Borsod-Abaúj-Zemplén megye civil szemmel

A megye területét (7 247 km²) és népességét (674 999 fő) tekintve is a második legnagyobb a megyék között. A megye népessége azonban 2001-2014. között 10,41 százalékkal (78 490 fővel) csökkent. A népesség fogyás fő oka az elvándorlás, amely főleg a fiatal és képzett népességet érinti. A migráció következtében 15 év alatt 52 435 főt veszített el a megye. A természetes fogyás aránya is meghaladja az országos átlagot (a természetes fogyás ezer lakosra -4,4 fő; országosan: – 3,9 fő). A demográfiai folyamatok következménye, hogy egyes településeken már nincs elegendő emberi erőforrás civil szervezet alapításához, vagy a meglévő szervezetek működtetéséhez.

A megyében 358 település található, ezzel első a megyék között. A megye 358 települése közül 152-ben 500 főnél kevesebben élnek. A megyében 82 db az 500 – 1 000 fő közötti, 75 db az 1 000 -2 000 fő közötti; 41 db a 2 000-5000 fő közötti; 9 db az 5 000-10 000 fő közötti, 8 db 10 000 – 50 000 fő közötti lélekszámú település. A megyeszékhely Miskolc lélekszáma 161 265 fő. A községekben és a legkisebb városokban a közszféra és a gazdasági szereplők szolgáltatásainak hiányosságai miatt szükség lenne a civilek aktivitására. Ugyanakkor épp e településeken jelentkezik a legtöbb az önszerveződést gátló akadály.

A megye jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai potenciállal rendelkezik, gazdaságának szerkezete azonban korszerűtlen, s az elmúlt 20 évben nem rajzolódott ki olyan fejlődési irány, amely érdemi felzárkózást eredményezett volna. Az egy főre jutó GDP 1 731 Ft, ami mindössze 61 %-a az országos mutatónak.  A megyei népességen belül az aktívak aránya 51,3 %, ami 5,7 százalékponttal marad el az országos mutatótól. A foglalkoztatási arány 45,1 %, ami 6,1 százalékponttal alacsonyabb az országosnál. A munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatás hatására ugyan javult, de a 12,2%-os adat még így is 2,1 százalékponttal elmarad az országostól. Az álláskeresők és a közfoglalkoztatásba vontak között túlnyomó többségben az alacsonyan képzett, halmozott hátrányokkal küzdők vannak. A társadalmi és gazdasági elmaradottság egyre komolyabb feszültségeket okoz a megyében.

Kiemelkedően magas a halmozottan hátrányos helyzetű – ezen belül a roma lakosság – aránya és koncentrált jelenlétük miatt egy-egy térségben a társadalmi problémák hatványozottan jelentkeznek.   A megyében a 2011. évi népszámlálás során a népesség 7,9%-a vallotta magát roma nemzetiségűnek, de a helyi fejlesztési dokumentumok inkább 15-20% közé teszik a romák arányát. A romák körében különösen magas a többszörös hátrányokkal küzdők aránya.

Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 119 562 (KSH 2013 I-III negyedév), ez 22 százalékkal, 34 ezer Ft-tal alacsonyabb az országosnál, s a növekedés üteme is elmarad az országostól. Többek között ennek következménye a megye gyenge megtartó ereje. Az SZJA adóalap több mint 10 %-kal marad el az országostól. Az SZJA adófizetők aránya a teljes népességen belül 41,2 %, amellyel a megye utolsó helyen áll a megyék között.  Mindez megjelenik pl. abban, hogy az egy civil szervezetre jutó SZJA felajánlás összege mindössze 298 303 Ft, miközben az országos átlag szerint 4 827 295 Ft jut egy támogatott szervezetre.

B-A-Z megye elhelyezkedése kapcsán kiemelendő, hogy a magyar-szlovák határ mentén, de Kárpátaljához és a Partiumhoz is viszonylag közel fekszik. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció és a megyei fejlesztési tervek alapján a határon átnyúló kapcsolatok pedig kitörési lehetőséget jelenthetnek.

 

B-A-Z megyében a KSH adatai alapján 3 437 db civil szervezet működik. Az alapítványok (1 417 db) adják a szervezetek 41,22 %-át, míg az egyesületek részesedése 58,78 %. Az ország civil szervezeteinek 6%-a működik a megyében. A megye a szervezetek számát és arányát tekintve is 3. a Budapestet is magában foglaló országos rangsorban.  Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által gondozott civil szervezetek névjegyzékében 5 036 szervezet szerepel.

Az ezer lakosra jutó civil szervezetek száma 5 szervezet/1000 fő.  A sűrűségi mutató elmarad az országos adattól (5,8 szervezet/1000 fő). A szervezetek nagy száma inkább a megye településeinek számával (358 település) magyarázható, mint a megyében élő lakosság önszerveződési hajlandóságával. Létezik egy alap civil mintázat, amelyet a csaknem minden településen megtalálható szervezet típusok alkotnak (pl. polgárőrség, iskolai alapítványok). A településszám emiatt hatással van a szervezetek számára. Az önszerveződési hajlandóságot befolyásolja a társadalmi és gazdasági helyzet is. A hatás azonban nem egyértelmű. A megye a civil szervezettségi szintet tekintve olyan megyéket is megelőz, amelyek gazdasági, társadalmi helyzetüket tekintve jobban állnak (pl. Pest, GY-S-M megye) Egyfelől kimutatható hogy a rossz életminőségi és jövedelmi viszonyok negatívan hatnak a társadalmi innovációs és önszerveződési hajlandóságra. De ellenhatások is működnek. Azokban a térségekben, ahol a kormányzati és a piaci szereplők nem képesek kielégíteni a társadalmi szükségleteket, megjelennek a hiányokat pótolni igyekvő civil szervezetek.

Az OBH névjegyzéke alapján a szervezetek 31,2 %-a miskolci székhelyű. A többi városban 31,26 % lett bejegyezve, míg a községekben a szervezetek 37,54 %-a működik. A szervezetek számát tekintve a megye kistérségei között jelentős különbségek vannak. A különbségek leginkább a kistérségi központok közötti, a városiasozottság mértékében fennálló különbségekből fakadnak.

A szervezetek száma 14 %-kal bővült 2005-2012 között. A növekedés azonban nem egyenletes. Az alapítványok száma 2008. évtől kezdődően folyamatosan csökken. Az egyesületek száma 3 év csökkenés után 2011-ben kezdett ismét emelkedni. Az OBH adatai szerint a törölt szervezetek száma 2008-2010 között haladta meg az adott évben bejegyzett szervezetek számát. Egyelőre nem a civil területen végbement a jogszabályi és támogatási változások, hanem az oktatási, kulturális, szociális intézményrendszer zsugorodása gyakorol hatást. A szervezetek több mint harmada (35%) 2005 és 2010 között alakult. A kevesebb, mint három éve működő szervezetek aránya pedig 31%.

A megyei alapítványok közel 80 százaléka (77,68%) öt területen (oktatás, szociális ellátás, kultúra, település-fejlesztés, egészségügy, vallás) tevékenykedik. Ez megfelel az országosan tapasztalható képnek. A megyében dolgozó egyesületek majdnem fele három tevékenységi csoportba sorolható: szabadidős és hobbiklubok (22,52%), sportegyesületek (15,86 %) és kulturális egyletek (11%),

Az egyesületek összesen 6,3 milliárd forint bevétellel rendelkeznek. Az alapítványok összes éves bevétele 7,5 milliárd forint. A megyei civil szektor összes éves bevétele az országos civil bevétel 3 %-át adja (miközben a szervezetek 6  %-a működik a megyében!).  Az egy szervezetre jutó bevétel a megyében 4,02 millió Ft, míg országosan 7,76 millió Ft.  A megyei szervezetek kb. 9 %-a (300 szervezet) pénz nélkül működik, további 3 %-nak (120 szervezet) csak kiadásai vannak.  A szervezetek 60% -ának a bevétele éves szinten 500 ezer forint alatt marad. A közhasznúsági feltételek között megjelenő 1 millió forintos bevételi határt mindössze a szervezetek egy ötöde éri el.

A megyében, a munkavállalók 3%-a dolgozik a nonprofit szektorban 7 903 fő. E foglalkoztatottak több mint 85%-át a nonprofit gazdasági társaságok foglalkoztatják. A foglalkoztató civil szervezetek aránya a megyében nem éri el a szervezetek 10 %-át sem.

A KSH adatok szerint a civil szervezetek közel 80 %-a fogad önkénteseket. A közhasznúsági feltételként megjelenő közérdekű önkéntesség nem ennyire elterjedt. A Civil Információs Portál adatbázisa alapján csak 353 szervezet fogad közérdekű önkéntest. Azaz a jogszabályok által adott ösztönzés kevés a gazdasági, társadalmi, település-földrajzi determinációk megtöréséhez.