Hogyan tudnak eljárni a civil szervezetek a veszélyhelyzet idején a bíróság előtt?

 Az egyesület  tisztségviselőjének a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg a megbízatása. Mit tudunk tenni?

Több eljárás létezik arra, hogy az egyesületnek mit kell, illetve mit lehet tennie abban az esetben, ha a tisztségviselője kiesne.

1. Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 6 § (4) bekezdés alapján három esetben lehetőség van arra, hogy a tisztségviselő megbízatása fennmaradjon a veszélyhelyzetet követő 90. napig. és a tisztségviselő ez idő alatt (kötelezően) elássa a feladatát. Ez a három eset:

• lejár a tisztségviselő megbízásának időtartama;
• a tisztségviselő lemond a tisztségről;
• a megbízatás megszüntető feltételhez van kötve, és ez a feltétel következett be

Tehát ezekben esetekben a tisztújításra a veszélyhelyzetet követően személyes jelenléttel megtartandó közgyűlésen is sor kerülhet. De ezt a közgyűlést legkésőbb a veszélyhelyzet elmúltát követő 90. napon meg kell tartani.

2. A szervezet dönthet úgy, hogy eltekint attól a lehetőségétől, amit a rendelet a mandátum meghosszabbítása kapcsán kínál, és már a veszélyhelyzet idején döntést hoz a Közgyűlés (küldöttgyűlés) a tisztújításról. Ebben az esetben sincs mód a tényleges személyes jelenléttel történő döntéshozatalra. A Közgyűlés:

• vagy elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott ülésen hoz döntést a tisztségviselői megbízatásról.
• vagy ülés tartása nélküli határozathozatal keretében, írásban (leginkább e-mail útján) hoz döntést a tisztségviselői megbízatásról.

3. Ha a megbízatás a tisztségviselő halála, jogutód nélküli megszűnése, visszahívása, a cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozása, illetve kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezése miatt szűnik meg, akkor a Közgyűlés

• vagy elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott ülésen hoz döntést a tisztségviselői megbízatásról.
• vagy ülés tartása nélküli határozathozatal keretében, írásban (leginkább e-mail útján) hoz döntést a tisztségviselői megbízatásról.

A 3. pontban szereplő megszűnési esetekben a mandátum ideje nem hosszabbodik meg, mindenképp döntést kell hoznia a tagoknak.

 

Az alapítvány tisztségviselőjének a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg a megbízatása. Mit tudunk tenni?

Több eljárás létezik arra, hogy az alapítványnak mit kell, illetve mit lehet tennie abban az esetben, ha a tisztségviselője kiesne.

1. Ha az alapító egyedül van, vagy másokkal együtt, de nem testületben gyakorolja az alapítói jogait, akkor a veszélyhelyzet valójában nem akadályozza a döntéshozatalát. Ha a tisztségviselő megbízatása a mandátum idejének lejárta, lemondás vagy a megszűnésre kikötött feltétel bekövetkezése miatt szűnne meg, akkor az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 2 § (2) bekezdés alapján mégis lehetőség van arra, hogy a tisztségviselő megbízatása fennmaradjon a veszélyhelyzetet követő 90. napig.

Amennyiben az alapító nem akarja meghosszabbítani a tisztségviselő megbízását, illetve nem a fent említett okok miatt szűnik meg a megbízatás, akkor az alapítónak döntést kell hoznia a tisztség betöltéséről (esetleg a tisztség megszüntetéséről).

Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 7. § alapján az alapítónak lehetősége van arra, hogy elektronikus hírközlő eszközök útján e-mailben tegyen írásos jognyilatkozatot. Ennek megfelelően az alapító e-mail útján is közölheti az új tisztségviselő kijelölésére vonatkozó döntését az alapítvány szerveivel és az érintettekkel.

2. Ha az alapító testületben (pl. alapítók gyűlésében) gyakorolja az alapítói jogait, vagy valamilyen több tagból álló alapítványi szerv gyakorolja a tisztségviselő kijelölésével kapcsolatos alapítói jogokat, akkor három lehetőség van:
3. ha a tisztségviselő megbízatása a mandátum idejének lejárta, lemondás vagy a megszűnésre kikötött feltétel bekövetkezése miatt szűnne meg, akkor az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 6 § (4) bekezdés alapján lehetőség van arra, hogy a tisztségviselő megbízatása fennmaradjon a veszélyhelyzetet követő 90. napig.

Egyéb esetekben vagy, ha az alapítói jogok gyakorlói nem kívánják a döntést halasztani:

1. elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott ülésen hoznak döntést a tisztségviselői megbízatásról.
2. ülés tartása nélküli határozathozatal keretében, írásban (leginkább e-mail útján) hoznak döntést a tisztségviselői megbízatásról.