Újabb változások az egyesületek működését érintő szabályokban

Megváltozott az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet.  Június 1-től az egyesületek, szövetségek döntéshozó testületének ülése megtartható:

  • tényleges személyes jelenléttel,
  • elektronikus hírközlő eszköz használatával,
  • vagy olyan módon, hogy a közgyűlésen a tagok egy része személyesen, más része pedig elektronikus hírközlő eszköz használatával vesz részt.

Bizonyos kivétellel továbbra is lehetősége van az egyesület közgyűlésének/küldöttgyűlésének arra, hogy a tagok ülés tartása nélkül, írásban, akár elektronikus levelezés útján hozzanak határozatot. Ezzel akkor is élhet a szervezet, ha az alapszabálya nem rendelkezik az ülés tartása nélküli döntéshozatal lehetőségéről. A közhasznú szervezetek közgyűlései/küldöttgyűlései azonban – amelyek esetében jogszabály írja elő az ülések nyilvánosságát – június 1. után már nem hozhatnak ülés tartása nélkül határozatot.   

Legkésőbb 2021. október 15-ig kell összehívni a döntéshozó szerv rendkívüli ülését annak az egyesületnek, amelynek az ügyvezetése hozott döntést a beszámoló elfogadásáról vagy más a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyről. Ezen az ülésen a napirendre kell tűzni az ügyvezetés által, a közgyűlés helyett meghozott döntéseket.  Ha a döntéshozó szerv utólagos határozata megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi a korábbi döntést, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

Legkésőbb 2021. október 15-ig kell tisztújító közgyűlést tartani annak az egyesületnek, amelynél bármely tisztségviselő megbízatási ideje 2020. november 4. – 2021. június 1. között járt le, illetve ahol a tisztségviselő ebben az időszakban mondott le. Ha a közgyűlés korábban nem gondoskodik a tisztújításról a tisztségviselő megbízatása legkésőbb október 15-ig maradhat fenn.

Legkésőbb 2021. október 15-ig kell tisztújító közgyűlést tartani annak az egyesületnek is, amelynél bármely tisztségviselő megbízatási ideje 2021. június 1 és augusztus 1 között jár le, illetve ahol a tisztségviselő ebben az időszakban mond le. Tehát, ha júniusban, júliusban jár le a tisztségviselő mandátuma a szervezetnek a szokásos hatvan napnál több ideje van a tisztújító ülés megtatására.  Ám, ha a közgyűlés korábban nem gondoskodik a tisztújításról, a tisztségviselő megbízatása legkésőbb október 15-ig maradhat fenn.

NIncs haladék a tisztújításra, a megbizatás ideje nem tolódhat ki, ha a tisztségviselő megbízatása:

  • visszahívással;
  • a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
  • a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozata miatt szünt meg, vagy szűnik meg.

Az egyesület ügyvezető testülete, felügyelőbizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve ülésezhet:

  • tényleges személyes jelenléttel,
  • elektronikus hírközlő eszköz használatával,
  • vagy olyan módon, hogy a közgyűlésen a tagok egy része személyesen más része elektronikus hírközlő eszköz használatával vesz részt.

De e szervek esetében is fennmarad az lehetőség, hogy írásban (pl. e-mail útján) egyeztessenek és hozzanak döntést. A közhasznú egyesületek ügyvezető szervének ülései a civil törvény szerint nyilvánosak. A rendelet viszont nem egyértelmű. A civil törvény által nyilvános ülések megtartására kötelezett közhasznú szervezetek döntéshozó szervei nem hozhatnak határozatot ülés tartása nélkül. De ezt a tilalmat a rendelet nem tartalmazza az ügyvezető szerv (pl. elnökség, vezetőség) vonatkozásában

Az ülések megtartására vonatkozó biztonsági szabályokat a 484/2020 rendelet tartalmazza. Amint arról a Törvényszék tájékoztatása alapján korábban hírt adtunk, zárt térben: csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek ülésezhetnek. A zárt térben tartott eseményeken egyidejűleg legfelebb 50 fő vehet részt.  Szabad téren:

  • 500 főig korlátozás nélkül megtartható a gyűlés, tehát nem kell senkinek védettségi igazolvánnyal rendelkeznie. (Ezesetben tanácsos feltüntetni a szabadtéri megtartás tényét a jegyzőkönyvben.)
  • 500 fő feletti létszám esetén ellenben mindenkinek rendelkeznie kell védettségi igazolvánnyal. (Erre is érdemes utalni a jegyzőkönyvben.)
Skip to content
%d bloggers like this:
This Website is committed to ensuring digital accessibility for people with disabilitiesWe are continually improving the user experience for everyone, and applying the relevant accessibility standards.
Conformance status