Nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról

A donor országok és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről. Ezért a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az Alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést az Alapokból előirányzott mintegy 214,6 millió euróhoz.

– Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában – mondta Ine Eriksen Søreide külügyminiszter.

– A donor országoknak mind a 15 kedvezményezett országban van egy feltétlen kitételük arra vonatkozóan, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni, így a 2020 decemberében Magyarországgal kötött megállapodásból következik, hogy a jelen támogatási periódusban Magyarországon nem lesznek az EGT és Norvég Alapokból finanszírozott programok – mondta Eriksen Søreide külügyminiszter.

2016 óta folynak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról. 2020. december 21-én írtuk alá az együttműködési megállapodást, azzal a kikötéssel, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt. A megállapodásban július 21-re kitűzött határidőre nem sikerült megegyeznünk egy ilyen alapkezelőben, így a tervezett programok nem valósulnak meg.

– Az alapkezelő feladata a civil társadalomnak előirányzott több, mint 10 millió euró kezelése, továbbá biztosítania kell, hogy az alap a civil társadalom megerősítését, az államplgári szerepvállalás ösztönzését és a sérülékeny csoportok támogatását szolgálja. A donorok a célkitűzések elérésére legalkalmasabb alapkezelőt kell válasszák. Ebben a kérdésben nem jutottunk egyetértésre Magyarországgal – mondta Ine Eriksen Søreide külügyminiszter.

A donor országok – Norvégia, Izland és Liechtenstein – mindvégig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatot illetően, és továbbra is elkötelezettek amellett, hogy a szakmai szempontból legalkalmasabb jelöltet kell választani.

Az EGT és Norvég Alapok

• Norvégia az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának.
• Az EGT-megállapodás átfogó célkitűzése a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése Európában és az országok közötti együttműkodés erősítése.
• Az EGT és Norvég Alapok a donor országok önkéntes hozzájárulása a célkitűzések eléréséhez.
• Az EGT és Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg.
• Az Alapok mintegy 95 százalékát Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró.
• Az EGT és Norvég Alapok különféle programokat finanszíroznak több ágazatban. A civil társadalom támogatását szolgáló alap valamennyi kedvezményezett országban kötelező program.
• Magyarországon leállt az EGT és Norvég Alapok támogatásának folyósítása a civil támogatási alap kezelőjét illető véleménykülönbség miatt.
• A civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelőjét valamennyi kedvezményezett országban nyílt pályázat útján választják ki. A pályázók értékelése és rangsorolása az alábbi kritériumok szerint történik:
  1. Kompetenciák, szakértelem és tapasztalat
  2. A konzorciumon belüli szereposztás és menedzsment
  3. Programleírás és -indoklás