-os arányt túllépi, csak az arányt meghaladó rész után kell adózni. | Ha a vállalkozási tevékenység bevétele 10%-os arányt túllépi, az egész vállalkozási eredmény után kell adózni. |
| Adomány elfogadás és igazolás kiállítás | Csak közhasznú szervezet fogadhat el adójogi értelemben adománynak minősülő támogatást, és állíthat ki róla igazolást. | Nem jogosult adományt fogadni ilyen értelemben, nem adhat ki igazolást a támogató számára. |
| Támogatási kedvezmények a támogatónak | A támogatót adóalap-csökkentő kedvezmény illeti meg:
– az adomány értékének 20%-a – tartós adományozás esetén az adomány értékének 40%-a írható le. |
A támogatónak csak akkor nem kell növelnie az adóalapját (csak akkor írhatja le ráfordításként a támogatást), ha a kedvezményezett nyilatkozik, hogy:
– vállalkozási tevékenységet nem végez vagy a vállalkozási bevétel után megfizeti az adót. – továbbá az adózás előtti eredménye e támogatás nélkül sem lenne negatív. |
Mire kel figyelni, ha a szervezetnek adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Ha a szervezetnek adófizetési keletkezik azt meg kell fizetni a NAV felé. DE a társasági adóbefizetési kötelezettség keletkezésének sajnos más következményei is vannak. Az érintett szervezetek kötelesek – az illetékfizetési kötelezettség alól nem mentesített – a bírósági, közigazgatási eljárásokban és a vagyonszerzésnél illetékeket fizetni. De ugyanígy elveszhet a szervezet iparűzési adó alóli mentessége is.
Az EU tagállamai a „de minimis” szabályt betartva nyújtanak kisebb léptékű támogatást a vállalkozásoknak. Ez teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság külön jóváhagyása nélkül nyújthassanak kisebb léptékű támogatásokat a piaci szereplőknek. Az EU lényegében meghatározta azt a mértéket, amikor az állami támogatás még nem torzítja a piaci versenyt, nem okoz túlzott versenyelőnyt a támogatott szereplőknek. A „de minimis” szabály alapján a csekély összegű támogatási jogcím alá tartozó forrásokból – amelyekhez többek között a NEA is tartozik – három év alatt legfeljebb 300 000 eurónak megfelelő forint összeget igényelhet egy szervezet. A szabály gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezeteket érinti. Egy adott támogatás összegét csak akkor számítják bele az említett keretbe, ha az igényelt támogatás a szervezet vállalkozási tevékenységét szolgálja. A kizárólag alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet végző szervezeteket e szabály nem érinti. A tevékenységek gazdasági jellegének megítélésénél a Civil törvény és a Tao törvény szerinti meghatározást lehet alapul venni.
[1] Tao tv. 5. § (8b) bekezdés
[1] Tao tv. 2. § (1) bekezdés g) pont
