Kötelező a számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet készíteni a kettős könyvvitelt vezető szervezeteknek

A dokumentum letölthető: innen (pdf formátum)

 

A kettős könyvvitelt vezető szervezetek kötelesek a 2019. évről készült egyszerűsített éves beszámolójukhoz a számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet csatolni. A számviteli törvény (Sztv.) szerinti kiegészítő melléklet nem azonos a civil törvény alapján kötelező kiegészítő melléklettel. A számviteli törvény szerinti kiegészítő melléklet nem része a Pk-542 jelű beszámoló űrlapnak. A számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletet (továbbiakban: kiegészítő melléklet) külön dokumentumként kell csatolni a beszámoló űrlaphoz.

A kiegészítő melléklet célja, hogy a szervezet iránt érdeklődők megbízható és valós képet kaphassanak a szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. A kiegészítő melléklet az éves beszámoló részeként elkészült mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatai mögött álló a számvitel szempontjából fontos információkat tartalmazza.  A kiegészítő melléklet nem azonos a szöveges beszámolóval sem.  A kiegészítő melléklet – ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni – a beszámolóban szereplő számok értelmezéshez nyújt segítséget, míg a szöveges beszámoló a szervezet éves tevékenységét tekinti át.

A számviteli törvény külön fejezetben foglalkozik a kiegészítő melléklet tartalmával.  /Sztv. 88-94/A. §/ Szerencsére az egyszerűsített éves beszámolóhoz készített kiegészítő mellékletnek nem kell mindent tartalmaznia, amit ez a fejezet megjelenít. A számviteli törvény külön rögzíti az egyszerűsített éves beszámolóhoz készített kiegészítő melléklet tartalmát /Sztv. 96.§ (4;); bizonyos esetekben: 96.§ (4.a) és 96.§ (5)/. Amiért bizonytalanság lehet a kiegészítő melléklet tartalmával kapcsolatban az abból fakad, hogy a törvényben felsorolt szűkített tartalmi elemek sem feltétlenül érvényesek a civil szervezetekre. Míg más esetekben az fordulhat elő, hogy bár a számviteli törvény felsorolása nem írja elő, de egy adott információ mégis fontos lenne a beszámoló adatainak értelmezéséhez. Sajnos az egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. Korm. rendelet sem ad túl sok támpontot, hiszen ebben a pontos jogszabályi helyek megjelölése nélkül szerepel, hogy a kiegészítő mellékletet a civil törvény vonatkozó előírásai figyelembevételével kell elkészíteni. /rendelet 22. § (1)/. Minden bizonytalanság ellenére megpróbáljuk segítséget adni a kiegészítő mellékletek elkészítéséhez. Úgy gondoljuk a kiegészítő melléklet elkészítése nem teljesíthetetlen feladat.

A kiegészítő melléklet tartalma

A kiegészítő melléklet információi öt területet érintenek:

1. a beszámolóhoz tartozó általános kiegészítések
2. a számviteli politikából átvett elemek
3. az éves beszámoló részét képező mérleg tételeinek kiegészítése
4. az éves beszámoló részét képező eredménykimutatás tételeinek kiegészítése
5. tájékoztató jellegű kiegészítések

A felsorolt területeket lehetne máshogyan is csoportosítani. A kiegészítő melléklet tagolása szinte mellékes, a lényeg, hogy a kiegészítő melléklet tartalmazza a jogszabályban előírt tartalmakat.

1.     Az általános kiegészítések

Az általános kiegészítések közé az alábbi információk tartoznak:

• a szervezet neve
• székhelye
• nyilvántartási száma
• adószáma
• statisztikai számjele
• célja
• tevékenysége
• gazdálkodási formája
• jogállása
• annak a képviselőnek neve. lakhelye, aki köteles az éves beszámolót aláírni (együttes aláírás esetén mindkét képviselő adatai)
• ha a szervezetnek van honlapja, akkor annak címe (mert a beszámolót ott is közzé kell tenni)
• a könyvelő nevét és regisztrációs számát, ha a szervezet bevétele két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan meghaladja a 10 millió forintot meghaladó és emiatt kötelező mérlegképes könyvelőt megbíznia a beszámoló összeállításával, illetve annak irányításával (Figyelem ez a szabály is változott, korábban a vállalkozási tevékenységet végző szervezeteket érintette ez a kötelezettség)
• Utalás arra, hogy a beszámolót nem támasztja alá könyvvizsgálat vagy ha a civil szervezet beszámolóját könyvvizsgáló vizsgálta felül, akkor könyvvizsgálat díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve
• ha a civil szervezet beszámolóját kötelező könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, vagy azt saját elhatározásából könyvvizsgáló ellenőrizte, illetve a könyvvizsgáló végzett más szolgáltatásokokat is ezen kívül a civil szervezet részére, be kell mutatni a könyvvizsgálónak fizetett díjakat jogcímenként, de legalább annak megoszlását az összes számára fizetett díjak tekintetében (Figyelem ez a szabály is változott már nem csak a vállalkozási tevékenységet végző, vagy pályázati kötelezettséget vállaló szervezetek számára lehet kötelező a könyvvizsgálat!)
• azon szervezetek, gazdasági társaságok nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a civil szervezet jelentős befolyással, többségi irányítást biztosító befolyással, közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik

2.     A számviteli politikából átvett elemek

Számviteli politikával minden gazdálkodó szervezetnek, tehát az összes egyesületnek, alapítványnak, közalapítványnak stb. rendelkeznie kell. A számviteli politika tartalmazza azokat a szervezet adottságaihoz igazodó módszereket, eszközöket és eljárásokat, amelyek a számviteli törvény végrehajtásához szükségesek. A számviteli politikából a következő információkat kell átmásolni a kiegészítő mellékletbe:

A. a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszer, annak főbb jellemzői /Sztv.88. § (4)/. E körbe tartoznak az alábbi információk:

• a jogszabályok, melyeket a beszámoló elkészítése során figyelembe vettek, (Pl. számviteli törvény, civil törvény, a 479/2016. Korm. rendelet, ha szükséges a közérdekű önkéntes törvény, az SZJA 1% törvény, egyéb a szervezet bevételeire, vagyoni helyzetére közvetlen hatást gyakorló jogszabályok)
• a beszámoló formája (egyszerűsített éves beszámoló)
• a könyvvezetés módja (kettős könyvvitel)
• a mérlegkészítés időpontja (az a határnap, amíg a fordulónapot követő információkat figyelembe veszik)
• volt-e az előző évhez képest a számviteli politika elemeit érintő változás, ezeknek milyen hatása van az eredményre, valamint a szervezet vagyoni és pénzügyi helyzetére, az adatok összehasonlíthatóságára
• melyek azok a körülmények, melyek fennállása esetén szükséges az eljárások megváltoztatása

1. az alkalmazott értékelési eljárások (mi alapján határozza meg a szervezet mérlegben szereplő eszközök források értékét) /Sztv.88. § (4)/

• bekerülési értékének meghatározása,
• az értékhelyesbítés alkalmazhatóságának feltételei,
• a devizás tételek forintra történő átszámításakor alkalmazott árfolyam meghatározása,
•  

B. az értékcsökkenés elszámolásának módszere, elszámolásának gyakorisága /Sztv.88. § (4)/

• a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módszere, leírási kulcsok meghatározása eszközcsoportonként, vagy az azok meghatározásánál figyelembe veendő elvek, az elszámolás gyakorisága,
• a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása során alkalmazandó szabályok,

C. értékelési elvek, eljárások változása és azok eredményre gyakorolt hatása /Sztv.88. §

• melyek azok a körülmények, melyek fennállása esetén szükséges az eljárások megváltoztatása;
• volt-e az előző évhez képest az értékelési eljárásokban változás, ezeknek milyen hatása van az eredményre, a szervezet vagyoni és pénzügyi helyzetére, az adatok összehasonlíthatóságára
• az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolása,

D. az elszámolások, értékelés szempontjából melyek azok a bevételek, költségek és ráfordítások, amelyeket a civil szervezet jelentősnek vagy nem jelentősnek, illetve kivételes nagyságúnak vagy előfordulásúnak tekint. Ezek összegét, jellegét is be kell mutatni. / Sztv 88. § (4a)/

3. Az éves beszámoló részét képező mérleg tételeinek kiegészítése

A kiegészítő melléklet egyes elemei az éves beszámoló részét képező mérleg tételeit egészítik ki. Az információkat a mérleg tételeihez igazodva és azok sorrendjét is követve kell megadni a kiegészítő mellékletben.  Itt a következő információk jelnnek meg:

1. a befektetett eszközök értékelésekor alkalmazott értékhelyesbítés esetén a piaci érték meghatározásakor alkalmazott elvek és módszerek, a könyvelést megalapozó döntés körülményei /Sztv. 88. § (4)/
2. öt évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötelezettségek bemutatása (összeg, hátralévő futamidő); / Sztv 90 § (3) a)/
3. zálogjoggal, garanciával biztosított kötelezettségek bemutatása (összeg, biztosíték fajtája és formája); / Sztv 90 § (3) a)/
4. vezető tisztségviselőknek, a felügyelőbizottság tagjainak folyósított előlegek, kölcsönök összege, a nevükben vállalt garanciák (kamat, lényeges egyéb feltételek, visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei bemutatásával); /89. § (4)/
5. jövőbeni fizetési kötelezettségek, melyek a mérlegben nem jelennek meg, de a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak (például támogatás felhasználáshoz kapcsolódó fenntartási időszak nem teljesítése esetén keletkező fizetési kötelezettség); / Sztv 90 § (3) a)/
6. egyéb mérlegen kívüli tételek, mérlegben nem szereplő megállapodások, ha az ezekből származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, bemutatásuk szükséges a civil szervezet pénzügyi helyzetének megítéléséhez (például eszközök szívességi használata); / Sztv 90 § (3) c)/
7. ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák és azok hatása az eszközök és források állományára – ez jelentős hiba esetén tulajdonképpen a középső oszlophoz írt magyarázat – évenkénti bontásban. / Sztv 88. § (5)/

A mérleghez kapcsolódó kiegészítések, magyarázatok kapcsán érdemes lehet gondot fordítani arra, hogy a civil szervezeteknél különös súlya van az alapcél szerinti és a vállalkozási bevételek ráfordítások elkülönítésének. A pályázati és egyéb támogatások esetében, ha a mérlegben nem is jellennek meg, de hasznos lehet képet adni azokról a tényezőkről is, amelyek előnyt vagy épp kockázatot jelenthetnek a szervezet helyzete szempontjából. Ilyen tényező lehet, ha valamely pályázathoz fenntartási kötelezettség tartozik. Kedvező tényező lehet pl., hogy az adományok gyűjtése révén a szervezet jogosult normatív kiegészítő támogatásra pályázni, vagy az is, ha szívességi jogcímen használhat eszközöket, ingatlant stb. aminek az értéke nem jelenik meg a mérlegben, de mégiscsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet működik, fejlődik.

4. Az éves beszámoló részét képező eredménykimutatás tételeinek kiegészítése

A kiegészítő melléklet az éves beszámoló tartalmával összefüggésben az eredménykimutatást is értelmezi, kiegészíti. A kiegészítő melléklet e részének tagolása itt az eredménykimutatásban szereplő tételek sorrendjét követi. A kiegészítő mellékletben számviteli törvény alapján megjelenik:

1. a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú és előfordulású bevételek összege és azok jellege /88. § (4a)/
2. a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú és előfordulású költségek és ráfordítások összege és azok jellege. /88. § (4a)/
3. a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma /91. § a)/ , bérköltségük és személyi jellegű egyéb kifizetéseik,
4. a vezető tisztségviselők,, a felügyelő bizottság éves járandósága, az általuk felvett előlegek és kölcsönök kiemelésével

Leginkább a kiegészítő melléklet eredménykimutatáshoz kapcsolódó pontjai tartalmazhatják azokat az elemeket, amelyekből kiderül, hogy a kiegészítő melléklet a 479/2016 Korm. rendeletnek megfelelően tartalommal készült és figyelembe veszi a civil törvény rendelkezéseit.  A civil törvény 17-23 §-ban szereplő általános gazdálkodási szabályokat a 32. §-ban megjelenő közhasznúsági feltételeket, illetve közhasznú szervezetek esetében 42-45. §-okban megjelenő gazdálkodási szabályok jelentenek kiinduló pontot.  Célszerű, ha kiegészítő melléletben megjelenik például:

• milyen jellegű elemekből állnak össze a szervezet alap (közhasznú) cél szerinti és vállalkozási bevételei, ráfordításai.
• ezek a tevékenyégek milyen arányban szerepelnek a bevételek és ráfordítások között,
• hogyan oszlanak meg a működési jellegű ráfordítások az alapcél szerinti és vállalkozási költségek között
• a közérdekű önkéntesek száma, az általuk teljesített munkaórák és azok értéke (különösen, ha az önkéntes tevékenységek értékét is szerepelteti a szervezet a könyvelésében és a beszámolóban
• az adományok pl. jelentős értékű adományok, külföldi forrásból származó adományok értéke, aránya, a pénzbeli, dologi, szolgáltatás adományok összege, aránya stb.
• az ingatlan használattal kapcsolatos bevételek, illetve, hogy ezzel kapcsolatban keletkezik e adóbevallási, adófizetési kötelezettség
• a civiltörvény szerinti kiegészítő melléklet adatai alapján összegzés a támogatásokról

5.     Tájékoztató jellegű kiegészítések

A tájékoztató jellegű kiegészítések tekintetében nincsenek előírások. A szervezet szándékán múlik, hogy meg kíván-e osztani további információkat, vagy esetleg a mérleg és eredménykimutatás kapcsán közölt adatokat és információkat más szempontok szerint is láthatóvá teszi. Az alábbiakban csak néhány példát hozunk azzal kapcsolatban, hogy mit lehet még bemutatni a beszámolóval összefüggésben.

Meg lehet mutatni, hogy a szervezet fenntartható gazdálkodásra törekszik. Ezt lehetővé teszi, ha az arányokat bemutatva egy táblázatba, grafikonba helyezzük el a szervezet saját tőkéjét gyarapító, az alapcél szerinti, a vállalkozási, támogatási, befektetésbő származó bevételeit.

Meg lehet mutatni, hogy a szervezet ráfordításai mennyire szolgálják a szervezet céljainak teljesülését. A ráfordítások között megjelennek-e olyan tételek, amelyek erősítik a szervezet további lehetőségeit, pl. költött-e a szervezet humánerőforrás fejlesztésre, végzett e infrastrukturális, technikai jellegű fejlesztéseket stb.

Az alapítványoknál fontos gazdálkodási tényező, hogy az alapító vagyon mekkora hányada használható fel. Létezik-e kikötés arra, hogy mekkora összegű vagyonnak kell a bankszámlán vagy egyéb módon rendelkezésre állnia. Az egyesületek esetében a pártoló tagok hozzájárulásának megjelenítése is bizalomerősítő lehet.

Akár azokat az információkat is elhelyezhetjük a kiegészítő mellékletben, amit a pályázati források elérését befolyásolják. Ilyen adat lehet, hogy három év alatt mekkora összegű de minimis támogatásban részesült a szervezet.

A tájékoztató adatok kitérhetnek a közhasznúsági mutatók teljesülésre, értlemezhetik közhasznúsági mellékletben megjelenő adatokat is. (Pl. mit sorol a szervezet a közhasznú ráfordítások körébe)

Bár 479/2016 rendelet csak a kiegészítő melléklet és a civil törvény kapcsolatára hívja fel a figyelmet a szervezetek jelentékeny részének más jogszabályokhoz is kell alkalmazkodnia. Így a tájékoztató jellegű kiegészítések körében be lehet mutatni az 1% bevételek alakulását, a felhasználására vonatkozó kritériumok teljesülését stb. Be lehet mutatni, hogy a normatív támogatások fedezik-e a tevékenységek tényleges költségeit, stb.

 

A vonatkozó szabályok a számviteli törvényben:

96 (4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 90. § (3) bekezdés a)-c) pontja, a 90. § (7) bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatni.

88.§ (4) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.
(4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét.
(5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban.

89. § (4) b) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével;

89. § (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.

90. § (2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)

90. § (3) a) mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját

90. § (3) c) azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez

90. § (7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos – előzőekben részletezett – adatokat.

90. § (9)
a) az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát),

90. § (9)
e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét),

90. § (9)
g) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását,

Források:

2000. évi C. törvény a számvitelről

479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Láng Noémi – Gottgeisl Rita: A civil szervezetek évzárása, Vezinfo, 2020. Budapest