Civil hírek, közleményekCivil működés

Jogegységi határozat a közhasznú alapítványok illetékmentességéről

A Kúria jogegységi határozatot hozott a közhasznú alapítványok illetékmentességéről. A döntés alapján azok az újonnan létesült alapítványok, amelyek vállalják, hogy az alapítás évét követő második év végéig megszerzik a közhasznú jogállást a nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárások során mentesülnek az illeték alól.

Már nem csak a Magyarországon bejegyzett közhasznú jogállású és a civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit teljesítő a más EGT-államban bejegyzett alapítvány mentesül az illetékfizetés alól. A Kúria 16/2024. JEH (Jpe.III.60.061/2023/8. szám) jogegységi határozata szerint az újonnan létesült alapítványok a nyilvántartásba vétele iránti eljárása is tárgyi illetékmentes. Az illetékmentesség azokra az alapítványokra vonatkozik, amelyek a létesítéskor vállalják, hogy az alapítás évét követő második év végéig megszerzik a közhasznú jogállást.

A kúria döntésének hátterében az áll, hogy az elmúlt években a törvényszékek eltérő gyakorlatot alakítottak ki. Egyes törvényszékek az alapítványok létesítésekor kirótták a 10 500 Ft eljárási illetéket akkor is, ha a szervezet vállalta a közhasznú jogállás megszerzését. Akkor tekintettek el  ettől, ha bejegyzést kérelmező alapító volt jogosult  az illetékmentességre. Ezek a törvényszékek abból indultak ki, hogy az alapítványokat, akkor illeti meg akár a tárgyi, akár a személyes illetékmentesség, ha már megszerezték a közhasznú jogállást. Más törvényszékek ezzel szemben úgy foglaltak állást, hogy az újonnan létesült, a közhasznú jogállás megszerzését vállaló alapítványokra „feltételesen” ugyanazok az illetékszabályok vonatkoznak, mint a közhasznú jogállású alapítványokra. Ezért, ha a létesítés során alapítvány vállalta alapítás évét követő második év végéig megszerzi a közhasznú jogállást, akkor ezek a törvényszékek nem szabtak ki illetéket.

A jogegységi határozat alapján az alapítványok nyilvántartási eljárásban azok a szervezetek tárgyi illetékmentességben részesülnek, amelyek vállalják a közhasznú jogállás határidőre történő megszerzését. Ezért ezeknek az alapítványok bejegyzése során nem kell eljárási illetéket fizetni. Ezt szerintünk úgy lehet elérni, hogy „alapítvány nyilvántartásba vételi kérelem” (Pk-102) űrlap K oldalán „Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti nyilatkozat” pontnál két jogszabályi helyre kell hivatkozni.  A szervezet vállalja az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú jogállás megszerzését: 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. § (1) bekezdés v.) pont. Az alapítvány a nyilvántartásba vételi eljárás során tárgyi illetékmentességet élvez: 57 § (1) e) pont.

A jogegységi döntés a változásbejegyzési eljárásra vonatkozó illetékmentességre is kitér.  A közhasznú jogállású alapítványok teljes személyes illetékmentességet élveznek. Ez akkor illeti meg ezeket az alapítványokat, ha nyilatkoznak arról, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmük után nem keletkezett (keletkezik) társasági adófizetési kötelezettségük. Ennek megítélése eddig is egységes volt. A törvényszékek gyakorlata azonban eltért egymástól, hogy az újonnan alakult, a közhasznúság elérését vállaló alapítványok mentesülnek-e 10 500 Ft illeték megfizetése alól a változásbejegyzési eljárásokban. Egyes törvényszékek elvetették az újonnan alakult alapítványok tárgyi és személyes illetékmentességét is. Egyes döntések esetében az volt az indok, hogy a kérelmező nem az alapítvány, hanem az alapító, aki nem mentesül illetékfizetés alól. Olyan törvényszékek is voltak, amelyek a bejegyzési eljárásokban elfogadták a közhasznú jogállás megszerzését vállaló alapítványok tárgyi illetékmentességét, de a változásbejegyzési eljárásokra vonatkozóan ezt nem tekintették jogszerűnek.  Az sem volt egységes, hogy az illeték kiszabásától eltekintő törvényszékek a tárgyi vagy a személyes illetékmentesség szabályait alkalmazták-e.

A jogegységi döntés alapján a változásbejegyzési eljárásokban, azokat az alapítványokat, amelyek a közhasznúság elérését választották, teljes személyes illetékmentesség illeti meg. Ez az illetékmentesség időben behatárolt. Csak az alapítás évében és az azt követő két évben illeti meg a szervezeteket. A személyes illetékmentességben e szervezetek is csak akkor részesülnek, ha az alapító (az alapítói jogok gyakorlója) nyilatkozik arról, hogy az alapítvány által az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után nem keletkezett (vagy nem keletkezik) társasági adófizetési kötelezettsége (Itv. 5. § (2) vagy (4) szerinti nyilatkozat).

Egy újonnan létesült alapítványnak, amelyik az alapításakor vállalta a közhasznú jogállás megszerzését két nyilatkozatot kell tenni a változásbejegyzési eljárás során az illetékmentesség érdekében. Az egyik nyilatkozat az „Alapítvány változásbejegyzése iránti kérelem” K oldalán szerepel. Itt „Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti nyilatkozat” pontnál kell arra kell hivatkozni, hogy a szervezet az Itv. 102. §  (1) v) pont szerint alapítványnak minősül. Ezért megilleti az Itv 5 § (1) f) pontja szerinti illetékmentesség. A másik nyilatkozatot, külön okiratban, mellékletként kell csatolni. Ez igazolja, hogy a szervezetnek nem kellett társasági adót fizetni az eljárást megelőző évben keletkezett jövedelme után. A nyilatkozat január 1. és május 31 között – az adóbevallás határideje miatt – egy vállalást tartalmaz arról, hogy a szervezetnek előreláthatóan nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

A jogegységi határozat csak a bírósági eljárásokra terjed ki.  Ezek közül a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési és a közhasznúság megszerzésére irányuló eljárást érinti. Utóbbi esetben a közhasznúság iránti kérelmet az illetékmentességet élvező szervezet terjesztheti elő. Az esetleg szükséges változásbejegyzési eljárás pedig a fentiek miatt illetékmentes.

A vagyonszerzési illeték vonatkozásában a NAV eddig is úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a közhasznú jogállás megszerzését vállaló új alapítványok személyes illetékmentességet élveznek. A helyi iparűzési adó vonatkozásban pedig sajnos megmaradt a joghézag. A közhasznú jogállású alapítványok mentesülnek a helyi adók alól. A többi alapítvány viszont hiába nyilatkozik alanya maradt helyi adóknak, legfeljebb az adott önkormányzat rendelete alapján nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.      

Skip to content
This Website is committed to ensuring digital accessibility for people with disabilitiesWe are continually improving the user experience for everyone, and applying the relevant accessibility standards.
Conformance status