Gyakran ismételt kérdések: hogyan lehet elintézi a változásbejegyzési és hiánypótlás ügyeket a veszélyhelyzet idején?

A járványhelyzet miatt sem állhat le a szervezetek működése. Számos civil szervezet a veszélyhelyzet idején is kénytelen változásbejegyzési, esetleg hiánypótlási eljárást indítani a bíróság felé. Előfordul, hogy erre felszólítást kap a szervezet a bíróságtól. De az is gyakori, hogy a szervezet saját érdekéből nem várhatja meg amíg enyhüljenek a korlátozások. Az alábbiakban közreadjuk azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyek az elmúlt hónapokban legtöbbször felmerültek a bírósági civil eljárásokkal kapcsolatban.

A megválaszolt kérdések:

1. A Törvényszék a képviselő nyilvántartási adatainak pótlására szólította fel az egyesületet. Hogy tegyünk ennek eleget a veszélyhelyzet idején?
2. Egyszerűsített változásbejegyzési eljárás keretében is lehet új tisztségviselőt választani az egyesületben?
3. Megszűnt a szervezet tisztségviselőinek a mandátuma. Meg lehet változtatni az ügyvezető szerv/felügyeleti szerv tagjainak a számát?
4. Az Egyesület egy vagy több tisztségviselőjének a veszélyhelyzet idején járt le a megbízatási ideje, mit tudunk tenni?
5. Az Egyesület egy vagy több tisztségviselője lemondott a veszélyhelyzet idején, mit tudunk tenni?
6. Az Alapítvány egy vagy több tisztségviselőjének a veszélyezett idején megszűnt a megbízatása, mit tudunk tenni?
7. Az egyesület/alapítvány tisztségviselője elhunyt, mit tudunk tenni a veszélyezett idején?
8. Az egyesület/alapítvány tisztségviselőjének a veszélyhelyzet ideje előtt járt le a megbízatási ideje, mit tudunk tenni?
9. Vissza lehet hívni az egyesület tisztségviselőjét a veszélyhelyzet ideje alatt?
10. A Törvényszék azt kéri a polgárőr/sport/vallási egyesülettől, hogy vetesse nyilvántartásba a szervezet formáját. Mit kell tenni?
11. Mit tegyen a szervezet, ha a Törvényszék felszólította, hogy olyan létesítő okiratot nyújtson be, ami megfelel az új Ptk. (2013. V. Törvény) rendelkezéseinek?
12. Kell illetéket fizetni az alapítványnak?
     

1.      A Törvényszék a képviselő nyilvántartási adatainak pótlására szólította fel az egyesületet. Hogy tegyünk ennek eleget a veszélyhelyzet idején?

Ha a bírósági nyilvntartás hiányos, a Törvényszék felszólítja a szervezetet, hogy vetesse nyilvántartásba a képviselő személyével, a megbízatás időtartamával, lejártának dátumával, a képviseleti jog gyakorlásának terjedelmével, módjával stb. kapcsolatos adatokat. Ennek a felszólításnak eleget kell tenni, akkor is, ha a szervezet biztos benne, hogy a kért adatokat és dokumentumokat korábban pl. a megalakulásakor benyújtotta a szervezet.  

A nyilvántartási adatok pótlásának eltérő a lehet a menete attól függően, hogy él vagy már megszűnt a tisztségviselő megbízatása.

1.1. Amennyiben az adott tisztségviselő mandátuma még él (semmilyen okból nem szűnt meg a megbízatás)

Ez esetben az „Egyesület változásbejegyzése iránti kérelem elnevezésű, PK_101V jelű űrlapot (továbbiakban: űrlap) kell kitölteni. Az űrlap „E – Az egyesület képviselete” oldalon kell megadni a Törvényszék által kért adatokat. Az űrlapon a Törvényszék végzésében megjelölt tisztségviselő adatainak módosítását kell kérni. A megbízatás időtartamára (1, 2, 3, 4, 5 év), módjára (önálló vagy együttes), terjedelmére (általános vagy különös) vonatkozó adatokat a hatályos létesítő okiratban foglaltakkal összhangban kell megadni.

A megbízatás megszűnésének dátumát napra pontosan kell megjelölni. A megbízás kezdő dátuma a képviselő(ke)t megválasztó közgyűlési (küldöttgyűlési) döntés dátuma, vagy az a nap, amikor a képviselő elfogadta a megbízást (Ptk. 3:21 (3) szerint). Ahhoz, hogy a záró időpontot megkapjuk a megbízás kezdő dátumához kell hozzáadni a megbízás időtartamát. (pl. 2016. február 28+5 év= megbízás megszűnésnek időpontja: 2021.február 28.) Előfordulhat, hogy egy tisztségviselő egy korábban megválasztott, de idő előtt kieső tisztségviselő „pótlására” választanak meg, így a megbízás ideje esetleg rövidebb, mint egy teljes ciklus. Többek között ezért célszerű mindig ellenőrizni az utolsó tisztújító ülés jegyzőkönyvét.  

Ha több képviselő adatait kell a változásbejegyzés során megadni, akkor minden képviselőre külön „E” lapot kell kitölteni. A Törvényszék végzése tartalmazza, hogy mely dokumentumokat kell csatolni az adatok hitelességének igazolására.

Ha a Törvényszék az adott képviselőt illetően a tisztség elfogadására irányuló nyilatkozatot kéri, de az már nem áll a szervezet rendelkezésre, a tisztségviselők az aktuális dátummal keltezve nyilatkozhatnak.

A tisztségelfogadó nyilatkozat sablonját a birosag.hu oldalon a „Civil eljárások – okiratsablonok” oldalon lehet elérni: itt

Figyelem! Az „egyszerű” és a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok eltérnek, mindig az adott szervezetre vonatkozó okirat sablont kell használni!

1.2. Ha a tisztségviselő megbízatása megszűnt

Először azt kell megvizsgálni, hogy képes lesz-e a szervezet arra, hogy a Törvényszék által szabott határidőn (általában 30 nap) Közgyűlést hívjon össze vagy írásban hozzon döntést a tisztújításról. Ez az időkeret csak nagyon szűkösen elég. (Pl. az ülés tartása nélkül (írásban) történő döntéshozatal során az 502/2020 Korm. rendelet szerint legalább 15 napot kell biztosítani a szavazásra, és ez előtt még lehetővé kell tenni azt is, hogy a tagok élni tudjanak a napirend és a határozati javaslatok módosításának lehetőségével.)  Ezért általában javasoljuk, hogy a szervezet nyújtson be kérelmet a határidő meghosszabbítására. A határidő meghosszabbítását a „Pk_26 A Hiánypótlási határidő hosszabbítás iránti kérelem” nyomtatványon lehet benyújtani.  A Miskolci Törvényszék a végzéseiben általában megjelöli a hiánypótlás meghosszabbíthatóságának idejét is. A Törvényszék a veszélyhelyzet idején fokozott méltányossággal jár el, és általában a legtágabb határidőt adja meg a hiánypótláshoz.

A tisztújítást veszélyhelyzet idején az 502/2020 Korm. rendelet hatálya alatt:

1. vagy elektronikus hírközlő eszköz használatával megtartott Közgyűlésen lehet megvalósítani, amikor a tagok valamilyen program, alkalmazás segítségével az interneten keresztül élőben tanácskoznak és döntenek a tisztújításról
2. vagy ülés tartása nélküli határozathozatal által lehet megvalósítani, amikor a tagok írásban (e-mail útján, esetleg postai úton) szavaznak a tisztújításról és más kérdésekről

Érdemes figyelni rá, hogy a tisztújítás miatt, a tagoknak esetleg nem csak a tisztégviselőkről kell döntést hozni. Gyakori, hogy módosítani kell az alapszabályt is. Pontosabban el kell fogadni a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt, amely tartalmazza az újonnan/újra megválasztott tisztségviselők adatait is.

A törvényszék felé a „Pk_101V Egyesület változásbejegyzése iránti kérelem” űrlapot kell benyújtani.  Az űrlap „E” lapján lehet bejelenteni a képviseleti joggal rendelkező tisztségviselők adatait. Az „E” lapon a Törvényszék végzésében megjelölt képviselő adatainak módosítását kérjük. Ha több képviselő adatait kell a változásbejegyzés során megadni, akkor minden képviselőre külön „E” lapot kell kitölteni. A Törvényszék végzése tartalmazza, hogy mely dokumentumokat kell csatolni az adatok hitelességének igazolására. A kérelem mellékletei általában:

• a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály. Ezt az új vagy újra választott elnök írja alá. Ha nem ügyvéd jegyzi ellen a dokumentumot, akkor az alapszabályt két tanúnak is alá kell írnia.
• a jegyzőkönyv, amit az elnök hitelesít a veszélyhelyzet idején (ha az ülést nem az új vagy újra választott elnök vezeti le, vagy az írásos szavazást nem az új elnök irányítja, akkor a jegyzőkönyvet az ülést/írásos szavazást levezető tisztségviselőnek is alá kell írnia.
• az új/újra választott tisztségviselő nyilatkozta a tisztség elfogadásáról
• egyéb a kérelem benyújtása miatt fontos dokumentum, pl. székhely használati nyilatkozat, ha az elnök váltás miatt változik a szervezet székhelye

2.      Egyszerűsített változásbejegyzési eljárás keretében is lehet új tisztségviselőt választani az egyesületben?

A szervezet egyszerűsített eljárásban is bejegyeztethet bármilyen a nyilvántartási adatait érintő változást a Törvényszék felé. Ez esetben azonban kizárólag mintaokiratot használva lehet eljárni.  (A mintaokirat gyakorlatilag a változásbejegyzési kérelem része, a létesítő okirat mintája mellett tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat és más dokumentumokat is. Az egyszersített eljárás átfutási ideje 15 nap, viszont itt nincs hiánypótlási lehetőség.      

Az egyesületnek egyszerűsített változásbejegyzési eljárás keretében is lehetősége van a tisztségviselői megbízatásra és a képviseletre vonatkozó szabályok megváltoztatására.  (PL. a tagok új tisztségviselőt választhatnak meg).  Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás során a tagok ülés tartása nélkül, a tagok akaratnyilatkozatával is elfogadhatják a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt. Ebben az alapszabályban megjelennek a szervezet tisztségviselőire, illetve képviseleti jogra vonatkozó szabályok is. A mintaokirat tartalmazza az alapszabályt és szükséges nyilatkozatokat is (pl. a tisztségelfogadó nyilatkozatot). Az egyszerűsített eljárás keretében a kérelmet csak elektronikus úton lehet benyújtani.

A veszélyhelyzettől függetlenül alkalmazható megoldás, hogy az egyesület egyszerűsített változásbejegyzési eljárás keretében változtatja/újítja meg tisztségviselői megbízatásokra és a képviseletre vonatkozó szabályokat is. 

3.      Megszűnt a szervezet tisztségviselőinek a mandátuma. Meg lehet változtatni az ügyvezető szerv/felügyeleti szerv tagjainak a számát?

Az egyesületek esetében a közgyűlés, az alapítványok esetében az alapító átalakíthatja az egyesület/alapítvány szervezetét. Döntéshozó szerv vagy személy dönthet akár úgy is, hogy egy személyből álló ügyvezetést bíz meg. De azt megteheti, hogy a korábbiakhoz képest megnöveli a létszámot. Egyesületek esetében a Ptk. szerint sem lehet két fős ügyvezető szervet létrehozni. A kuratóriumok esetében nincs ilyen kikötés, de a két fős ügyvezető szerv itt is életszerűtlen.

Az ügyvezető szerv/felügyeleti szerv tagjainak a számának megváltoztatása mindenképp a létesítő okirat megváltoztatásával jár. E változás általában jelentős változást eredményez az adott szerv működésére vonatkozó ügyrendi szabályokban.

4.  Az Egyesület egy vagy több tisztségviselőjének a veszélyhelyzet idején járt le a megbízatási ideje, mit tudunk tenni?

Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 6 § (4) bekezdés alapján három esetben lehetőség van arra, hogy a tisztségviselő megbízatása fennmaradjon a veszélyhelyzetet követő 90. napig. és a tisztségviselő ez idő alatt (kötelezően) elássa a feladatát. Ez a három eset:

• lejár a tisztségviselő megbízásának időtartama;
• a tisztségviselő lemond a tisztségről;
• a megbízatás megszüntető feltételhez van kötve, és ez a feltétel következett be

Ezekben esetekben a tisztújításra a veszélyhelyzetet követően személyes jelenléttel megtartandó közgyűlésen is sor kerülhet. De ezt a közgyűlést legkésőbb a veszélyhelyzet elmúltát követő 90. napon meg kell tartani.

A szervezet dönthet úgy, hogy eltekint attól a lehetőségétől, amit a rendelet a mandátum meghosszabbítása kapcsán kínál, és már a veszélyhelyzet idején döntést hoz a Közgyűlés (küldöttgyűlés) a tisztújításról.  Ebben az esetben sincs mód a tényleges személyes jelenléttel történő döntéshozatalra. A Közgyűlés az 502/2020 Korm. rendelet hatálya alatt:

• vagy elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott ülésen hoz döntést a tisztségviselői megbízatásról.
• vagy ülés tartása nélküli határozathozatal keretében, írásban (leginkább e-mail útján) hoz döntést a tisztségviselői megbízatásról.

5. Az Egyesület egy vagy több tisztségviselője lemondott a veszélyhelyzet idején, mit tudunk tenni?

Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 6 § (4) bekezdés alapján hiába mond le a tisztségviselő, a megbízatása fennmarad a veszélyhelyzetet követő 90. napig, illetve ameddig a Közgyűlés nem dönt a tisztújításról. A tisztségviselő ez idő alatt is köteles ellátni a feladatát. A szervezetnek lehetősége van tehát arra, hogy kivárja a járványhelyzet megszűnését, majd ezt követően, de 90 napon belül személyes jelenlét mellett tartott Közgyűlésen válasszon újtisztségviselőt.

A szervezet dönthet úgy, hogy eltekint attól a lehetőségétől, amit a rendelet a mandátum meghosszabbítása kapcsán kínál, és már a veszélyhelyzet idején döntést hoz a Közgyűlés (küldöttgyűlés) a tisztújításról.  Ebben az esetben sincs mód a tényleges személyes jelenléttel történő döntéshozatalra.

6. Az Alapítvány egy vagy több tisztségviselőjének a veszélyezett idején megszűnt a megbízatása, mit tudunk tenni?

6.1. Ha az alapító egyedül van, vagy másokkal együtt, de nem testületben gyakorolja az alapítói jogait,

akkor a veszélyhelyzet valójában nem akadályozza a döntéshozatalát.

Ám ha a tisztségviselő megbízatása

• a mandátum idejének lejárta,
• lemondás
• vagy a megszűnésre kikötött feltétel bekövetkezése miatt szűnne meg,

akkor az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 2 § (2) bekezdés alapján mégis lehetőség van arra, hogy a tisztségviselő megbízatása fennmaradjon a veszélyhelyzetet követő 90. napig.

Amennyiben az alapító nem akarja meghosszabbítani a tisztségviselő megbízását, illetve nem a fent említett okok miatt szűnik meg a megbízatás, akkor az alapítónak döntést kell hoznia a tisztség betöltéséről (esetleg a tisztség megszüntetéséről).

Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 7. § alapján az alapítónak lehetősége van arra, hogy elektronikus hírközlő eszközök útján e-mailben tegyen írásos jognyilatkozatot. Ennek megfelelően az alapító e-mail útján is közölheti az új tisztségviselő kijelölésére vonatkozó döntését az alapítvány szerveivel és az érintettekkel.

6.2. Ha az alapító testületben (pl. alapítók gyűlésében) gyakorolja az alapítói jogait, vagy valamilyen több tagból álló alapítványi szerv gyakorolja a tisztségviselő kijelölésével kapcsolatos alapítói jogokat,

akkor három lehetőség van:

1. ha a tisztségviselő megbízatása a mandátum idejének lejárta, lemondás vagy a megszűnésre kikötött feltétel bekövetkezése miatt szűnne meg, akkor az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 6 § (4) bekezdés alapján lehetőség van arra, hogy a tisztségviselő megbízatása fennmaradjon a veszélyhelyzetet követő 90. napig.

Egyéb esetekben vagy, ha az alapítói jogok gyakorlói nem kívánják a döntést halasztani:

2. elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott ülésen hoznak döntést a tisztségviselői megbízatásról.

3. ülés tartása nélküli határozathozatal keretében, írásban (leginkább e-mail útján) hoznak döntést a tisztségviselői megbízatásról.

7. A szervezet tisztségviselője elhunyt, mit tudunk tenni a veszélyezett idején?

Az alapítványnak/egyesületnek mindenképp döntést kell hoznia. Az egyik lehetőség, hogy az egyesületi tagok új tisztségviselőt választanak, illetve alapítványok esetében az alapító új tisztségviselőt jelöl ki. Ez esetben az elhunyt tisztségviselő adatait töröltetni kell a bíróság nyilvántartásból. Ehhez a változásbejegyzési kérelem űrlap „E”, a szervezet képviseletére vonatkozó oldalán kell kérni a tisztségviselő nyilvántartásból való törlését. Alapítványok esetében e mellett szükséges az űrlap „H” a kurátorra vonatkozó oldalának kitöltése is.

Elvileg a halotti anyakönyvi kivonat benyújtásával kellene igazolni, hogy a tisztségviselő elhunyt. A halotti anyakönyvi kivonatot a szervezet is jogosult kikérni a Kormányablakon keresztül (nem feltétlenül kell az elhunyt családját megkeresni). A tapasztalat az, hogy a Törvényszék a jelen helyzetben méltányos és elfogadja, ha a szervezet képviselője nyilatkozik arról, hogy a szervezet tisztségviselője elhunyt.

Az több tagból álló ügyvezető szerv (kuratórium/elnökség), vagy a felügyeleti szerv (felügyelő bizottság) ebben az esetben is működőképes marad, mert a rendelet 6 § 2. bekezdés szerint, ha e testületek tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken a többi tag jogosult a határozathozatalra. A határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy is jogosult.

Elképzelhető, hogy nincs szükség új tisztségviselő megbízására. A szervezeti rend átalakítása szükségtelenné teheti új tisztségviselő megbízását. Az alapítvány alapítója vagy az egyesület közgyűlése dönthet úgy, hogy az ügyvezető testület helyett egy személyből álló ügyvezetést bíz meg, vagy lecsökkenti az ügyvezető szerv létszámát. De elő fordulhat az is, hogy a felügyelő szerv szűnik meg, mert a működtetését nem indokolja sem jogszabály, sem a szervezet működtetése.  A szervezeti rendet a létesítő okirat módosításával lehet megváltoztatni.

8.    Az egyesület/alapítvány tisztségviselőjének a veszélyhelyzet ideje előtt járt le a megbízatási ideje, mit tudunk tenni?

Az 502/2020. Kormány rendelet a veszélyhelyzet idejére vonatkozó szabályokat rögzíti. Ha a tisztségviselő megbízatása már a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően (2020. november 4. előtt) megszűnt, akkor mindenképp gondoskodni kell a tisztújításról.

Egyesületek esetében a tagok:

1. elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott ülésen hoznak döntést a tisztségviselői megbízatásról.
2. vagy ülés tartása nélküli határozathozatal keretében, írásban (leginkább e-mail útján) hoznak döntést a tisztségviselői megbízatásról.

Alapítványok esetében az alapítónak (alapítói jogok gyakorlójának kell döntést hozni a tisztújításról. Ha valaki egyedül gyakorolja az alapítói jogokat a járványhelyzet csak annyiban befolyásolja a döntését, hogy e-mail útján is tehet írásos jognyilatkozatot. Ha az alapító másokkal közösen, de nem testületben gyakorolja az alapítói jogokat, akkor az alapítói döntéshozatalra szintén nincs komoly befolyással a járványhelyzet. (Korábban sem volt feltétel, hogy egy térben tartózkodjanak az alapítói határozatok és az alapító okirat aláírásakor).  Ha testületben gyakorolják az alapítói jogokat, akkor a tagsággal rendelkező jogi személyekre vonatkozó szabályokat kell követniük. Tehát csak online személyes jelenlét mellett, vagy írásban hozhatnak döntést.   

9.  Vissza lehet hívni az egyesület tisztségviselőjét a veszélyhelyzet ideje alatt?

Igen. Ha a megbízatás a tisztségviselő halála, jogutód nélküli megszűnése, visszahívása, a cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozása, illetve kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezése miatt szűnik meg, akkor a Közgyűlés

• vagy elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával megtartott ülésen hoz döntést a tisztségviselői megbízatásról.
• vagy ülés tartása nélküli határozathozatal keretében, írásban (leginkább e-mail útján) hoz döntést a tisztségviselői megbízatásról.

Ezekben a  megszűnési esetekben a mandátum ideje nem hosszabbodik meg, mindenképp döntést kell hoznia a tagoknak.

10.  A Törvényszék azt kéri a polgárőr/sport/vallási egyesülettől, hogy vetesse nyilvántartásba a szervezet formáját. Mit kell tenni?

A szervezet formáját a Pk 101V jelű nyomtatvány C1 oldalán lehet megadni. Ha az ÁNYK programmal töltik ki akkor az űrlapon a módosítását kérem kifejezést kell kiválasztani, majd a megfelelő szervezeti formát.

Ez a módosítás nem igényel közgyűlési döntést. A módosítást a szervezet nyújthatja be. 

11.  Mit tegyen a szervezet, ha a Törvényszék felszólította, hogy olyan létesítő okiratot nyújtson be, ami megfelel az új Ptk. (2013. V. Törvény) rendelkezéseinek?

A szervezetek többége már megfeleltette a létesítő okiratát az új ptk. szabályainak. De egy-egy szervezet (jellemzően alapítvány) esetében előfordul, hogy az elmúlt években nem voltak olyan változások a szervezetnél, amely miatt módosítani kellett volna a régi ptk szabályai szerint elkészült létesítő okiratát. A Törvényszék azonban most azt érzékelte, hogy a szervezetnél olyan változások következtek/következnek be, amelyek miatt a létesítő okiratot is módosítani kell. De erre a módosításra már csak úgy kerülhet sor, hogy a létesítő okirat más rendelkezéseit is összhangba hozza az új Ptk-val.

Azt javasoljuk, hogy a létesítő okirat megfeleltetéséhez kérjen segítséget a Civil Központtól, vagy ügyvédtől. Ha a szervezet működési rendje nem tartalmaz nagyon speciális elemeket, akkor a létesítő okirat módosítása általában valamilyen sablon alapján történik. Ilyen sablont találhat az OBH oldalán is: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljarasok-okiratsablonok.

A Civil Központ a birosag.hu oldalon szereplő dokumentumra épülő, de annál valamivel bővebb sablont alkalmaz, amelyet a gazdálkodási, adózási szabályokat is figyelembe véve alakítottunk ki.

A Ptk. szabályainak megfelelő „módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt” alapító okiratot alapítványok esetében az alapító, vagy az alapítói jogok gyakorlója (együtt: alapító) állapítja meg. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat elfogadását alapítói határozatban rögzíti. Az alapító okirat változását a „PK-102 V Alapítvány változásbejegyzése iránti kérelem űrlapon kell bejelenteni. Az Űrlap C1 oldalán található a „létesítő okirat módosításnak kelte” pont. Itt kiválasztjuk vagy beírjuk a „nyilvántartásba vételét kérem!” lehetőséget és megadjuk a dátumot.

A Ptk. szabályainak megfelelő „módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt” alapszabályt az egyesület tagjai (Közgyűlés) fogadják el. A tagok a veszélyhelyzet idején:

1. vagy elektronikus hírközlő eszköz használatával megtartott Közgyűlésen tudják elfogadni az alapszabályt, amikor a tagok valamilyen program, alkalmazás segítségével az interneten keresztül élőben tanácskoznak és döntenek.
2. vagy ülés tartása nélküli határozathozatal által tudnak alapszabályt módosítani. Erre azonban két lehetőség van:

• a tagok írásban (e-mail útján, esetleg postai úton) szavaznak az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály elfogadásáról
• vagy akaratnyilatkozatot tesznek, hogy egységes alapszabályt megismerték, és mint akaratukkal egyezőt elfogadják. PL: „Ezt a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az alulírott tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták.”

Az alapszabály változását a „PK_101 V Egyesület változásbejegyzése iránti kérelem űrlapon kell bejelenteni. Az Űrlap C1 oldalán található a „létesítő okirat módosításnak kelte” pont. Itt kiválasztjuk vagy beírjuk a „nyilvántartásba vételét kérem!” lehetőséget és megadjuk a dátumot.

Az alapító okirat, illetve az alapszabály egyszerűsített eljárás keretében is módosítható. Ez esetben azonban kötött, hogy csak a változásbejegyzése iránti kérelem űrlap részeként elérhető mintaokiratot lehet használni. Az egyszerűsített eljárás dokumentumait csak elektronikus úton lehet beküldeni a bíróság felé.

12. Kell illetéket fizetni az alapítványnak?

Ha az alapítvány nem rendelkezik közhasznú jogállással, akkor illetéket kell fizetnie a változásbejegyzési eljárásokban. Az illeték összege 10.500 Ft.

Ha a szervezetnek a Törvényszék felszólítására kell változásbejegyzési kérelmet előterjesztenie, a végzés tartalmazza, ha a szervezet mentesül illetékfizetési kötelezettség alól. 

Ha illetéket kell fizetni, az átutalást igazoló dokumentumot (kivonat, számlatörténet, terhelési értesítő stb.) csatolni kell a kérelemhez.  

Az illetéket a Törvényszék számlaszámára kell utalni. A Miskolci törvényszék számlaadatai

Miskolci Törvényszék

10032000-01012372-00000000

Számlavezető: Magyar Államkincstár

Fontos! A közleménybe kell be kell írni a szervezet nevét! (Így tudják beazonosítani a szervezet nevét)

Az illetéket át lehet utalni a szervezet bankszámlájáról, de bárki más is felvállalhatja, hogy a saját számlájáról átutalja a szervezet helyett. (A közleménybe ekkor is a szervezet nevét kell beírni.)   Elképzelhető az is, hogy a postai áthatás útján rendezi valaki az illeték befizetését, de akkor is a számlaszámra kell utalni. (A postai átutalás költségesebb)