MINDENT A CIVIL SZERVEZETEK ELLENŐRZÉSÉRŐL címmel adott ki közleményt az Állami Számvevőszék. A közlemény szövegét véltozatlan tartalommal adjuk közre a honlapunkon.
“Rengeteg sajtómegkeresést és levelet kapunk a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek ellenőrzésével kapcsolatban. Az alábbiakban minden felmerült kérdésre válaszolunk, egyszersmind áttekintést adunk az ellenőrzés teljes folyamatáról, természetesen beleértve a felkészítő állomásokat is.
Röviden a civil szervezetekről
A civil szervezetek az élet szinte minden területén jelen vannak. Példaértékű munkát végeznek többek között az egészségügy, a köznevelés, a kultúra vagy a környezetvédelem területén, de aktív jelenlétük szintén nélkülözhetetlen az elesettek, a hátrányos helyzetben élők, illetve a jogaikban vagy lehetőségeikben akadályozottak megsegítésében is. Szerteágazó munkájuk során a társadalom szinte minden csoportjával kapcsolatba kerülnek, és többük tevékenysége, illetve annak egyes elemei a közvéleményre, a közéletre is befolyást gyakorol.
Hogyan támogatja az ÁSZ a civil szervezeteket?
Mielőtt május közepén kimentek volna a június elsejével kezdődő adatbefogadási időszakra felhívó és a teendőket részletesen ismertető levelek, az ÁSZ szakértői önteszteket dolgoztak ki, és bocsátottak az érintettek rendelkezésére, valamint képzési lehetőséget is nyitottak a szervezetek vezetői számára, amivel hatszázan éltek is. Mindez természetesen azt szolgálta, hogy a civil szervezetek minél magasabb színvonalon legyenek képesek a jogszabályi előírás szerinti működésre, ami egyúttal a jó értékelési eredmények alapja is. Minderről a közvéleményt is tájékoztattuk 2022. áprilisában.
https://www.asz.hu/hu/sajtokozlemenyek/onteszttel-es-kepzessel-is-tamogatja-az-asz-a-civil-szervezetek-vezetoit
Természetesen a már említett, május közepén kiküldött levelek részletes leírásai is részei a tanácsadásnak, hiszen precízen felkészítenek mind a szükséges dokumentumok mibenlétére, mind a hitelesítés mikéntjére, mind pedig a rendelkezésre bocsátás lehetséges módozataira is. Ez tehát még nem maga az ÁSZ ellenőrzés. Jelenleg az ellenőrzés előkészítésének a fázisa zajlik, amely támogatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét abban, hogy tekintse át azt, hogy az alap szabályozottsága rendben van-e. Ezen dokumentumok alapján az ÁSZ értékelést készít és visszajelzést ad az adatot szolgáltató szervezetek vezetőinek, egyfajta tükröt mutatva, hogy kinél milyen rend van, esetleg mi hiányzik.
Mindezen támogató előkészítést követően kerül sor a tényleges ellenőrzés indítására, a 2021. évi Beszámoló alapján. Az érintettek erről külön értesítést kapnak, és még az ellenőrzés folyamatában is lesz módjuk akár az azonnali, akár egy intézkedési tervben meghatározott javításra.
Összegezve az ÁSZ első lépésben támogatást adott az öntesztekkel, valamint képzés szervezésével, utána a felkészítő fázisban arra sarkallta a szervezetek vezetőit, hogy tekintsék át a meglévő alapvető gazdálkodásukat érintő dokumentumaikat. Ezután tájékoztató levelet kapnak az állapotukról és mindezek után következik az ellenőrzés.
Miért ellenőriz e területen az Állami Számvevőszék?
Az Állami Számvevőszék törvények alapján ellenőrzi a törvényességet a kijelölt területeken. A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvény kötelezi az ÁSZ-t, hogy törvényességi szempontok szerint ellenőrizze a törvény hatálya alá tartozó egyesületeket és alapítványokat. A törvény indoklása az alábbiakat tartalmazza: “Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság ítéletében megerősítette, hogy egyes civil szervezetek az általuk követett célokra és a rendelkezésre álló eszközökre tekintettel jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára, figyelemmel továbbá az ilyen szervezeteknek nyújtott támogatások átláthatóságával kapcsolatos alkotmányos és nemzetközi elvárásokra a következő törvényt alkotja”. A törvény kijelöli az ellenőrizendő civil szervezetek körét is, amely a Magyar Államkincstár és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa alapján konkretizálódik.
Az ellenőrzések kapcsán mit tesz és mit nem tesz az ÁSZ?
Az ÁSZ nem hatóság, tehát nem rendőrség, nem ügyészség, nem is bíróság, munkája során sem nyomozati, sem ítélkező, sem büntető feladatokat nem végez. Az ilyen típusú, a közismeretek hiányát mutató elvárásokat kötelezően elutasítja, mint ahogy ezt teszi az ilyen irányú, időnkénti téves közlések esetében is.
Az ÁSZ az ellenőrzött szervezeteknél a dokumentumok rendelkezésre állásáról bizonyosodik meg, mégpedig a törvényes, átlátható működés feltételrendszerét meghatározó olyan dokumentumokról, mint például az adott szervezetben a számviteli, a leltári, a pénzkezelési stb. rend szabályozását leírókról. Az ellenőrzésben dolgozó szakemberek e dokumentumok létét, az adott szervezet vezetője által hitelesített voltát és a tartalmának a jogszabályoknak való megfelelését vizsgálják. E vizsgálat eredménye, értékelése az együttműködő szervezeteknek jó szakmai alkalmat adnak arra, hogy az esetleges hiányosságokat mihamarabb pótolják, vagy egy egyeztetett intézkedési terv keretében meghatározott időn belül javítsák.
Amennyiben az ÁSZ szakértői megállapításai alapján úgy ítélik meg, a hatóságok a saját jogkörükben természetesen indíthatnak például nyomozati vagy egyéb intézkedéseket.
Fontos megjegyezni, hogy az Országgyűlés 2021. évben határozatban erősítette meg, hogy támogatja az ÁSZ ellenőrzési és elemzési feladatai mellett a tanácsadó és ekként támogató szerep vállalását és gyakorlását is.
Milyen tapasztalatokat szerzett eddig az ÁSZ?
A fentebb leírt támogató, tanácsadó megoldásokat az ÁSZ már több területen alkalmazza az ellenőrzései kiteljesített folyamatában, amely során megfelelő, jó tapasztalatokat szerzett. Az együttműködő felelős vezetők irányításával ezres számú szervezetek csoportja esetében is azt tapasztaltuk, hogy a korábbinál jelentősen jobbá, teljesebbé, a működés és gazdálkodás törvényessségét, átláthatóságát megalapozó, szabályozott rend alakult ki. Napjainkban már az sem jelent újdonságot, hogy az ÁSZ az ellenőrzöttektől nagy számban kap köszönő leveleket, illetve hogy az öntesztek felhasználóinak, az oktatások igénybe vevőinek száma is folyamatosan bővül.
Az ÁSZ szakértői tudatában vannak, hogy a törvényi szabályozások nem csupán egy-két dokumentum szükségességét írják elő, s hogy a szervezetek, intézmények adott esetben nem a gazdálkodásban, hanem az élet valamely más területén kiváló szakértelemmel rendelkező vezetőinek körében az általuk irányított egység törvényi megfelelésének biztosítása nem feltétlenül egyszerű, magától értetődő feladat. Még akkor sem, ha az ÁSZ náluk olyan dokumentumokat vizsgál, amelyek az átlátható, elszámoltatható, törvényes működés feltételeihez minimálisan szükségesek. Az is tény azonban, hogy aki mondjuk egy autó kormányát tartja a kezében, annak a KRESZ szabályait ismerve és betartva kell vezetnie. Természetesen ez a más típusú vezetésekre is ugyanúgy vonatkozik annak érdekében, hogy a forgalom, az életünk a lehető legjobban átlátható és biztonságos legyen.
Végül kérjük a sajtó képviselőit tartózkodjanak a pánikkeltéstől. E helyett kérjük támogassák a civil szervezetek vezetőit az eredményes felkészülésben a hiteles tájékoztatásukon keresztül.”