Ismertető a NEA testületi tagjainak megválasztásáról

A NEA testületek, így a kilenc főből álló Tanács és az öt, egyenként kilenc főből álló kollégium 3-3 tagját a helyi, területi és országos hatókörű civil szervezetek választják meg.

A civil szervezetek a szavazati jogukat az általuk a szavazásra feljogosított képviselőjük útján gyakorolják. Ezt a szervezeti képviselőt nevezzük elektornak.  Nem feltétel, hogy az elektor a jelentkezést benyújtó civil szervezet hivatalos képviselője, vagy akár tagja, munkatársa legyen. Fontos azonban, hogy a választási eljárásban egy személy csak egy szervezet képviseletében járhat el elektorként.

A civil testületi tagok megválasztásának első lépéseként a szervezeteknek kell bejelentkeznie a jelöltállítási rendszerbe. E téren fontos változás, hogy az előző két ciklustól eltérően a 2020-ban sorra kerülő választási folyamatban a helyi szervezetek éppúgy részt vehetnek, mint a területi, illetve az országos szervezetek. A szervezetek bejelentkezése a NEA pályázatai kapcsán ismert EPER pályázatkezelő felületen keresztül történik. A pályázatok benyújtásához hasonlóan itt is feltétel, hogy a szervezeteknek érvényes és az aktuális adataikat tartalmazó regisztrációs nyilatkozattal kell rendelkezniük.

A szervezet bejelentkezése során kell megadni a szervezet nevében szavazó elektor nevét és egyéb személyi adatait. Az elektor megadása mellett ugyancsak a bejelentkezési eljárás részeként a szervezet – amennyiben e jogával élni kíván – jelöltet, jelölteket állíthat a Tanácsba, illetve valamelyik kollégiumba. Itt nem elegendő a jelöltek nevét megadni, fontos, hogy a szervezet az általa a Tanácsba vagy az adott kollégiumba jelölni kívánt személyek önéletrajzát is feltöltsék a rendszerbe, hiszen más szervezetek az önéletrajzokból kiindulva fognak dönteni. Azt, hogy melyik kollégium összetételét szeretné a szervezet a jelöléssel, majd később a választással alakítani az dönti el, hogy a létesítő okirata szerint mi a szervezet fő tevékenysége. A legtöbb esteben ez azt jelenti, hogy egy szervezet annak a kollégiumnak a jelöltállítási és választási folyamatában vesz részt, ahová egyébként a NEA rendszerén belül pályázni is szokott. (Minden szervezet csak egyetlen kollégium választási eljárásában vehet részt!)  Természetesen a jelöléshez hozzátartozna, hogy a jelöltek előzetesen tudják azt, hogy mire vállalkoznak. Ehhez a legjobb módszer, ha az érintettek áttekintik a Civil Információs Portálon a NEA szervezetét bemutató menüpont alatt található dokumentumokat. A beszámolókból és az ülések jegyzőkönyveiből viszonylag pontosan következtetni lehet a testületi tagsággal járó munka mennyiségére, az ebből adódó elfoglaltságok gyakoriságára. A testületi tagok nem kapnak fizetést, legfeljebb a költségeik bizonylatok ellenében vagy havi általány formájában történő megtérítésére tarthatnak igényt.

A bejelentkezési és jelöltállítási szakasz lezárulását egy kétfordulós választás követi. Az első forduló az ún. szimpátiaszavazás. A szimpátiaszavazás során a szervezet képviseletében eljáró elektor a Tanács és a szervezet tevékenységi körének megfelelő kollégium összes jelöltjét láthatja az elektronikus szavazási felületen. E jelöltek közül tetszőleges számban választhatja ki azokat a jelölteket, akiket szívesen látna a Tanácsban, illetve az adott kollégiumban. A saját „szimpátia szavazatát” minden elektor azonos napon, a számára legközelebbi Kormányablakban adhatja le. Az elektornak előzetesen nem kell nyilatkoznia arról, hogy hol kíván szavazni, melyik Kormányablakban. A nyitvatartási idő keretén belül bármely napszakban leadhatja a szavazatát. Az viszont fontos, hogy arcképes igazolványát, illetve a lakcímkártyáját vigye magával a szavazásra történő jogosultságának igazolására.

A választás második fordulójában a szervezetet képviselő elektor a Tanács, illetve az adott kollégium tagjainak megválasztásában vesz részt. A választásra a szimpátiaszavazásétól eltérő másik napon, de ugyanúgy a Kormányablakokon keresztül kerül sor. A választás során az elektor már csak három jelöltre adhatja le a szavazatát a Tanácsot, és szintén három jelöltre az adott kollégiumot érintően. A választás során az elektronikus szavazati felületen már csak azoknak a jelölteknek a nevével találkozik az elektor, akik a szimpátiaszavazás során elnyerték az elektorok legalább tíz százalékának támogatását.  Természetesen itt is fontos, hogy az elektor igazolni tudja azt, hogy jogosult szavazni, tehát magával kell vinnie a személyi iratait.

A Tanácsba és a kollégiumokba azok a jelöltek kerülnek be tagként, akik az első három helyen végeztek a választás során. A többi jelölt a kapott szavazatok sorrendjében a póttagokat tartalmazó listára kerül. Így, ha egy tag visszalép, nem tudja vagy nem kívánja ellátni a munkáját és ezért megszűnik a mandátuma, nem kell új választást kiírni. E tag mandátumát a sorban következő póttag veheti át a választási ciklus hátralévő idejére. Szavazategyenlőség esetében két jelölt közül sorsolás útján dől el, hogy ki az, aki rendes tagsághoz juthat az adott testületben. Ha egy jelölt a leadott szavazatok alapján két testület póttagságára is jogosult lenne, maga döntheti el, hogy mely testület póttag listáján kíván szerepelni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a jelöltállítási és választási folyamatot megelőzően a Civil Információs Portálon keresztül hirdetményt tesz közzé arról, hogy a szervezetek miként vehetik magukat, illetve az általuk megbízott elektorokat nyilvántartásba. A Miniszter a jelöltállítási rendszer lezárulását követően egy második hirdetményben tájékoztatja a szervezeteket és az általuk megbízott elektorokat a szimpátiaszavazás és a választás időpontjáról és módjáról. Ezeket a hirdetményeket a korábbi gyakorlatnak megfelelően az EPER rendszeren és a civil információs centrumok elektronikus felületein keresztül is megismerhetik a szervezetek és az elektorok.