Gyakran ismételt kérdések a közérdekű önkéntességről (frissítve: 2024. 10.17.)
A közérdekű önkéntesség fogalma
Magyarországon a Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005. évi LXXXVIII. törvény, továbbiakban: Köt.) szabályozza a közérdekű önkéntes tevékenységeket. Közérdekűnek akkor számít az önkéntes tevékenység, ha azt ellenszolgáltatás nélkül, önként (tehát nem valamilyen bírósági intézkedés hatására), önzetlenül (mások, a saját rokoni körén kívül esők javára), nem a szervezet tagjaként, munkavállalójaként vállalt kötelezettségeként, a közérdekű önkéntesek fogadására jogosult szervezetnél végzi az önkéntes.
Mely szervezetek fogadhatnak közérdekű önkénteseket?
A Köt. viszonylag tágan, de lehatárolja, hogy mely szervezetek fogadhatnak közérdekű önkénteseket. minden civil szervezet fogadhat közérdekű önkéntest. Az önszerveződő, bejegyzés nélküli közösségek – a civil társaságok kivételével – kiesnek e körből. A pontos felsorolást a törvény adja meg a 3. § (1) bekezdésben. Így fogadó szervezet lehet:
- a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
- a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
- a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
- a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
- a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási egyesület a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;
- a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes:
- szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vagy hálózat,
- egészségügyi szolgáltató,
- köznevelési intézmény,
- szakképző intézmény,
- felsőoktatási intézmény,
- muzeális intézmény,
- nyilvános könyvtár,
- közlevéltár,
- nyilvános magánlevéltár,
- közművelődési intézmény (az a-j. alpontban szereplők együtt: fogadó intézmény);
- a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében. E kategóriában a cégek, egyéni vállalkozások is megjelenhetnek a fogadó szervezetek között.
Hogyan fogadhat közérdekű önkénteseket egy szervezet?
A közérdekű önkéntesek fogadásának gyakorlati feltétele, hogy az őket fogadó szervezet, intézmény, egyház stb. szerepeljen a közérdekű önkéntes tevékenységet fogadó szervezeteket tartalmazó nyilvántartásban. A nyilvántartás a közérdekű önkéntességgel foglalkozó honlapon érhető el.
Hogyan kell a szervezetet felvetetni a fogadó szervezetek nyilvántartásába?
A nyilvántartásba vételt a “Közérdekű önkéntes tevékenység bejelentéséhez szükséges adatlap” kitöltésével lehet kezdeményezni. A bejelentkezéshez szükséges adatlap és annak útmutatója a Kulturális és Innovációs Minisztérium Fiatalokért Felelős Főosztálya önkéntességgel foglalkozó felületén érhető el: https://kot.gov.hu
A kérelmet az említett honlapon található elektronikus adatlap kitöltésével, postai úton vagy e-mail útján lehet elküldeni a Kulturális és Innovációs Minisztérium, Fiatalokért Felelős Főosztály címére.
Postai cím: Kulturális és Innovációs Minisztérium, Fiatalokért Felelős Főosztály 1054 Budapest, Szemere utca 6.címre.
A kérelem mellékleteként az egyesületek esetében a hatályos alapszabályt, alapítványok esetében a hatályos alapító okirat másolatát, valamint a nyilvántartásba vételt igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatot kell csatolni. Amennyiben a civil szervezet/közhasznú szervezet nem csatolja a bejelentő adatlaphoz a bírósági kivonatot, azt a minisztérium hivatalból beszerzi.
E-mail cím: onkentes@kim.gov.hu
A kitöltött, aláírt kérelmet szkennelve kell elküldeni az e-mailben. A kérelem mellékleteként az egyesületek esetében a hatályos alapszabályt, alapítványok esetében a hatályos alapító okirat szkennelt másolatát kell benyújtani ugyanabban az e-mailben, amelyben az adatlapot küldi be a kérelmező szervezet.
A nyilvántartásba vételről szóló értesítést a szervezet egy határozat formájában kapja meg. Ez tartalmazza többek között a szervezet regisztrációs számát. Ezt a regisztrációs számot kell azután feltüntetni valamennyi, az önkéntesek fogadásával kapcsolatos dokumentumban.
Hogyan erősíti a fogadó szervezetet az önkéntesség?
Az önkéntesek hozzájárulnak a fogadó szervezet társadalmi kapcsolatainak építéséhez. Ezt ismeri el a Civil törvény is. Ha a szervezet két év átlagában legalább tíz közérdekű önkéntest fogad, akkor teljesíti a közhasznú jogállás megszerzésének/megtartásának egyik feltételét. A közérdekű önkéntesek fogadása a szervezet társadalmi támogatottságát igazolja a közhasznú jogállás megszerzése/megtartása szempontjából.
A civil szervezetek körében gyakori, hogy az önkéntesek tevékenysége váltja ki a foglalkoztatást, illetve egyes szolgáltatások megvásárlását. Az önkénteseket így erőforrásként is figyelembe kell venni a szervezetek életében és gazdálkodásában. Az önkéntesség értékes idő adomány. A Civil törvény és a vonatkozó rendeletek ehhez igazodva teszik lehetővé a közérdekű önkéntesek által végzett tevékenység értékének figyelembevételét az éves számviteli beszámolóban és közhasznúsági mellékletben. Ez két, a szervezet erőforrásaira vonatkozó közhasznúsági feltétel teljesítését is segíti.
A minimálbér 160-ad részével számított önkéntes órák értéke növeli a szervezet éves beszámolójában kimutatott bevételt. Az önkéntesek fogadása így is segítheti a közhasznúsági feltételek teljesítését. Az egyik lehetséges, a megfelelő erőforrások meglétét igazoló mutató, hogy a szervezet éves bevétele két év átlagában eléri az 1 millió Ft-ot. A bevételek között szerepelhet az önkéntes tevékenységek értéke is, amennyiben erre a szervezet a könyvelése során figyelmet fordít.
A Civil törvény alapján a közérdekű önkéntesek által teljesített önkéntes tevékenység értékét a személyi ráfordítások között lehet kimutatni. Továbbá az önkénteseknek (ténylegesen) adott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatások értéke szintén személyi ráfordításként számolható el. Az önkéntesek fogadása így egy másik, a megfelelő erőforrásokra vonatkozó közhasznúsági feltétel teljesítését is segítheti. Amennyiben erre a szervezet a könyvelése során figyelmet fordít, akkor az önkéntesek fogadása által teljesülhet, hogy a szervezet személyi jellegű ráfordításai elérik a kiadások negyedét.
A közhasznú jogállás megszerzése az alapítványok esetében az illeték- és a helyi adók alóli mentességhez lehet szükséges. A közhasznú jogállás valamennyi civil és nonprofit szervezet esetében előnyt jelent az adózás és a forrásszervezés szempontjából is.
Ki lehet közérdekű önkéntes?
Mindenki lehet közérdekű önkéntes, aki betöltötte a tizedik életévét. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy milyen szabályokat kell az érzékenyebb élethelyzetben vagy korban lévő önkéntesek fogadása kapcsán betartani.
A közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy | Olyan tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek és nem veszélyezteti egészségét, fejlődését. |
Nem végezhet külföldön közérdekű önkéntes tevékenységet. | |
16. évnél fiatalabb önkéntes | Olyan tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek és nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. |
Nem végezhet külföldön közérdekű önkéntes tevékenységet. | |
Nem végezhet önkéntes feladatot este 20.00 óra és reggel 6.00 óra között. | |
A közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg
– tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, – tanítási időben a heti hat órát és – tanítási napon a napi két órát. – tanítási napon kívül a napi három órát. |
|
A közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani | |
A 16. évét betöltött, de 18. évnél fiatalabb önkéntes | Olyan tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek és nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. |
Nem végezhet önkéntes feladatot este 20.00 óra és reggel 6.00 óra között | |
A közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát | |
A közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani |
Milyen tevékenységet végezhetnek a közérdekű önkéntesek?
A közérdekű tevékenység szakmai iránya és tartalma szinte bármi lehet. Arra azonban figyelni kell, hogy:
- amennyiben a közérdekű önkéntes olyan tevékenységet végez, akkor neki is meg kell felelni a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek.
- olyan tevékenységet nem végezhet az önkéntes, amelynek valamilyen jogszabály meghatározott jogviszonyhoz köt, illetve amelynek önkéntessel történő ellátását valamely jogszabály kizárja (pl. Köt. rögzíti, hogy az önkéntes tűzoltás, az önkéntes véradás nem közérdekű önkéntes tevékenység).
- aki a fogadó szervezettel fennálló más jogviszony keretében ellenszolgáltatás fejében munkát végez, a munkakörébe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti.
Melyek a közérdekű önkéntesek kötelességei?
A közérdekű önkéntesnek a következő kötelezettségei vannak:
- A tevékenység végzésével kapcsolatban: Az önkéntes köteles a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint, személyesen végezni.
- Titoktartással kapcsolatban: Az önkéntes köteles a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatokat, üzleti és egyéb titkokat megőrizni.
- Figyelemfelhívás veszély esetén: Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni.
Mire nem kötelezhetők az önkéntesek?
Az önkéntes nem kötelezhető a tevékenység elvégzésére:
- Élet, testi épség vagy egészség veszélyeztetése esetén.
- Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné.
- Az önkéntes nem köteles teljesíteni a fogadó szervezet utasításait, ha azok az önkéntes saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetik.
- Jogszabályba vagy szerződésbe ütközés esetén.
- Az önkéntes nem köteles teljesíteni az utasításokat, ha azok jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütköznek.
Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben a károkozás előtt figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett.
Milyen felelősség terheli a közérdekű önkéntest fogadó szervezetet?
A fogadó szervezet felelőssége az önkéntes tevékenység kapcsán az alábbiakban foglalható össze.
- Felelősség harmadik személynek okozott kárért
Általános felelősség: Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Ha az önkéntes a tevékenysége során kárt okoz valakinek, akkor a fogadó szervezet viseli ennek a kárnak a következményeit.
A fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.
Visszakövetelés az önkéntestől: ha a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta (az önkéntes hibájából történt), akkor a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti a kár megtérítését, amennyiben az önkéntes szerződés nem rendelkezik ettől eltérően.
- Felelősség az önkéntes káráért
Az önkéntes testi sérüléséből vagy egészségkárosodásából eredő kár:
Ha az önkéntes bizonyítja, hogy a testi sérüléséből vagy egészségkárosodásából eredő kára az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár egy olyan okból következett be, amely kívül esik a működési körén (elkerülhetetlen ok), vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta.
Tulajdonban vagy használatban lévő dolgok kára:
Ugyanez vonatkozik az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló, a tevékenység ellátásához szükséges dolgokban keletkező károkra is.
- Mentesülés a felelősség alól
A fogadó szervezet mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a kár:
- Működési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be.
- Kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta.
A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.
- Hozzátartozói kárigény
Az önkéntes halálából eredő kárát az önkéntes közeli hozzátartozója érvényesítheti: A fogadó szervezet mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól, ha a mentesülés fentebb ismertetett feltételei fennállnak.
Kötelező szerződést kötni a közérdekű önkéntes tevékenységre?
Minden esetben szükséges legalább szóban megállapodást (szerződést) kötnie egymással a fogadó szervezetnek és a közérdekű önkéntesnek. A Köt. megadja azokat az eseteket, amikor a szerződést kötelező írásba foglalni. Az önkéntes szerződést kötelezően írásba kell foglalni, ha
- az önkéntes szerződést határozatlan időre vagy legalább tíz napra – a tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes esetén legalább két napra – kötik,
- az önkéntes valamilyen ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásban részesül,
- az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre foglalkoztatják,
- a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik,
- az önkéntes harmadik országbeli állampolgár, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt,
- bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,
- az önkéntes kéri, vagy
- ezt jogszabály elrendeli.
Az önkéntesek fogadása több szempontból is előnyös lehet a civil szervezetek, közhasznú nonprofit gazdasági társaságok és közalapítványok számára. Az esetükben az önkéntességet valójában mindig célszerű szerződésbe foglalni. Érdemes továbbá tudni, hogy 30 nap közérdekű tevékenység végzésével is megszerezhető a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) való jogosultságot. A jogosultság igazolásához megkönnyíti, ha van írásban rögzített szerződés.
Milyen időtartamra lehet szerződést kötni?
A szóbeli szerződés időtartama nagyon kötött. Csak akkor lehet ilyet létesíteni, ha az önkéntes tevékenység időtartama nagykorú és cselekvőképes személyek esetében nem éri el a tíz napot. A 18 évesnél fiatalabb, illetve a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személyek esetében a harmadik naptól kezdve már írásbeli szerződést kell kötni.
Más esetekben határozott idejű és határozatlan idejű szerződést lehet kötni. A határozott idejű önkéntes szerződést akkor érdemes kötni, ha konkrétan belátható annak a programnak, tevékenységnek a vége, amelyre az önkéntest fogadja a szervezet. A határozatlan idejű önkéntes szerződéseket azokkal szokták inkább megkötni a szervezetek, akik huzamosabb időn keresztül, visszatérő módon, vagy épp folyamatosan dolgoznak együtt a szervezettel.
Önkéntes szerződés, illetve az önkéntes tevékenységek nyilvántartására és igazolásra szolgáló dokumentum minták igényelhetők a civil közösségi szolgáltató központoktól. A civil központok e mellett tanácsadással, képzéssel is segítik a fogadó szervezeteket és az önkénteseket.
Mit tartalmaz az írásos önkéntes szerződés?
Az önkéntes szerződésben meg kell határozni, legalább
- a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,
- a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
- a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, valamint
- azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak,
- az önkéntes szerződés megszűnésének eseteit.
A fogadó intézménynél, illetve annak fenntartójánál végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerződés további kötelező tartalmi elemeit is. E mellett a fogadó szervezet is alkothat olyan belső szabályozást, ami további elemeket ír elő.
A hatályos jogszabály alapján az írásos szerződés mellett nem lenne kötelező külön nyilvántartást is vezetni. A Köt. a nyilvántartás vezetését – a szerződéssel közel azonos tartalommal, csak a szóbeli szerződés alapján tevékenykedőknél írja elő. De a tevékenységek értékének könyvelése, és az esetleges hatósági eljárások miatt mindenképp szükséges, hogy a szervezet vezessen kimutatást az önkéntes tevékenységének tényleges idejéről. Erre szolgál az „önkéntes munka nyilvántartó lap”. A nyilvántartó lapot vezetheti az önkéntes is. De, ha a könyvelés során használja a szervezet, vagy valamely hatóság felé kell továbbítani, akkor a szervezet képviselőjének (vagy az önkéntes tevékenységét koordináló személynek) is ellen kell jegyezni a nyilvántartó lapot.
Mikor kötelező és mit tartalmaz az önkéntes nyilvántartás?
A fogadó szervezet – az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében – nyilvántartást vezet azokról az önkéntesekről, akikkel a megkötött önkéntes szerződést nem foglalták írásba. A nyilvántartás tartalmazza:
az önkéntes természetes személyazonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát,
az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,
kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
- a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát
- a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
- a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt,
- a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját,
- azt az időpontot, amikor a jogviszony hatálya megszűnik.
Az önkéntes tevékenységre fordított tényleges időt az „önkéntes munka nyilvántartó lapon” lehet rögzíteni.
Milyen juttatások adhatók a közérdekű önkénteseknek?
A közérdekű önkéntesség keretében biztosítható, hogy az önkéntes felkészülten, megfelelő körülmények között végezhesse a tevékenységét. Sőt az is, hogy az önzetlenségét a szervezet jutalmazza. A Köt megadja azokat a juttatásokat, amelyek nem minősülnek ellenszolgáltatásnak és amelyek után természetesen adót sem kell fizetni. A fogadó szervezet állhatja:
- a munkaruházat, védőfelszerelés és anyag költségét (számlával lehet elszámolni);
- az utazás, szállás, étkezés költségét (számlával, illetve a NAV normának megfelelően kiállított kiküldetési rendelvénnyel lehet elszámolni);
- a védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás költségét (számlával lehet elszámolni);
- az iskolarendszeren kívüli képzés költségét (számlával lehet elszámolni, és a szervezet maga is megszervezheti az önkéntes felkészítését);
- az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezési, ellátási, (ki)képzési költségét (számlával lehet elszámolni, és a szervezet maga is megszervezheti pl. kiképzést);
- az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz – közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében történő – javítását, karbantartását (számlával lehet elszámolni);
- az önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és baleset-biztosítást, illetve annak díját;
- az önkéntes által okozott kárt, illetve az önkéntes által elkövetett személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére kötött felelősségbiztosítást, illetve annak díját;
- a külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén a napidíjat (adómentesen havonta a minimálbér havi összegének 20 százalékának megfelelő napidíj adható. Ez az összeg 2024-ben: 53 360 Ft. 2023-ban 46.400 Ft. volt);
- az önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom költségét (a közérdekű önkéntes évente egy vagy több tételben, de legfeljebb a minimálbér havi összegének megfelelő jutalmat kaphat adómentesen).
A felsorolásban szereplő juttatásokat nem kötelező adni. Az önkéntessel kötött írásos szerződésben kell rögzíteni melyek azok a juttatások, amelyek megilletik az önkéntest szigorúan a tevékenységével összefüggésben, illetve a tevékenységének elismeréseként.
Milyen értékben adható jutalom a közérdekű önkéntesnek?
A közérdekű önkéntes tevékenységet végző önkéntesnek a fogadó szervezet jutalmat adhat. A fogadó szervezet egy személynek egy évben jutalomként a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát adhatja adómentesen. Az ellenszolgáltatásnak nem minősülő jutalom összege 2023-ban: 46 400 FT; 2024-ben: 53 360 Ft. (2022-ben 40.000 Ft. volt)
Forrás: 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 2. § (3.) bekezdés
Mennyi a közérdekű önkéntes tevékenység pénzben kifejezhető értéke?
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni. E szerint 2023-ban egy közérdekű önkéntes órát 1.450 Ft, 2024-ben 1667,5 Ft lehet kimutatni a civil szervezetek bevételei és ráfordításai között.
Forrás: 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 4.§ (5.) bekezdés
Hogyan kell elszámolni az önkéntes tevékenységet?
Az önkéntes tevékenyég óradíja a minimálbér 1/160-ad része. Ahhoz, hogy el tudjuk számolni az önkéntesek tevékenységének értékét, dokumentálni kell az általuk végzett tevékenységeket és az azokra fordított időt. Erre szolgál „önkéntes munka nyilvántartó” lap. A nyilvántartás adatai alapján állítható ki az ún. önkéntes munkaóra elszámolási számla. Ezzel a számlával lehet elszámolni az önkéntes tevékenység pénzbeli értékét. Az önkéntes tevékenység elszámolására a bevételi oldalon az „egyéb bevételek” (könyvelésben K 96 számlacsoport) között van lehetőség. Az önkéntesek tevékenységének értéke a kiadási oldalon a személyi jellegű egyéb ráfordítások között jelenik meg (könyvelésben T 55 számlacsoport)
Az önkéntes tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás vezetése
Az önkéntes tevékenység adatainak pontos dokumentálása mind az önkéntes, mind a szervezet számára fontos (vagy idővel fontossá) válhat. Ezért kell olyan nyilvántartási rendet kialakítani, amely többek között megfelel az alábbi követelményeknek.
- A nyilvántartásnak bizonyítania kell, hogy a közérdekű önkéntes jogviszony ténylegesen létrejött. A közérdekű önkéntes szerződés a legmegfelelőbb módja a jogviszony bizonyításának. Ennek hiányában a közérdekű önkéntes személyes azonosító adatait, a tevékenység jellemzőit, a szervezet regisztrációs számát és a szervezet képviselőjének/ munkatársának és az önkéntes aláírását is tartalmazó nyilvántartó lap/jelenléti ív is alkalmas a jogviszony igazolására. Az önkéntes nyilvántartó lap/jelenléti ív az önkéntes szerződés melléklete is lehet. A civil közösségi szolgáltató központok rendelkeznek a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódó szerződésmintákkal.
- A nyilvántartás igazolja, hogy a közérdekű önkéntes fogadása a jogszabálynak és a szervezet által vállalt feltételeknek megfelelő keretek között történt. Az önkéntes szerződés és a nyilvántartó lap/jelenléti ív nem mindig jelent elégséges dokumentációt. Ha az önkéntes 18 évnél fiatalabb, korlátozottan cselekvőképes, esetleg végzettséghez vagy egyéb feltételhez kötött tevékenységet végez, akkor alaposabb személyi nyilvántartás kialakítására lehet szükség. Papíralapon vagy digitális formában ez a személyi nyilvántartás tartalmazhatja többek között a szülő/gondviselő hozzájárulását, azokat a nyilatkozatokat, amelyek igazolják, hogy a szervezet képviselője megismerte az egészségügyi alkalmasságot, végzettséget igazoló dokumentumokat stb.
- Amennyiben az önkéntes költségtérítésben és/vagy ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatásban részesült, akkor a nyilvántartásnak igazolnia kell, hogy ezek mértékének megállapítása és teljesítése a jogszabályok és a szervezet belső szabályai által szabott kereteken belül maradt. A szerződés és a nyilvántartó lap/jelenléti ív mellett további bizonylatok is szükségesek az önkéntesnek adott költségtérítés és ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás kifizetéséhez. Az alátámasztó bizonylat a juttatás formájától függően lehet pl. pénztár kiadási bizonylat, banki kivonat, átadás-átvételi jegyzőkönyv, kiküldetési rendelvény stb. Az önkéntesnek és a szervezetnek is figyelnie kell arra, hogy az önkéntes tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségeket csak akkor lehet könyvelni és elszámolni, ha a bizonylatok rendelkezésre állnak.
- A közérdekű önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni. Ezt a szabályt a szervezet számviteli politikája/értékelési szabályzatában az adott évre vonatkozó összeg pontos megjelölésével lehet megadni. A kettős könyvvitel esetén a könyvelés az önkéntes munkaóra elszámolási számlán mutatja ki az önkéntesek tevékenységének pénzbeli értékét. Az egyszeres könyvvitel esetében nem a naplófőkönyvben, hanem egy külön analitikus nyilvántartásban szerepel az önkéntesség minden adata. Az analitikus nyilvántartás vezetése a kettős könyvvezetés esetében sem megkerülhető.
- Az önkéntesek nyilvántartását adatvédelmi szempontból úgy kell vezetni, mint más munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban állókét. A NAIH/2018/3134/2/V számú állásfoglalása[1] szerint az adatok kezelésének a jogalapja a „jogi kötelezettség teljesítése”. A Köt-ben megjelenő adatok, hozzájárulások stb. esetében nem kell hozzájárulást kérni a közérdekű önkéntestől (a gyermekek esetében viszont kell a szülői hozzájárulás). Azon személyes adatok kezeléséhez, amelyek nem tartoznak a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához, hozzájárulást kell kérni.
[1] Gyakran ismételt kérdések civil szervezetekkel kapcsolatban
https://www.naih.hu/adatvedelmi-allasfoglalasok/file/108-gyakran-ismetelt-kerdesek-civil-szervezetekkel-kapcsolatban
[1] Gyakran ismételt kérdések civil szervezetekkel kapcsolatban
https://www.naih.hu/adatvedelmi-allasfoglalasok/file/108-gyakran-ismetelt-kerdesek-civil-szervezetekkel-kapcsolatban