Alapvető információk az adományozásról

A szomszédunkban zajló háború következményeinek enyhítése érdekében nagyon sok civil szervezet kapcsolódott be az adományok gyűjtésébe kezelésébe. Ezért gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat az adományok szabályszerű kezelésével kapcsolatban. Az adományok nyújtására, fogadására és kezelésére irányuló alapvető követelményeket az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

  • évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (továbbiakban: civil törvény)
  • 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről (továbbiakban: 350/2011 Korm. rendelet)
  • évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (továbbiakban TAO tv.)
  • évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban ÁFA tv.)
  • évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról szóló (továbbiakban SZJA tv.)
  • évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban: Számviteli tv.)
  • 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

Civil törvény: az adományok fogadása, közvetítése is összefügg a szervezet céljával 

Az adomány fogalmát eltérően értelmezi a TAO tv. az ÁFA tv. és a civil törvény. A civil törvény meghatározása a legtágabb ezek közül. A civil törvény meghatározása szerint a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás.[1]  

E meghatározás nem tesz különbéget adományt fogadó szervezetek jogállása szerint. A nem közhasznú jogállású szervezet is jogosult adomány fogadására. De a jogszabály kiköti, hogy az adományt csak ellenszolgáltatás nélkül lehet nyújtani. Az ellenszolgáltatás fogalmát a 350/2011 Korm. rendelet[2], illetve az SZJA tv[3]. szabja meg. Az adományt fogadó szervezet kifejezheti a köszönetét az adományozó felé valamilyen dologgal vagy szolgáltatással, ám ennek értéke nem haladhatja meg minimálbér értékének 25%-át.  E fölött az értékhatár fölött már ellenszolgáltatásnak minősülne az adományozónak adott juttatás.

A válság helyzetekben, amikor mindenki a segíteni szeretne, derülhet ki, hogy a civil törvény megfogalmazása mégsem annyira tág, mint elsőre látszik. Egy civil szervezet saját nevében csak az alapszabályban/alapító okiratában rögzített céljaihoz illeszkedő feladatokhoz kapcsolódóan jogosult adományokat kezelni.  Például: a háború károsultjai, illetve a menekülők segélyezésére azok a szervezetek tudnak a saját maguk adományt gyűjteni és felhasználni, amelyek létesítő okirata tartalmazza rászorulók segítését, a részükre történő juttatások, segélyek biztosításának lehetőségét. Ezért azt javasoljuk a segíteni akaró, de ezen a területen járatlan, nem is jótékonysági céllal létrehozott civil szervezeteknek, hogy inkább működjenek együtt a nagyobb tapasztalattal rendelkező karitatív szervezetekkel pl. a Karitatív Tanács tagjaival:   

  • Katolikus Karitász
  • Magyar Református Szeretetszolgálat
  • Magyar Máltai Szeretetszolgálat
  • Ökumenikus Segélyszervezet
  • Baptista Szeretetszolgálat
  • Magyar Vöröskereszt

Ha egy szervezet adományokat fogad megteheti, hogy ezeket az adományokat nem közvetlenül használja fel. Nincs akadálya, hogy egy szervezet az általa fogadott, gyűjtött adományt továbbadja egy másik szervezetnek, amelyik az adományozás célját hatékonyabban tudja megvalósítani.  

Az adományozás részlet szabályait tartalmazó Korm. rendelet

A civil törvény végrehajtását célzó 350/2011. Korm. rendelet tartalmazza az adománygyűjtésre vonatkozó részletesebb szabályokat.

A rendelet meghatározza az adománygyűjtés elvi feltételeit:

  • Az adományozás önkéntes.
  • Az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával.
  • Kötelező az adományozót tájékoztatni adománygyűjtés céljáról, illetve, ha ismert az adományozó, akkor az adomány felhasználásáról is tájékoztatást kell kapnia.
  • Az éves beszámolón túl más eszközökkel (pl. honlap, hírlevél stb.) is biztosítani kell az adományok kezelésének nyilvánosságát és az átláthatóságát.
  • Az adományozónak nem adható ellenszolgáltatás (értékhatár az érvényes minimálbér összegének 25%-a. E fölött már ellenszolgáltatásnak minősül az adományozónak adott juttatás.)
  • Magáningatlanban csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával végezhető adománygyűjtés. A rendelet alkalmazásában magáningatlannak kell tekinteni a lakást, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyét, telephelyét, egyéb helyiségeit, az egyéni vállalkozó használatában álló helyiséget, továbbá az ezekhez tartozó bekerített helyet.

A rendelet tartalmazza továbbá néhány adományszervezési módszer részletszabályait:

  • A szervezet meghatalmazhat adományszervezőt, illetve adománygyűjtőt az adománygyűjtő tevékenységre. Tevékenysége során az adománygyűjtőnek igazolnia kell magát, illetve az adománygyűjtő/adományszervező szervezet által adott meghatalmazás révén az adománygyűjtésre történő jogosultságát is. A meghatalmazás melléklete adományozott szervezet vagy adományszervező adatait tartalmazó bírósági kivonat, elektronikus kivonat vagy ezek másolata.
  • Pénzbeli, illetve természetbeni adománygyűjtés gyűjtőláda útján is megvalósítható. Az adománygyűjtés célját szolgáló gyűjtőláda zárt, oly módon, hogy az adomány elhelyezhető benne, ugyanakkor az elhelyezett készpénz vagy más adomány felnyitás nélkül nem vehető ki. A gyűjtőládán fel van tüntetve az adománygyűjtő szervezet neve, elérhetősége. A gyűjtőláda felnyitásakor jelen kell lennie az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább két képviselőjének, akik a felnyitáskor jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint vagy leltár szerint), ezt követően gondoskodnak az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről.
  • Természetbeni adomány gyűjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén a leltárt a gyűjtő szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.
  • Az adományszervezés, adománygyűjtés interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül is megvalósítható. Ennek során biztosítani szükséges, hogy az adományozott szervezet és az adományszervező azonosítható legyen. Az azonosítás során legalább az adományozott és az adományszervező nevét, székhelyét, valamint – amennyiben ezekkel rendelkezik – telefonos elérhetőségét és webcímét kell megjelölni.

Adomány a TAO tv-ben       

Csak a közhasznú jogállású szervezetnek adott adomány után jár adókedvezmény

A társasági adóról szóló törvény (TAO tv.) az adomány fogalmát még szűkebben értelmezi[4]. E jogszabály hatálya alatt az adomány fogalmába csak a közhasznú szervezetnek, a civil törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására adott juttatás tartozik bele. Ez lehet:

  • az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott (pénzbeli) támogatás, juttatás,
  • és/vagy térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,
  • és/vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

De csak akkor tekinthető adománynak egy juttatás, ha az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának. Nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

Csak a közhasznú szervezet jogosult olyan adományigazolást kiállítani a támogató cég vagy más szervezet részére, amelynek birtokában:

  • az adományozó cég/szervezet ráfordításként számolhatja el az adomány értékét,
  • illetve igénybe veheti a támogatót megillető adókedvezményt.

A nem közhasznú civil szervezet a TAO tv. szerinti értelmezésben nem részesülhet adományban. A nem közhasznú szervezet adományigazolást sem állíthat ki a támogatójának, így a cég, vagy szervezet nem tud adókedvezményt érvényesíteni a támogatás után.

Társasági adó: adományigazolás

A közhasznú szervezet az általa fogadott adomány után igazolást állít ki az adományozó cég, szervezet felé.[5]  Az igazolásnak tartalmaznia kell:

  • mindkét fél (a kiállító és a támogató (társasági adóalany) azonosító adatait, így a nevét,
  • a székhelyét, az adószámát,
  • az adomány (támogatás, juttatás) összegét,
  • a támogatott célt.

Az igazolást a támogatásnyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató

rendelkezésére bocsátani.

Ez az adományigazolás kell ahhoz, hogy a támogató cég/szervezet ráfordításként le tudja a írni a közhasznú szervezet részére adott juttatást, illetve érvényesíteni tudja az adomány után járó adókedvezményt. 

Társasági adó: a támogatót megillető adókedvezmény

Az adomány költségként történő leírása

Nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Az adóigazolás tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Egyszerűbben fogalmazva, ha a közhasznú civil szervezet igazolást ad ki az adományozásról, a támogató ráfordításként (költségként) számolhatja el az adomány összegét (értékét).

Az adózás előtti eredmény csökkentése

Az adomány értékének ráfordításként történő elszámolásán túl, a közhasznú szervezetnek, a közhasznú tevékenyég érdekében nyújtott adomány értékének 20 százalékát az adományozó leírhatja az adózás előtti eredményből.[6] Ehhez nem kell feltétlenül adományozási szerződést kötni. De a fent említett, a közhasznú szervezet által kiállított adományigazolás szükséges az adókedvezmény érvényesítéséhez.        

A kedvezmény nagyobb lehet, ha az adományozó tartós adományozás keretében nyújt támogatást. A tartós adományozás esetén az adomány értékének 40 százalékával csökkentheti az adózás előtti eredményét[7]. A tartós adományozás csak adományozási szerződés keretében történhet[8]. A szerződés keretében az adományozó azt vállalja, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében, és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben (értékben) – ellenszolgáltatás nélkül nyújtja a támogatott szervezetnek.  Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. A tartós adományozás kapcsán a támogatott szervezetnek is figyelnie kell arra, hogy amennyiben a szerződött időszakban elveszíti a közhasznú jogállását vagy jogutód nélkül megszűnik a támogató részben elveszíti a kedvezményét. Ha ez történik a támogató adózás előtti eredményét meg kell emelni a többletkedvezmény összegével. Ha támogató nem tudja teljesíteni a vállalását, akkor az eredményét a többletkedvezmény kétszeresével kell megnövelnie.[9]

Az eseti és a tartós adományok, illetve a TAO tv 7. § (1) za)-ze) pontjaiban felsorolt más támogatások után a támogató cég/szervezet kedvezményeinek együttes összege legfeljebb az adózás előtti eredmény összege lehet.

Társasági adó: a nem közhasznú szervezetnek adott támogatást nem mindig lehet ráfordításként leírni 

Ha egy társasági adó hatálya alá tartozó cég nem közhasznú szervezet részre nyújt támogatást (ami lehet pénz, eszköz, szolgáltatás, kötelezettség átvállalása), akkor tudja ráfordításként (költségként) elszámolni, ha:

  • a juttatást nem külföldi jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek adja.[10]
  • A támogatott nem közhasznú jogállású szervezet a juttatás elfogadásakor nyilatkozik arról a támogató felé, hogy:
    • a juttatás adóévében az eredménye e juttatás nélkül sem lesz negatív (támogatás nélkül sem lesz veszteséges)
    • és az e bevételre jutó társasági adót a szervezet megfizeti,
  • a támogatott a beszámoló elkészítését követően nyilatkozattal erősíti meg a támogató felé, hogy a korábbi nyilatkozata helytálló volt, azaz az eredménye a juttatás nélkül sem lett volna negatív (nem lett volna veszteséges a szervezet). A támogatott szervezetnek nyilatkozni kell arról, is, hogy: az e bevételre jutó társasági adót megfizette vagy nem keletkezett adófizetési kötelezettsége.[11] (Ha a támogatott szervezet társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot, ún. TAONY-t nyújt be, akkor nem kell külön nyilatkoznia.

A háborús helyzet miatt sajnos ki kell emelni, hogy a külföldi szervezetek, cégek, közösségek, részére adott juttatást a TAO törvény szerint nem lehet ráfordításként (költségként) leírni.

A nem közhasznú szerveztek részére adott juttatások esetében pedig figyelni kell arra, hogy a támogatónak két nyilatkozatot kell kiadnia, az egyiket a támogatás fogadásakor, egy megerősítő jellegű nyilatkozatot pedig a beszámoló elkészülte után.

E nyilatkozatok egyike sem azonos a közhasznú szervezetek által kiadott adóigazolással, nem jogosítja a támogatót semmilyen kedvezményre.    

Társasági adó: támogatási, adományozási szerződés

Lehetséges, de általában nem kötelező adományozási szerződést kötni az adományozás kapcsán. Kivételt a tartós adományozás jelent, amelynek feltétele az adományozási szerződés megkötése.   

Adomány az ÁFA törvényben

Közcélú adomány az ÁFA törvényben

Az ÁFA csak a természetben (eszközök, kellékek, termékek, szolgáltatások) teljesített adományok esetében merülhet fel. A pénzbeli adományokat nem érinti semmilyen ÁFA-val kapcsolatos jog vagy kötelezettség. 

Az ÁFA szempontjából is különbség van a közhasznú és a nem közhasznú jogállású szerveztek között.  Az ÁFA törvény alapján nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány, illetve nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány nyújtása.[12] (Röviden: a közcélú adományként felajánlott termékek és szolgáltatások nem esnek az ÁFA hatálya alá.)  

De! A közcélú adomány törvényi megfogalmazása miatt a civil szervezetek közül csak a közhasznú szervezetek részére és a közhasznú tevékenységeik támogatására fordított termék és szolgáltatás mentesül az ÁFA alól[13]. Az adómentesség akkor jár, ha:

  1. az adományozásra vonatkozó okirat, illetve az egyéb körülmények alapján nem állapítható meg, hogy az adomány nem, illetve csak látszólag szolgálja a szervezt közhasznú tevékenyégét
  2. az adomány nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás
  3. az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt

Az adományigazolás kiállítása esetén figyelnie kell a közhasznú szervezetnek arra, hogy sok vállalkozás negyedévente vagy havonta nyújtja be az ÁFA bevallását. Emiatt az igazolás kiállításával nem lehet várni. A támogatónak csak akkor nem kell bevallania az adományt, ha az igazolást a bevallási határidő előtt megkapja az adományt fogadó közhasznú szervezettől. Ha az igazolást nem kapja meg az adományozó vagy annak tartalma nem megfelelő, akkor az ÁFA-t be kell vallania az adományozónak.   

A nem közhasznú szervezetek részére adott juttatások

A nem közhasznú szervezetek részére ingyenesen átadott termékek, ingyenesen nyújtott szolgáltatások (támogatások) után is ÁFA fizetési kötelezettség keletkezhet. Az Áfa tv. alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnak minősül az ingyenes ügylet is, ha az adóalany (támogató):

  • egy terméket a vállalkozásból véglegesen kivonva, ellenérték nélkül, saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére használja fel;
  • egy terméket ingyenesen ad vagy enged át más tulajdonába;
  • ingyenesen nyújt szolgáltatást saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére;
  • egy terméket vagy szolgáltatást a támogató vállalkozás a saját céljaitól, tevékenyégétől idegen cél elérésére fordít,

de csak abban az esetben, ha a termék, akár annak alkotórészei megszerzésekor, vagy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt (a támogatót) egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. [14] Ha a támogató vállalkozást sem részben, sem egészben nem illette meg adó levonási jog az ingyenesen adott termékkel, szolgáltatással kapcsolatban, akkor az ügylet nem minősül ellenérték fejében történt értékesítésnek, szolgáltatásnak, azaz nem keletkezik ÁFA fizetési kötelezettség sem.

Ha egy vállalkozás már a termék, szolgáltatás beszerzésekor, előállításakor tudja, hogy azt támogatásként fogja továbbadni. Ekkor a kapcsolódó általános forgalmi adót nem helyezheti levonásba. Ugyanakkor amikor ezt a terméket, szolgáltatást támogatásként átadja nem merül fel áfa-kötelezettsége.

Akkor sem kell ÁFA-t felszámolni a támogatónak, ha a támogatás célja egybe esik a vállalkozás céljával.[15]

Ám, ha egy vállalkozás eredetileg nem támogatás céljából szerezte be, állította elő a terméket, szolgáltatást, továbbá élt az ehhez kapcsolódó áfa-levonási jogával, akkor a támogatás nyújtásakor áfa-kötelezettség terheli. A támogatónak ez esetben számlát kell kiállítania. Megállapodás kérdése, hogy az ÁFA összegét a támogatónak, vagy a támogatottnak kell-e megfizetnie. Ha támogató ezt is magára vállalja, akkor a támogatás után fizetendő ÁFA-t az átadás napját magába foglaló áfa fizetési időszakban kell bevallania és megfizetnie.

A civil szervezetek által adott juttatások, támogatások, segélyek

Magánszemélynek adott juttatások adómentessége

A civil szervezetek gyakran nyújtanak pénzbeli vagy természetbeni támogatást, juttatást magánszemélyeknek. E juttatások közül azok után nem kell SZJA-t fizetnie a támogatottnak, amelyek szerepelnek az SZJA törvény 1. sz. mellékletének 1-8 pontjaiban felsorolt adómentességet biztosító jogcímek között. A jogszabályban több száz adómentességi jogcím található, de a civil szervezeteket ezek közül viszonylag kevés érinti.

Ha egy szervezet a juttatáshoz nem talál adómentességi jogcímet a törvényben, akkor a juttatás egyéb jövedelemként adóköteles. A juttatónak kell megállapítani az adóalapot, levonni az SZJA adóelőleget. A nem adómentes juttatás értéke után a szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.  

A közszolgáltatások, közfeladatok ellátásához kapcsolódó juttatások adómentessége

Az adómentes jogcímek között számos állami, önkormányzati feladathoz kapcsolódó tétel szerepel. Az e feladatok ellátásában – közszolgáltatási szerződés alapján – résztvevő civil szervezetek által adott juttatások után természetesen nem kell SZJA-t fizetni.

Példák:

Az a civil szervezet, amelyik a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése szerint szerződést köt az illetékes hatósággal a menedékkérők, menekültek segítésére adómentesen tud juttatásokat adni e feladatainak teljesítéséhez kapcsolódóan.

Az a szervezet, amelyik az állami, önkormányzati szociális, gyermekvédelmi rendszerek részeként nyújt ellátásokat szintén adómentesen tud segélyeket és más juttatásokat adni.

A közcélú juttatások adómentessége

De nem csak a közszolgáltatást nyújtó szervezeteknek van lehetősége adómentes juttatások nyújtásra. Az SZJA törvény 1. sz. melléklet 3. pontja tartalmazza azokat a jogcímeket, amelyek a közcélú juttatások körében számítanak adómentesnek.

Adómentes többek között a közhasznú alapítvány, közalapítvány által – alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban – a magánszemélynek kifizetett azon összeg, amelyet:

  • az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén),
  • szociálisan rászorulónak szociális segély címen,
  • diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak[16]

A civil szervezetek által gyakran érvényesített jogcímeket tartalmaz a melléklet 3.3 pontja. E szerint adómentes többek között

  • a jótékony célú közadakozásból,
  • a közérdekű kötelezettségvállalásból,
  • a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek:
    • nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat),
    • pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás

A NAV és a Pénzügyminisztérium közös állásfoglalást adott ki[17] a 3.3 pont értelmezésével kapcsolatban. E szerint az alapítványnak nem kell közhasznúnak lennie, bármilyen céllal létrehozott alapítvány élhet a kedvezményes rendelkezéssel. Fontos azonban, hogy az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az alapítvány, közalapítvány, közhasznú egyesület a juttatást a közhasznú céljával összhangban, a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nyújtja.

Az SZJA törvény nem tekinti adómentes kifizetésnek azt a juttatást,

  1. amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt -,
  2. amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Polgári Törvénykönyv szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt
  • az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,
  • termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,
  • jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg.[18]

Különleges kedvezmények a veszélyhelyzetben 

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. § (1) bekezdése értelmében az adófizetési kötelezettség vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a vonatkozó törvény alapján elrendelet katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (együtt: katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

  1. végzett tevékenységet vagy
  2. a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

A Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése alapján a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenység vagy a katasztrófahelyzetben lévők számára ingyenesen nyújtott szolgáltatás, termékátadás után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha azt a fizetési kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti.

Egyszerűbben fogalmazva a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt; a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából, illetve a katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára ingyenesen nyújtott szolgáltatás és ingyenes termékátadás után nem kell ÁFA-t fizetni. Akkor is mentesül az adófizetési kötelezettség alól a vállalkozási tevékenységet végző, ha az ÁFA törvény alapján az ingyenes ügylet egyébként adóköteles lenne.

A katasztrófahelyzetben levők, a katasztrófa helyzet által közvetlenül érintetteknek SZJA fizetés alá tartozó jövedelmébe nem számítanak bele a katasztrófa helyzet elhárításával, kezelésével összefüggésben kapott vagyoni értékek. Azaz a vállalkozási tevékenységet végzők is nyújthatnak adómentes segítséget a katasztrófa/veszélyhelyzet által közvetlenül érintetteknek.

A vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes juttatások költségének társaságiadó-alapban vagy kisvállalati adó-alapban történő levonhatóságát a Stab. tv. 28/A. §-a és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 3. számú melléklete alapján kell meghatározni. Amennyiben az ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás a veszélyhelyzettel összefügg, de nem magánszemély, hanem szervezet (például gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, közintézmény) kapja, akkor szintén a Stab. tv. 28/A. §-ára lehet alapozni a termék, szolgáltatás piaci értékének adóalapból történő leírásához. Ha a feltételek fennállnak, akkor az adóalapot nem kell megnövelni. Adóhatósági bejelentés ez esetben is szükséges.

[1] Civil törvény 2.§ (1)

[2] 350/2011 Korm rendelet 6. §.

[3] SZJA tv 70. § (5)

[4] Tao tv. 4. § 1.a pont

[5] Tao tv. 7. § (7.) bekezdés

[6] TAO tv 7. § (1) za)

[7] TAO tv 7. § (1) za)

[8] Civil törvény 2. § 27.

[9] TAO tv 8. § (1,) s) pont

[10] TAO tv  18/C. §

[11] TAO tv 18/A. § (1)

[12] ÁFA tv. 14. § (3)

[13] ÁFA tv 259. § 9/A

[14] ÁFA tv 11. § (1)

[15] ÁFA tv 11. § (3)

[16] Szja tv. 1. számú melléklet 3.1. pont.

[17] A NAV [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-1171/2020., Pénzügyminisztérium PM/4130/1/2020.]

[18] 0 Szja tv. 1. számú melléklet 3.4. pont.

Skip to content
%d bloggers like this:
This Website is committed to ensuring digital accessibility for people with disabilitiesWe are continually improving the user experience for everyone, and applying the relevant accessibility standards.
Conformance status