Enyhülnek a járvány miatt elrendelt intézkedések – A civil szervezetek, közösségek működését és programjait érintő változások

Már több, mint négymillió ember kapta meg valamelyik vakcina első dózisát. Ezért május 1-én hatályba lépett a 194/2021 Korm. rendelet, amely enyhíti a COVID-19 járvány miatt elrendelt védekezés szabályait. A változások hatással lesznek a civil szervezetek, közösségek tevékenységére. Az alábbi áttekintés nem azt a célt szolgálja, hogy a szervezeteket, közösségeket mindenáron cselekvésre, mozgásra bírjuk. Ellenkezőleg! Azt kérjük minden szervezettől, közösségtől, hogy legyen különösen körültetekintő. A járvány nem múlt el! A védekezés érdekében hozott tilalmak, szabályok megsértése ezért változatlanul súlyos bírságokkal járhat.    

Változatlanul tilos gyűléseket tartani, rendezvényeket szervezni és azokon tartózkodni

A sportesemények, jegy ellenében látogatható kulturális események, a családi és magánrendezvények kivételével tilos rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani. Az említett kivételektől eltekintve a helyszíntől függetlenül tilos bármilyen rendezvényen tartózkodni. Szintén tilos bármilyen gyűlés helyszínén tartózkodni.

E tilalmakból következik, hogy nem lehet tényleges személyes jelenlét mellett megtartani a civil szervezetek testületi üléseit, közgyűléseit. A szervezeteknek e tekintetben jelenleg a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet szabályait kell követni.

Kinyitnak a szabadidős és kulturális intézmények, közösségi színterek

Ismét kinyílhatnak a 2020. novemberben bezárt szabadidős és kulturális létesítmények. Korlátozások mellett, de látogathatók a mozik, állatkertek, vadasparkok, kalandparkok, vidámparkok, játszóházak, múzeumok, könyvtárak, kép- és hangarchívumok, közművelődési intézmények, közösségi színterek, integrált kulturális intézmények, közfürdők, strandok. E létesítményeket csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek és felügyeletük alatt lévő kiskorúak látogathatják/használhatják. A kulturális, szabadidős helyszínek este 11 óráig tarthatnak nyitva. Éjjel 11.00 óra és hajnal 05.00 óra között e létesítményekben az ott dolgozók kivételével senki sem tartózkodhat.   

A nyitást megengedő jogszabály minden szabadidős, kulturális létesítményre vonatkozik függetlenül attól, hogy az állam, az, önkormányzat, cég, egyház vagy civil szervezet tartja fent. A szabadtéren és a zárt térben működő kulturális, szabadidős helyszínek között sincs különbség a látogathatóság szempontjából

Észrevétel, vélemény: A civil szervezetek, közösségek a kulturális, szabadidős létesítményekben magánrendezvényeket vagy jegy ellenében látogatható kulturális eseményeket szervezhetnek. De a próbák, szakköri alkalmak, klubfoglakozások elvileg nem minősülnek rendezvénynek.  A részlet szabályok hiányban a kulturális létesítmények fenntartóira, üzemeltetőire hárul a feladat, hogy miként teszik lehetővé a létesítmények használatát és a szolgálatatások igénybevételét a csoportoknak, közösségeknek, szervezeteknek.

Kinyitnak a jégpályák, az uszodák, edző- és fitnesztermek, illetve a sportlétesítmények

A sportlétesítmények, illetve a jégpályák, az uszodák, edző- és fitnesztermek is megnyílnak a védettségi igazolvánnyal rendelkező nagykorúak számára. Tehát ezután a versenyengedéllyel rendelkező sportolókon felül a védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek is látogathatják ezeket a létesítményket. De! Ezeket a létesítményeket a 18. évnél fiatalabbak csak edzésen vagy sportrendezvényen történő részvétel céljából látogathatják. Továbbá e létesítményekbe a 18 évesnél fiatalabb gyermekek és fiatalok csak akkor léphetnek be, ha igazolni tudják, hogy versenysportolók. A sportlétesítményeket a fiatalkorú versenysportolókat felkészítő sportszakemberek (versenyengedéllyel) védettségi igazolvány nélkül is látogathatják, de ők is kizárólag az edzésen vagy sportrendezvényen történő részvétel céljából.

 Észrevétel, vélemény: a civil szervezetek, közösségek többége, ha szigorúan vesszük a szabályozást a sportlétesítményekben sem tud sporteseményeket szervezni. Erre a sportszervezetek jogosultak. De minden közösség, civil szervezet jogosult arra, hogy a sportlétesítmény lehetőségeit kihasználva biztosítsa a védettséggel rendelkező nagykorú tagjai, munkatársai, önkéntesei, illetve az általuk támogatott, segített személyek számára a testedzés, a rekreáció és a sportolás lehetőségét. De ezt nem rendezvény keretében lehet biztosítani.  

A látogatók. illetve a szolgálatásokat és a létesítményt használók beengedése a kulturális és szabadidős létesítményekbe

A jogszabályok előírják, hogy a belépésnél ellenőrizni kell a látogatókat, hogy jogosultak belépni és a szolgáltatásokat igénybe venni.  A helyszín üzemeltetőjének vagy vezetőjének, illetve az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottjának kötelessége ellenőrizni, hogy a létesítménybe látogató nagykorú személy rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Ha szükséges, akkor a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolásához az ellenőrzés során elkérhető a személyi igazolvány, az útlevél, a jogosítvány is.

A kulturális és szabadidős létesítményekében (a jégpályák, az uszodák, edző- és fitnesztermek kivételével) A 6-18. év közötti életkorú gyermekek, fiatalok esetében, ha a kiskorúság nem állapítható meg egyértelműen, az életkort személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel, vezetői engedéllyel vagy diákigazolvánnyal kell igazolni. 

Aki nem hajlandó, vagy nem tudja felmutatni a védettségi igazolványát/és vagy a személyének azonosításra alkalmas igazolványát nem engedhető be a helyszínre. A rendelet szerint meg kell tagadni tőle a szolgáltatások igénybevételének, illetve a helyszín rendeltetésszerű használatának megkezdését.

A látogatók. illetve a szolgálatásokat és a létesítményt használók beengedése a sportlétesítményekbe

A jégpályára, az uszodába, edző- és fitnesztermbe, sportlétesítménybe belépni szándékozók esetében a helyszín üzemeltetőjének vagy vezetőjének, illetve az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottjának kötelessége ellenőrizni, hogy a létesítménybe látogató nagykorú személy rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Ha szükséges, akkor a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolásához az ellenőrzés során elkérhető a személyi igazolvány, az útlevél, a jogosítvány is.

A sportlétesítményeket a fiatalkorú versenysportolókat felkészítő sportszakemberek védettségi igazolvány nélkül kizárólag csak edzésen vagy sportrendezvényen történő részvétel céljából látogathatják. A belépésnél nekik igazolniuk kell, hogy felkészítő szakemberként, edzőként (versenyengedéllyel) jogosultak belépni a létesítménybe.

A jégpályára, az uszodába, edző- és fitnesztermbe, sportlétesítménybe belépni szándékozó 18 évesnél fiatalabb gyermekeknek/fiataloknak nem csak az életkorukat kell tudni igazolni, hanem azt is, hogy versenysportolók.

A civil szervezetek, közösségek tagjainak, munkatársainak, önkénteseinek belépése a kulturális és sportlétesítményekbe az általuk szervezett programok esetében

Megítélésünk szerint a civil szervezetek nagykorú munkatársai, tagjai, önkéntesei akkor sem mehetnek be védettségi igazolvány nélkül a – nem az adott szervezet által fenntartott – szabadidős, kulturális, és sportlétesítményekbe, ha ők az ott megvalósuló alkalmi vagy rendszeres program, foglalkozás szervezői, megvalósítói. A szervezetek kiskorú tagjai, önkéntesei, munkatársai a kulturális szabadidős intézményekbe csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőtt felügyeletével léphetnek be. Ez akkor is igaz, ha szervezőként, megvalósítóként, közreműködőként vesznek részt egy az adott helyszínen tartott alkalmi vagy rendszeres programban.

A 18. évnél fiatalabb versenysportolók közreműködhetnek a jégpályákon, az uszodákban, edző- és fitnesztermekben tartott sportrendezvények megvalósításában. De a közreműködésük tartalmát korlátozza, hogy csak az edzés és a sportrendezvényen való részvétel céljából tartózkodhatnak a helyszínen.  PL. sem a sportrendezvény nyitása előtt, sem annak lezárása után nem tartózkodhatnak a helyszínen, nem lehet őket bevonni az előkészítő tevékenységekbe és utómunkálatokba.

Lehet a nézők, látogatók számára is nyitott sporteseményeket, sportrendezvényeket szervezni 

Civil szervezetek is rendezhetnek nyilvánosan látogatható sportrendezvényeket. A sportrendezvényen nézőként a védettségi igazolvánnyal rendelkezők nagykorú személyek, valamint a felügyeletük alatt lévő tizennyolc év alatti személyek vehetnek részt.  A sportrendezvényen legfeljebb reggel 5.00 és este 11 óra között tartózkodhatnak a látogatók, nézők.

A sportrendezvény, sportesemény fogalmát a sporttörvény (2004. évi I. törvény) rendelkezéseit alapján kell értelmezni:

• Sportrendezvény, sportesemény: „A sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott verseny, mérkőzés. A sportesemény sportrendezvénynek minősül. /Sporttörvény 77. § u)/
• A sportszervezetek: a sportegyesületek, a sportvállalkozások, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok által szervezett /Sporttörvény 15. § (1)/
• Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenük vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. /Sporttörvény 1. § (2)/ 

Megítélésünk szerint azok a sportesemények, sportrendezvények látogathatók, amelyeket a sportszervezetek szerveznek meg, és amelyeken sporttevékenyég valósul meg.  A sportegyesület által szervezett versenyeket, kupákat, bemutatókat, utánpótlás toborzó stb. eseményeket meg lehet szervezni. De nem minden válik sporteseménnyé attól, hogy a sportegyesület szervezi meg (pl. a főzőverseny, falunap nem sportesemény). De fordítva is igaz. Megítélésünk szerint a sport törvény hatályán kívül eső civil szervezetek önállóan sem tudnak pl. 10 fő fölött látogatható sportnapot rendezni. 

Lehet a nézők, látogatók számára is nyitott, jegy megváltásával látogatható kulturális eseményeket szervezni

A civil szervezetek is tudnak 10 főnél több ember számára is elérhető kulturális eseményeket szervezni.  A kulturális eseményeken csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező és a felügyeletük alatt álló 18, évnél fiatalabb nézők, látogatók vehetnek részt. Az eseményeknek legkésőbb este 11-ig véget kell érnie.

A vonatkozó jogszabály (484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 24. § a) pont) szerint a kulturális esemény alatt a személyes művészi teljesítményt igénylő vagy kulturális szolgáltatást nyújtó, közönség jelenlétében zajló nyilvános rendezvényt kell érteni. A művészeti ágtól, a műfajtól (és annak népszerűségétől, megítélésétől) függetlenül kulturális események körébe tartozik minden művészeti produkció nyilvános előadása, bemutatása, kiállítása stb. De a kulturális eseménynek kell tekinteni minden olyan rendezvényt is, amit az 1997. évi CXL. (közművelődési) törvényben megjelenő múzeumi, könyvtári, közművelődési szolgálatások, feladatok keretében végeznek az kulturális intézmények, civil szerveztek, illetve a hozzájuk kötődő művelődő közösségek.

Nyilvános, nézők előtt megtartott kulturális eseményeket csak jegy megváltásával lehet látogatni. A jegyek beszerzésének, biztosításnak, módjára, formájára, értékére nincs előírás. Akár ingyenes jegyeket is kibocsáthatnak a szervezet. Erre pl. akkor lehet szükség, ha az esemény olyan pályázatai forrásból valósul meg, amelynél a szervezet nem számolt a jegyértékesítésből származó bevétellel. Az ingyenes jegy akár digitális úton, akár papíralapon adja ki a szervezet, különösen fontos hordozója lehet a biztosággal, a viselkedési normákkal kapcsolatos szabályoknak. Az ingyenes jegy is egyfajta szerződés a szervező és a látogató között. E szerződésben a szervező a program megvalósítását vállalja a néző pedig azt, hogy segíti a program megvalósítását, dokumentálását, elszámolását stb.

A rendezvények kulturális jellegének megítélése

A közművelődéi, kulturális intézmények esetében általában nem kérdéses, hogy az általuk szervezett események, rendezvények kulturális eseménynek minősülnek. A civil szervezetek esetében ez egy kissé nehezebben megválaszolható kérdés lehet. Biztosan kulturális eseménynek számítanak:

• a civil szervezetek által szervezett nyilvánosan, közönség előtt megvalósuló művészeti rendezvények, programok
• közművelődéi megállapodás, közszolgáltatási szerződés kertében rögzített feladathoz kapcsolódó rendezvények, programok
• a kulturális statisztikai adatközlést teljesítő szervezetek által szervezet közművelődési, kulturális, múzeumi, könyvtári stb. rendezvények, programok

De a civil szervezetek saját rendezvényük megítélése kapcsán többek között a közművelődési törvény I. melléklet r) pontját is alapul vehetik. E rendelkezés szerint a közművelődési tevékenység: a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg.

A kulturális események szervezésénél mindenképp egyeztetni kell a helyszínt adó kulturális, szabadidós létesítménnyel. Az egyezetetés során tisztázni kell azt a kérdést is, hogy az esemény kulturális tevekénységének minősül-e. Másrészt, ha bizonytalan a szervezet az esemény megszervezhetőségében inkább kérje ki a rendőrség véleményét.

Változatlanul tilos zenés táncos rendezvényt szervezni

A létszámtól függetlenül tilos zenés, táncos rendezvényt szervezni, tartani, illetve ilyen rendezvényen tartózkodni. A zenés, táncos rendezvény fogalmát a jogszabály adja meg:

rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást fő szolgáltatásként nyújtó esemény (a továbbiakban: zenés, táncos rendezvény), /484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (3) a) pont/

Az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül zenés-táncos rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik. E téren azonban könnyítést jelent, hogy ezután a szabadidós kulturális létesítményekbe, azok a fellépők és technikai segítők is bejuthatnak, akik nem az adott létesítményben dolgoznak. (védettségi igazolvánnyal, vagy a védettségi igazolvánnyal rendelkező felnőtt felügyelete alatt.     

Magán- és családi rendezvényeket 10 fős létszámig lehet szervezni

Magán- és családi rendezvények vonatkozásban változatlanul a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben foglalt szabályokat kell követni:

„6 § (3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.

A magánrendezvény fogalma nem pontosan tisztázott. Saját gyakorlatunkban azokat a rendezvényeket tekintjük magán jellegűnek, amelyek

• nem sportrendezvények, sportesemények, mert ezek rendezésére külön szabályok vonatkoznak.
• nem kulturális események, mert ezek rendezésére külön szabályok vonatkoznak.
• a civil szervezetek magánjogi jellegéhez kapcsolódnak, pl. az egyesülési, gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő taggyűlések, közgyűlések stb. nem tarthatók meg.
• nem nyilvánosak, csak azok látogathatják, akik a közösség szokásai alapján értesülnek róla, vagy erre külön meghívót, felkérést, értesítést kaptak

Megítélésünk szerint lehet pl. kirándulásokat, összejöveteleket, műhelytalálkozókat, megbeszéléseket stb. tartani bármely civil közösségnek. De az ezeken a rendezvényeken egyidejűleg résztvevők száma a megvalósítókkal együtt sem haladhatja meg a 10 főt. A 10 főbe a védettségi igazolvánnyal rendelkezők is beleszámítanak.

A kulturális és sportesemények látogatóinak ellenőrzése

A kulturális és sportesemények látogatóit vagy a helyszín:

• üzemeltetőjének
• vezetőjének
• az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottjának

vagy a szervezőnek ellenőriznie kell, hogy jogosultak-e a rendezvény látogatására.

Az a nagykorú személy, aki nem rendelkezik oltási igazolvánnyal nem engedhető be a rendezvényre. A beléptetés során a védettségi igazolványt mindig ellenőrizni kell. Ha szükséges, akkor a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolásához el lehet kérni a személyi igazolványt, az útlevelet, a jogosítványt stb is.  

A hat évnél idősebb, 18. évnél fiatalabb személy esetében, ha a kiskorúság nem állapítható meg egyértelműen, az életkort személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel, vezetői engedéllyel vagy diákigazolvánnyal kell igazolni. 

Az ellenőrzés során aza adatok nem rögzíthetők.

Hol tarthatók meg a rendezvények, események

A kulturális és sporteseményt, illetve a magánrendezvényt is tilos közterületen megtartani.
A kulturális és szabadidós létesítményekben lehet jegy ellenében látogatható, 10 főnél több személy által látogatható kulturális eseményeket szervezni.
A sportlétesítményekben lehet 10 főnél több személy által látogatható sporteseményt, rendezvényt szervezni.
A vendéglátóhelyeken azok a családi és magánrendezvények szervezhetők meg, amelyeken egyidejűleg legfeljebb 10 fő vesz részt.
A szállodákban, szálláshelyeken is csak azok a családi és magánrendezvények szervezhetők meg, amelyeken egyidejűleg legfeljebb 10 fő vesz részt.
Az oktatási intézményekben nem szervezhetők rendezvények, ezen intézményekbe az ott a tanulókon, dolgozókon kívül más nem mehet be.
A sajtótájékoztatók, sajtóesemények megszervezése kapcsán nem egyértelműek a szabályok. Ezek a kialakult gyakorlat szerint nem minősülnek rendezvénynek.

Maszkviselési szabályoka sportrendezvényeken és a kulturális eseményeken

A sportrendezvényen, illetve a kulturális eseményen foglalkoztatott személy számára – ide nem értve a versenyzőket, az őket felkészítő sportszakembereket, valamint a fellépőket – a maszkhasználat szabályait az esemény szervezője – ennek hiányában az esemény helyszínének vezetője – határozza meg azzal, hogy ha a sportrendezvényen, illetve a kulturális eseményen foglalkoztatott személy a védettséget nem igazolja, akkor köteles az esemény befejezéséig az orrot és szájat folyamatosan eltakaró maszkot viselni, illetve a szervező vagy vezető a maszkhasználatot általánosan nem tilthatja meg.

A sportrendezvényen, illetve a kulturális eseményen nézőként tartózkodó koronavírus ellen védett személy és a felügyelete alatt álló fiatalkorú személy nem köteles maszkot viselni.

Szállások, szálláshelyek igénybevétele

Az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkezők változatlanul megszállhatnak a szállodákban, szálláshelyeken. De az új szabályok szerint a szálláshelyek, szállodák megnyílnak a a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, illetve a felügyeletük alatt levő kiskorúak számára is. A szállodában, szálláshelyen működő kulturális, szabadidős létesítményeket csak a védettégi igazolvánnyal rendelkezők, illetve a felügyeletük alatt álló 18. évnél fiatalabbak használhatják.  Vendégeknek nem kötelező a maszkviselés a szálláshelyen. Szálláshelyen családi esemény vagy magánrendezvény abban az esetben tartható, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt. Zenés-táncos rendezvényt tilos szervezni, tartani.