Beszámoló a II „Forrás és Innováció” Civil Konferenciáról
A II. „Forrás és Innováció” Civil Konferenciát az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület, az ERGO-Európai Regionális Szervezet, a Miskolci Egyetem és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közösen szervezte. A rendezvény a 2021-2027 közötti fejlesztési időszak nemzeti és európai támogatási lehetőségeit és szakpolitikai céljait mutatta be. Ahhoz kívántunk segítséget nyújtani, hogy a civil szervezetek össze tudják hangolni saját elképzeléseiket a pályázatokban és egyéb programokban megjelenő törekvésekkel.
A konferencia a civil szektor működése és fejlődése szempontjából három fontos témakörrel foglalkozott:
- témakör: Civil szerepek, társadalmi célú és humán fejlesztések
- témakör: Társadalmi innováció és területi együttműködések
- témakör: Civil együttműködések a nemzetpolitikában és az interregionális kapcsolatokban
- A „Civil szerepek, társadalmi célú és humán fejlesztések” témakörön belül áttekintést adtunk a civil szervezetek helyzetéről, illetve a szervezetek működését, fejlődését segítő hazai támogatási lehetőségekről. Ez azért volt különösen indokolt, mert a legtöbb civil szervezet kizárólag a hazai költségvetési forrásokhoz pl. az SZJA civil 1% fogadásához, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Falusi Civil Alap, a Városi Civil Alap pályázataihoz fér hozzá.
A szervezetek jelentős része az emberek életminőségét, közösségi részvételét érintő területeken tevékenykedik. Ezért az európai források felhasználását meghatározó operatív programok közül az Emberi Erőforrás Operatív Program PLUSZ programot kíséri a legnagyobb várakozás a civil szervezetek részéről. A Konferencián a tervezését felelős Belügyminisztérium munkatársának segítségével ismerhettük meg, hogy hol tart az EFOP PLUSZ elfogadásának folyamata, milyen tartalmú felhívások várhatók.
Az EFOP PLUSZ lehetőségeivel párhuzamosan bemutattuk azokat a közvetlen brüsszeli forrásokat is, amelyek az oktatás, képzés, ifjúságügy, kultúra a társadalmi innováció területén most is elérhetők, illetve, amelyekre a kisebb szervezetek is jó eséllyel pályázhatnak. Az Irányitó Hatóság feladatát ellátó Kulturális és Innovációs Minisztérium munkatárásnak segítségével mutattuk be többek között az ERASMUS+ és a Kreatív Európa pályázatait.
- A „Társadalmi innováció és területi együttműködések” témakörével már az elmúlt évben is kiemelten foglalkoztunk. Az elmúlt időszakban azonban a Terület- és településfejlesztési politikában is több változás történt. Az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónáról (GFZ) Dr. Szabó Tünde kormánybiztos tartott előadást. A GFZ a civil szervezetek szempontjából azért bír különleges jelentőséggel, mert az érintett hat északkelet-magyarországi megye civil központjai közös ernyőprojektet dolgoztak ki a civil szektor fejlesztésére. Ez az ernyőprojekt beépült a GFZ kormány által jóváhagyott fejlesztési stratégiájába.
A társadalmi innováció és a társadalmi felzárkózás területe a következő években megnövekedett súllyal jelenik majd meg a fejlesztéspolitikában. Ezért változatlanul fontos szerep hárul a Miskolci Egyetemre a társadalmi célú innováció előmozdításában. E szerepről Prof. Dr. Horváth Zita rektor asszony tartott előadást. Az egyetem és a civil szervezetek együttműködése mellett mélyíteni lehetne a kapcsolatokat a társadalmi felzárkózás területén is. Ennek lehetőségeiről Andó Pál az Észak-Magyarországi Társadalmi Esélyteremtési Igazgatóság igazgatója beszélt a résztvevőknek.
- A „Civil együttműködések a nemzetpolitikában és az interregionális kapcsolatokban” témakört azért tekintjük lényegesnek, mert a Magyarországon és a szomszéd országokban működő civil szervezetek nagyon hasonló kihívásokkal találkoznak. Ez megkönnyíti, hogy az anyaországi és a külhoni magyar szervezetek, illetve a határtérségben tevékenykedő szervezetek nemzetiségtől függetlenül közös programokat tudjanak építeni. Ezért mutattuk be egyidejűleg a Nemzetpolitikai Államtitkárság által kezelt forrásokat, valamint a nemrég elfogadott Magyarország-Szlovákia Interreg 2021-2027 Programot.
A program egy plenáris ülésből és egy szűkebb kört érintő kerekasztal beszélgetésből áll. A kerekasztal beszélgetésen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft, valamint a pályázati tanácsadást is végző civil szervezetek gondolták át, hogy milyen módon lehetne javítani a civil szervezetek forrásfelvevő képességét, támogatni a civil szervezetek projektjeinek megvalósítását. A kerekasztal beszélgetés a terület és településfejlesztési források, valamint a közvetlen brüsszeli források elérésével foglalkozott. A közös gondolkodás a civil szervezetek számára nyújtott tanácsadási, információs, képzési szolgáltatások építését támogatja.