Polgárok a városépítésben (beszámoló és javaslatok)

Polgárok a városépítésben címmel szerveztünk programot az Európa jövőjéről szóló konferencia részeként. Az erről szóló beszámolót és a javaslatokat olvashatják az alábbi linken. 

időpont 2022. február 7. 16-18.30

Cél

A 2021-2027 közötti európai fejlesztéspolitika egyik fő célkitűzése a „polgárokhoz közelebb álló Európa” megteremtése. Ennek keretében az EU a városok fenntartható, integrált és inkluzív társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődését kívánja előmozdítani.  A „Polgárok a városépítésben” című kis létszámú eseményen a városi polgárok részvételével, az alulról jövő kezdeményezések érvényesülésével foglalkoztunk. A témakört abból a szempontból gondoltuk át, hogy a helyi törekvések milyen gondolati, támogatási és egyéb kapcsolatban állnak az európai városfejlesztési törekvésekkel.

Résztvevők száma és összetétele:

Az eseményen 9 fő vett részt. A rendezvényen 5 fő személyesen, 4 fő online módon jelent meg.  Az eseményen a kiemelt figyelmet érdemlő fiatal és az idős korosztályból egy-egy fő vett részt.

A programot gazdagította, hogy az önkormányzati és a lakossági/civil oldal egyaránt megjelent. Az önkormányzati oldalt 3 fő, a civil/lakossági oldalt 6 fő képviselte.  

 

Módszere:

Az eseményt hibrid módon valósítottuk meg. A személyes jelenlét a program közvetlenségét, a témák szabadabb hangvételű kifejtését erősítette. Az eseményt két óra időtartamra terveztük, de valósjában közel három órán át tartott.  

A témát egy nyitó előadás vezette be. Az előadást követő moderált beszélgetés során a résztevőket saját élményeiből, tapasztalataiból indultunk ki. A résztvevők élményeit állítottuk párhuzamba pl. az URBACT City Lab példáival. (in. REFLECTIONS ON CITIZEN PARTICIPATION IN EUROPE’S CITIES)

A megvalósítást segítette, hogy programot a Miskolci Részvétel Hetéhez igazítottuk. A résztvevők így könnyeben „ráhangolódtak” az esemény céljára.

Sajnos a programot halasztanunk kellett. A moderátor megbetegedése miatt február 1. helyett február 7-én tartottuk meg az eseményt.

Témák

Az eseményen keretében ezekről a témákról volt szó:

• Mi közünk Európához? A helyi, nemezti és európai szint egymásra hatása a városfejlesztésben.
• A városfejlesztési politika alakulása 1997-2022
• Új lipcsei charta 2020.
• EU tematikus fejlesztési célok
• A fenntartható városfejlesztés és részvétel – Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák
• Kézikönyve (EU)
• CLLD (miért nem működik az eszköz, miért nem)
• Részvételi ajánlások, részvétel lépcsői
• URBACT Program
• URBACT City labs

 

• A legrosszabb partnerségi tapasztalataink, lépéseink
• A legjobb élményeink, tapasztalataink, példáink a polgárok bevonására?
• Jó gyakorlatok a tényleges részvételre: Gdansk, Porto, Párizs és Miskolc   
• részvételhez szükséges szemlélet ,tudás megszerzése, alkalmazása
• a közösségi tervezés előnye és alkalmazásának korlátai
• az elhangzott javaslatok, ötletek rögzítése

A helyi és az európai szint közöti kapcsolat a résztvevők számára egyféle szempontból magától értetődő volt. Mindenki tudta, hogy számos beruházás, fejlesztés az Európai Strukturális Alapok támogatásával valósul meg. Információ hiány azzal kapcsolatban merült fel, hogy az EU várospolitikájában a polgárok részvételének biztosítása is alapelvnek számít. Illetve az sem volt mindenki előtt ismert, hogy milyen egyéb kezdeményezésekben vehetnek részt a fenntartható városfejlesztési stratégiát alkalmazó városok.

Az előzetes elképzelésünk az volt, hogy a résztvevők a közösség által vezérelt fejlesztésekhez (CLLD) kapcsolódó helyi tapasztalatok alapján fognak javaslatokat tenni. A résztvevők ezen a témakörön azonban átléptek. Javaslatot más témákban tettek.  

Az eseményen két ötlet, javaslat született. E javaslatokat az alábbi területek inspirálták:

• URBACT európai „City lab”
• a miskolci részvételi koncepció
• Szlovákia-Magyarország INTERREG Program, Kisprojekt alap
• az EU által társfinanszírozott beruházások megvalósítás és tervezése

Az egyik javaslat szerint a civilek, közösségek a részvételt érintő tudásának, szemléletének frissítését segítené, ha az európai városfejlesztési célokhoz kapcsolódóan is létezne a civil kezdeményezéseket befogadó „kisprojekt” alap.    

A másik javaslat arra vonatkozik, hogy az EU által társfinanszírozott beruházások esetében legyen mód a beruházást követő üzemeltetési, működtetési időszak finanszírozására. Ez lehetőséget adna arra, hogy tényleges felhasználói tapasztalatok birtokában is lehessen még korrekciókat végrehajtani.

Multiplikátor hatás

Magyarországon ebben az időszakban zajlik a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák kidolgozása.   A helyi szinteken közvetlenül is érvényesíteni kell az EU által elfogadott  elveket. A témaválasztással helyi szinten azt akartuk erősíteni, hogy a 2021-2027 közötti időszakban a partnerségi alapú tervezés érvényesüljön. Az esemény lehetőséget adott arra, hogy felvegyük a kapcsolatot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormánytával. A részvételeség módzserei is bekerülhetnek a város 2021-2027 közötti fejlesztési stratégiájába.  

Javaslatok

A polgárok részvételét támogató kisprojekt alap a városfejlesztési politikához kapcsolódóan

 

Az Európai Unió városfejlesztési politikája (pl. Lipcsei Charta 2020) a polgárok közvetlen, illetve alkotó részvételének biztosítását javasolja a városok számára.  A részvétel megvalósítása mindig két irányú folyamatot jelent. A helyi döntéshozók, köztisztviselők mellett a lakosság, a civil társadalom tudatosságát, elkötelezettségét is igényli.  

Azt javasoljuk, hogy a várospolitikát támogató eszközök körében legyen lehetőség kisebb léptékű, a civil szervezetek számára is hozzáférhető projektek támogatására. Olyan kisprojektek támogatására lenne szükség, amelyek egy akció, rövid távú folyamat megtervezéséhez, magvalósításához kapcsolódva lehetővé tenné a polgároknak, szomszédságoknak a részvétel eszközeinek megtanulását.  Azt javasoljuk, hogy a városfejlesztés/várospolitika is legyen az aktív polgári részvétel támogatásának területe.  

 

A fejlesztések megvalósítása után a visszajelzési szakasz finaszírozása

Azt javasoljuk, hogy a városfejlesztés terén a források felhasználása során ne csak a fejlesztés jelenhessen meg. E forrás felhasználhatósága egészüljön ki működtetés, üzemeltetés (bevezető) fázisának részleges támogatásával. Ez lehetővé tenné, hogy a tényleges használaton alapuló lakossági felhasználói igények alapján korrigálni lehessen a fejlesztéseket. A beruházási projektekben a helyi hatóágok fenntartási kötelezettséget vállalnak. Nincs lehetőség a beruházások gyakorlaton alapuló korrekciójára, Ez konfliktusokat eredményezhet.  PL. olyan elemet kell éveken keresztül fenntartani, amely a tervezés során még indokolt volt, de a projekt megvalósítása során elvesztette az érvényességét.