A nem közhasznú jogállású alapítványok tennivalói az illetékmentesség megtartása, megszerzése érdekében

2023. január 1. után már csak a közhasznú jogállású, valamint az újonnan létesült – a közhasznú jogállás megszerzését a létesítést követő két éven belül vállaló – alapítványok élveznek majd teljes személyes illetékmentességet. Az átmeneti időszak lejár. A 2019. előtt alakult nem közhasznú alapítványoknak különösen figyelni kell, ha az elmúlt két évben mentességet kaptak valamilyen illeték megfi0zetése alól.

A nem közhasznú alapítványok 2020-ban elvesztették a minden eljárásra és vagyonszerzésre kiterjedő személyes illetékmentességüket. Az illeték törvény átmeneti szabálya feltételesen biztosít személyes illetékmentességet a 2019. december 31. előtt létesített nem közhasznú jogállású alapítványoknak. Ha ezek a szervezetek vállalták a közhasznú jogállás megszerzését, akkor 2022. december 31-ig mentesültek az illeték megfizetése alól. A közhasznú jogállás megszerzését az érintett alapítványoknak azonban legkésőbb 2023. január 15-ig kell igazolniuk a NAV felé. Azaz 2022. decembere már a legutolsó utolsó pillanat a közhasznú jogállás határidőre történő megszerzésére. A közhasznú jogállás megállapítását a Törvényszéktől kell kérni.

Különösen azoknak az alapítványoknak kell erre figyelni, amelyeknek az elmúlt két évben – he nem kapták volna meg az átmeneti mentességet  – vagyonszerzési vagy eljárási illetéket fizetni. (Például a Falusi Civil Alap és a Városi Civil Alap nyertesi között is előfordulnak olyan szervezetek, amelyek gépjárművet szereztek be, de nem fizettek illetéket, mert a feltételes illetékmenteségről nyilatkoztak a NAV felé.).         

Ha az alapítvány közhasznú jogállás megszerzésére vonatkozó a vállalását nem teljesíti – a feltételes személyes mentesség miatt meg nem fizetett illetéket meg kell fizetnie az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal együtt. Az alapítvány megszűnése esetén ez a fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.

A 2020-ban alakult alapítványoknak lehetősége van a közhasznú jogállás megszerzésére. Hiszen már rendelkeznek két lezárt üzleti évvel, a 2020. évi és a 2021. évi beszámolójukat és a közhasznúsági mellékletet már letétbe kellett helyezniük az Országos  Bírósági Hivatal (OBH) felé.   

A közhasznú jogállás megszerzésére irányuló kérelem kitöltése előtt

1. A közhasznúság megszerzésének alapvető feltétele, hogy a szervezet rendelkezzen az utolsó két lezárt üzleti évről (2020. és 2021. évről) szóló beszámolóval A beszámolóknak elérhetőnek kell lennie a birosag.hu oldalon is. Az éves beszámolónak része a közhasznúsági melléklet, amelynek kitöltése minden civil szervezet számára kötelező.  

2. A közhasznúsági melléklet mutatja meg, hogy a szervezet az előző lezárt két üzleti év (2020. és 2021. év) összevont adatai alapján megfelelő erőforrásokkal rendelkezik a közhasznú jogállás eléréséhez, azaz:

  • az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  • a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  • a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (Köt.) alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét, azaz a havi minimálbér 1/160-ad részét.

3. Szintén a közhasznúsági melléklet mutatja meg, hogy a szervezet az előző lezárt két üzleti év adatai alapján megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik a közhasznú jogállás eléréséhez, azaz:

  • az SZJA 1% felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a költségvetési támogatások nélkül számított összes bevétel két százalékát, vagy
  • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások két év átlagában elérik az összes ráfordítás felét, vagy
  • közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti;

A 2. és 3. pontban megjelenő feltételek közül elegendő mindkét csoportból egynek-egynek megfelelni!

4. A közhasznú jogállás elérésének feltétele az is, hogy a szervezet végezzen közhasznú tevékenységet. Tehát fontos, hogy a közhasznúsági mellékletnek a szervezet bemutatását és éves tevékenységét bemutató részei is ki legyenek töltve.

5. Ha a szervezet érzékeli, hogy a már közzétett beszámolójában és közhasznúsági mellékletében olyan hiányosság, tévedés van, ami kizárja a közhasznú jogállás megszerzését, akkor lehetősége van új beszámolót elfogadni. Ezt az új beszámolót is befogadja és nyilvánosságra hozza az OBH, de a pontatlan tartalmú beszámoló is elérhető marad. Annak érdekében, hogy a bíróság a közhasznúság megítélése kapcsán az újabb, helyes tartalmú beszámolót vegye figyelembe, célszerű:

  • az új beszámolót elfogadó kuratóriumi (kurátori) határozat indoklásában és/vagy a jegyzőkönyvben célszerű feltüntetni, hogy konkrétan mi adott okot az új beszámoló elfogadására,
  • célszerű továbbá egy rövid kérvényt fogalmazni és csatolni a „hivatalos” kérelem űrlap mellé arról, hogy a Törvényszék az új, helyes tartalmú beszámolót vegye figyelembe

A közhasznú jogállás megszerzésének lépései

  1. Ha a szervezet éves beszámolója és közhasznúsági mellékletében látható, hogy a szervezet rendelkezik a megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal, akkor indíthatja el a közhasznúsági megszerzésre irányuló folyamatot.
  2. A közhasznú jogállás megszerzésének vannak olyan feltételei, amelyeket a létesítő okiratban kell rögzíteni. Ezért módosítani kell az alapító okiratot, olyan módon, hogy abban megjelenjenek a közhasznú jogállású szervezetktől elvárt működési, nyilvánossági, gazdálkodási, összeférhetetlenségi és kizárási szabályok. (A létesítő okirat tartalmáról részletes áttekintést adunk a későbbiekben.)

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a szervezet sajátosságaihoz igazodva:

  • vagy az egyszemélyi alapítónak (az alapítói jogok gyakorlójának)
  • vagy több alapítónak együttesen (az alapítói jogok gyakorlóinak együttesen)
  • vagy az alapítók gyűlésének (rendes vagy megismételt ülésen) kell elfogadnia

3. Az alapítvány valamennyi kuratóriumi tagjának (vagy az egyszemélyi ügyvezető kurátornak) nyilatkozatot kell tenni arról, hogy nem áll fenn vele szemben az Ectv. 39. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok és összeférhetetlenségi körülmény. E nyilatkozat megtételéhez a birosag.hu oldalon elérhető okiratsablonokat célszerű használni:

  • Közhasznú alapítvány – tisztségelfogadó nyilatkozat

Fontos! A tisztségviselők megbízatásának ideje nem változik a közhasznú jogállás igénylése miatt. A szervezetnek nem feltétlenül kell tisztújítást végeznie!

4. Ha a szervezetnél felügyelő szerv (felügyelő bizottság) működik, vagy jön létre, akkor e testület tagjainak is nyilatkozatot kell tenni az összeférhetetlenségi és kizáró okokról. Ennek tartalma nem azonos a vezető tisztségviselők által tett nyilatkozatokéval. A birosag.hu oldalon elérhető okiratsablonokat célszerű használni:

  • Közhasznú alapítvány – felügyelő bizottsági tag elfogadó nyilatkozat

Fontos! A tisztségviselők megbízatásának ideje nem változik a közhasznú jogállás igénylése miatt. A szervezetnek nem feltétlenül kell tisztújítást végeznie!

5. A közhasznú jogállás elérésére törekevő szervezetnek valójában nem egy, hanem két eljárást kel elindítania. A közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele, mellett el kell indítani egy változás bejegyzési eljárást is. A változásbejegyzési eljárás arra irányul, hogy a bíróság nyilvántartásba tudja venni a közhasznú szervezetek jellemzőit tartalmazó módosított létesítő okiratot. 

6. A közhasznú jogállás megállapítás iránti kérelmet csak elektronikus úton az ügyfélkapu/ cégkapu azonosítóval lehet benyújtani. A „Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem” űrlapot az ÁNYK program segítségével lehet kitölteni és benyújtani. A kérelemhez:

  • a vezető tisztségviselő(k) 3. pontban említett nyilatkozatát az összeférhetetlenségi és kizáró okokról
  • ha léteznek ilyenek, akkor a felügyelő bizottság tagjainak 4. pontban említett nyilatkozatát az összeférhetetlenségi és kizáró okokról
  • illetve előző két lezárt üzleti év beszámolóit és közhasznúsági mellékleteit kell csatolni.
  • az űrlapon meg kell jelölni, hogy a közhasznúsági kérelemmel párhuzamosan a szervezet változásbejegyzési kérelmet is benyújt.

 

7. A bíróság az OBH-nál letétbe helyezett beszámolók alapján állapítja meg a szervezet jogosultságát. Ha szervezet a korábbi két év beszámolóját papír alapon küldte meg az OBH részére, akkor a bíróság felkérheti a szervezetet az elektronikus űrlapként elkészített másolatok elküldésére.

8. Szükség szerint kell a kérelemhez csatolni a képviselő teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazását, ha valaki más nyújtja be a kérelmet a képviselő meghatalmazásával.

9. A kérelemhez jellemzően mellékelni kell a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályokat tartalmazó, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot is. Amint fent jeleztük a szervezetnek ettől függetlenül el kell indítania a változásbejegyzési eljárást is.  A „közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem” űrlapon a szervezetnek meg kell jelölni, ha változásbejegyzési eljárást is indít a létesítő okirat módosítása miatt.      

  • A bíróság a változásbejegyzési kérelemről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéről egy eljárásban dönt.
  • Mindkét kérelmet az alapítványok esetében az alapító (az alapítói jogok gyakorlója), az alapítók együttesen vagy az alapítók gyűlését képviselő alapító terjeszti elő.

 

Mit kell tartalmaznia a közhasznú szervezetek létesítő okiratának?  

A közhasznú szervezetek létesítő okiratának a civil törvény (Ectv) szerint kötelezően tartalmaznia kell az alábbi elemeket:

  • a szervezet által folytatott közhasznú tevékenyég (tevékenységek) megnevezése, továbbá, hogy e tevékenység, mely közfeladathoz kapcsolódik, és e közfeladat teljesítését mely jogszabályhely írja elő {Ectv. 34.§ (1) a)};
  • amennyiben a szervezet tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön a közhasznú szolgáltatásaiból (Ectv. 34. § (1) a)};
  • a szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez {Ectv. 34. § (1) b)};
  • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja {Ectv. 34. § (1) c)};
  • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt; {Ectv. 34. § (1) d)};.
  • az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásának módja {Ectv. 37. §. (2) d)};
  • ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére vonatkozó rendelkezések {Ectv. 37. § (2) c)};

Ha a szervezet nem kíván belső szabályzatot (szervezeti és működési szabályzatot) alkotni, akkor a létesítő okiratba foglalja a következő rendelkezéseket is:

  • miként gondoskodik a szervezet olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható (pl. a Határozatok tárának vezetése) {Ectv. 37. § (3) a)};
  • miként közlik a döntéseket az érintettekkel, illetve miként hozzák a döntéseket nyilvánosságra (pl. a szervezet honlapján keresztül, a döntés székhelylen történő kifüggesztése által stb.){Ectv. 37. § (3) b)};
  • miként biztosítja a szervezet működésével kapcsolatos iratokba való betekintést {Ectv. 37. § (3) c)};
  • miként biztosítja a szervezet a működésének, a szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát {Ectv. 37. § (3) d)}.

Szó szerint kell a létesítő okiratba átemelni az Ectv. következő rendelkezéseit:

  • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségéről szóló szabályok {Ectv. 38. § (1) –(2)};
  • a vezető tisztségviselők megbízását kizáró okok {Ectv. 39. § (1) –(2)};
  • a felügyelő bizottság tagjainak megbízását kizáró okok {Ectv. 38§ (3)}.

A több tagból álló ügyvezető és döntéshozó szerv esetében a létesítő okiratának tartalmaznia kell továbbá:

  • az ülések nyilvánosságára vonatkozó szabályokat {Ectv. 37. § (1)};
  • az ülésezés gyakoriságára – amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó szabályokat {Ectv. 37. § (2) a)};
  • a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat {Ectv. 37. § (2) b)};

Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak arról kell rendelkeznie, hogy:

  • az alapító/ügyvezető köteles – a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve – a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni {Ectv. 37. § (4)};
  • milyen módon gyakorolják az arra jogosultak a véleményezési jogukat {Ectv. 37. § (5) a)};
  • az írásos vélemények, illetve a véleményező testület ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak {Ectv. 37. § (4)};
  • amennyiben a véleményezési jogot ülésen (testületben) gyakorolják, akkor ennek a testületnek milyen szabályokat kell követni az ülésezés és döntéshozatal során {Ectv. 37. § (5) b)}.

Nem javasoljuk a közhasznú alapítványok esetében az egyszemélyi ügyvezetést a döntések meghozatalának körülményessége miatt. 

A létesítő okiratok tartalmának módosítása során hasznos és gyors megoldás lehet a birosag.hu oldalon elhelyezett alapító okirat sablonból kiindulni. E sablonban a vonatkozó jogszabályi hely megjelölésével együtt jelennek meg azok pontok, amelyek a közhasznú szervezetekre vonatkozó kritériumok teljesítését szolgálják. Ezeket lehet részben, vagy egészben átemelni a szervezet saját létesítő okiratába. Arra azonban figyelni kell, hogy a szervezet ne emeljen át olyan szabályokat, amelyeket nem tud teljesíteni!

 

Az alapítványt érintő változások bejelentése a bíróság felé

A változásbejegyzés iránti kérelmet:

  • az alapítvány alapítója,
  • ha több alapító van, és az alapítói jogokat testültben gyakorolják, akkor az alapítók gyűlésének képviselője nyújthatja be,
  • ha több alapító van, de az alapítók nem alkotnak testületet, akkor együttesen kell benyújtaniuk.

Ez természetes, hiszen a nyilvántartási adatok változását eredményező döntéseket az alapító hozza meg. Előfordulhat azonban, hogy az alapító nem kívánja tovább gyakorolni az alapítói jogait. Ilyekor lehetősége van arra, hogy e jogait egy megállapodás keretében átruházza másra. Az átruházás tényét rögzíteni kell az alapító okiratban. Technikailag az alapító okirat keltének a változását kell megadni a kérelemben, de mellékelni kell az alapító okiratot és az alapítói jogok átruházásáról szóló megállapodást is.

A változás bejegyzését az alapító vagy az alapítói jogok gyakorlója (továbbiakban: alapító) csak az erre a célra szolgáló Alapítvány változásbejegyzése iránti kérelem (Pk-102V) ÁNYK-űrlap kitöltésével kérheti a bíróságtól. A kérelmet ahhoz a törvényszékhez kell benyújtani, amelyik nyilvántartásba vette a szervezetet. A kérelmet a közhasznú szervezetek, a közhasznúság iránti kérelmet is előterjesztő szervezetek,  a közalapítványok, illetve azok a szervezetek, amelyek jogi képviselővel járnak el, csak elektronikusan nyújthatják be. Más alapítványok szabadon választhatják meg, hogy papíralapon (személyesen, vagy postai úton) vagy elektronikus úton, az ÁNYK program, illetve az ügyfélkapu/cégkapu használatával nyújtják be a kérelmet.

A kuratórium akkor kezdeményezhet változásbejegyzést, ha az alapító meghalt, jogutód nélkül megszűnt vagy az alapítói jogokat más okból véglegesen nem gyakorolja és az alapítói jogok gyakorlására más személyt vagy alapítványi szervet sem jelölt ki.

Lehetőség van egyszerűsített változásbejegyzési eljárást kezdeményezni, de ez együtt jár azzal, hogy az alapító elfogadja a kérelem részét képező mintaokiratot is. Ez a működő alapítványok esetében nem mindig előnyös, mert bevált eljárásrendeket változtathat meg. (Pl. a mintaokirat nem rendelkezik az alapítók gyűléséről.) Az egyszerűsített eljárást csak elektronikus úton lehet lefolytatni. Az egyszerűsített eljárást nem választhatják a közhasznú alapítványok, illetve egyszerűsített eljárás keretében nem lehet a közhasznú jogállás megszerzését kezdeményezni.

A változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell minden dokumentumot, ami igazolja az adatok módosítását. Ha az alapító új tisztségviselőt jelöl ki, vagy meghosszabbítja a tisztségviselő lejáró mandátumát, akkor pl. csatolnia kell a tisztségre felkért személy nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról és az összeférhetetlenségről. Itt figyelni kell, mert eltérő tartalmú tisztégelfogadó nyilatkozatokat kell tenniük a nem közhasznú és a közhasznú  szervezeteknek   Ha új tisztségviselőt bíz meg az alapító, akkor az alapító okirat is módosul, amit szintén be kell nyújtani. Ha az alapítvány székhelyet vált, akkor a módosított alapító okirat és a székhelyhasználati engedély igazolja a változtatás megtörténtét.

Az alapító okirat módosítása esetén csatolni kell a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot. Az alapító okiratban láthatóvá kell tenni, hogy mely rendelkezések módosultak. A változásokat leggyakrabban vastag, dőlt betűvel kiemelve szokták jelölni. Az alapítónak nem csak módosításokról kell döntést hoznia, hanem a módosításokat is tartalmazó teljes alapító okiratot kell elfogadnia. Nem lehet az alapító okiratot hatályon kívül helyezni és új létesítő okiratot elfogadni. Bármilyen mértékű a változás, az alapító okiratot csak módosítani lehet.

Az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat végén az alapítónak (alapítóknak) nyilatkozatot kell tenni:

„alulírott….., mint a …. (szervezet) alapítói jogainak gyakorlója igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának”

Ez a nyilatkozat mellőzhető, ha az alapító jogi képviselővel jár el, mert ekkor a jogi képviselő igazolja az alapító okirat szövegének érvényességét és aktuális jellegét.

Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban használt a mintaokiratban nincs mód a szöveg formázásával kiemelni a változásokat. Ha már a szervezet létesítése is egyszerűsített eljárásban történt meg, akkor a módosítások csak akkor lesznek követhetők, ha az alapítói határozatot is benyújtja a szervezet.

 

  

Skip to content
%d bloggers like this:
This Website is committed to ensuring digital accessibility for people with disabilitiesWe are continually improving the user experience for everyone, and applying the relevant accessibility standards.
Conformance status